Angelo Comastri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angelo Comastri
Született1943. szeptember 17. (80 éves)
Sorano
Állampolgárságaolasz
Nemzetiségeolasz
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • bishop of Massa Marittima-Piombino (1990. július 25. – 1994. március 3.)
  • katolikus érsek (1996. november 9. – )
  • Vicar General for the Vatican City State (2005. február 5. – 2021. február 20.)
  • elnök (2005. február 5. – 2021. február 20., Szent Péter Műhely)
  • Archpriest of the Basilica di San Pietro in Vaticano (2006. október 10. – 2021. február 20.)
  • bíboros (2007. november 24. – )
IskoláiLateráni Pápai Egyetem
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Prince Danilo I, 1st class
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
a Szent Péter-bazilika nyugalmazott főpapja és a Szent Péter Műhely nyugalmazott elnöke
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1967. március 11.
Püspökké szentelés1990. szeptember 12.
Porto Santo Stefano
Szentelők
  • Bernardin Gantin (főszentelő)
  • Gaetano Bonicelli (társszentelő)
  • Eugenio Binini (társszentelő)
Bíborossá kreálás2007. november 24.
Róma

HivatalMassa Marittima-Piombinói egyházmegye püspöke
Hivatali idő19901994
ElődjeLorenzo Vivaldo
UtódjaGualtiero Bassetti

HivatalLoretói területi prelatúra érsek-prelátusa
Hivatali idő19962005
ElődjePasquale Macchi
UtódjaGianni Danzi

HivatalSzent Péter Műhely elnöke
Hivatali idő20052021
ElődjeFrancesco Marchisano
UtódjaMauro Gambetti OFM Conv.

HivatalSzent Péter-bazilika főpapja
Hivatali idő20062021
ElődjeFrancesco Marchisano
UtódjaMauro Gambetti OFM Conv.
Társszentelt püspökök
Giancarlo Vecerrica2003.
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelo Comastri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Angelo Comastri (Sorano, 1943. szeptember 17. –) római katolikus pap, a Szent Péter-bazilika nyugalmazott főpapja, a Szent Péter Műhely nyugalmazott elnöke, bíboros.

Élete[szerkesztés]

1967. március 11-én szentelték pappá. 1968-ban Rómába hívták a Püspöki Kongregáció munkatársának, egyúttal kinevezték a Regina Caeli börtön lelkészévé is. 1971-ben elhagyta Rómát.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1990. július 25-én kinevezték a Massa Marittima-Piombinói egyházmegye püspökévé, szentelésére szeptember 12-én került sor. 1994. március 3-án lemondott az egyházmegye vezetéséről egy hirtelen jött szívbetegség miatt. Miután teljesen felépült, 1996. november 9-én kinevezték érsekké és a Loretói területi prelatúra prelátusává. II. János Pál pápa kérésére ő tartotta a Római Kúria 2003-as nagyböjti lelkigyakorlatát. 2005. február 5-én a pápa kinevezte a Szent Péter Műhely elnökévé és a Szent Péter-bazilika koadjutor főpapjává. 2006-ban XVI. Benedek pápa felkérte, hogy a Colosseumban tartott nagypénteki keresztút elmélkedéseit írja meg. A 2007. november 24-i konzisztóriumon bíborossá kreálták. Részt vett a 2013-as konklávén, amely megválasztotta Ferenc pápát. 2021. február 20-án Ferenc pápa elfogadta hivatalairól való lemondását.

Források[szerkesztés]