Mauro Gambetti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mauro Gambetti
Született1965. október 27. (58 éves)
Castel San Pietro Terme
Állampolgárságaolasz
Nemzetiségeolasz
Foglalkozásakatolikus pap
Tisztsége
  • címzetes érsek (2020. október 30. – )
  • cardinal-deacon (2020. november 28. – , Cardinal deacons of Santissimo Nome di Maria al Foro Traiano)
  • Archpriest of the Basilica di San Pietro in Vaticano (2021. február 20. – )
  • elnök (2021. február 20. – , Szent Péter Műhely)
  • Vicar General for the Vatican City State (2021. február 20. – )
a Szent Péter-bazilika főpresbitere és a Szent Péter Műhely elnöke
Vallásarómai katolikus egyház
Szerzetesrendminoriták
Pappá szentelés2000. január 8.
Longiano
Püspökké szentelés2020. november 22.
Assisi
Szentelők
  • Agostino Vallini (főszentelő)
  • Domenico Sorrentino (társszentelő)
  • Giovanni Mosciatti (társszentelő)
Bíborossá kreálás2020. november 28.
Róma

Hivatala Szent Péter-bazilika főpapja
Hivatali idő2021hivatalban
ElődjeAngelo Comastri
Utódjahivatalban

Hivatala Szent Péter Műhely elnöke
Hivatali idő2021hivatalban
ElődjeAngelo Comastri
Utódjahivatalban
Társszentelt püspökök
Dominique Joseph Mathieu O.F.M. Conv.2021.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauro Gambetti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mauro Maria Gambetti O.F.M. Conv. (Castel San Pietro Terme, 1965. október 27. –) római katolikus, minorita szerzetes püspök, a Szent Péter-bazilika főpresbitere, a Szent Péter Műhely elnöke, bíboros.

Élete[szerkesztés]

Miután a Bolognai Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett belépett a minorita rendbe. Örökfogadalmát 1998. szeptember 20-án tette le. 2000. január 8-án szenteltél pappá. 2013 és 2020 között az Assisi Szent Konvent kusztosa volt.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

Ferenc pápa 2020. október 30-án kinevezte Thisiduo címzetes érsekévé, majd november 22-én Agostino Vallini bíboros püspökké szentelte Assisiben. A 2020. november 28-i konzisztóriumon bíborossá kreálták. 2021. február 20-án kinevezték a Szent Péter-bazilika főpresbiterévé, valamint a Szent Péter Műhely elnökévé.

Források[szerkesztés]