Alkoholfogyasztás
Az alkoholfogyasztás az etil-alkohol (továbbiakban: alkohol, etanol) emberi elfogyasztása, általában alkoholos italok formájában. Az alkoholfogyasztás szorosan beépült a nyugati kultúrkör társadalmi szokásrendszerébe. Megfelelően kis mennyiségben fogyasztva, tapasztalható az alkohol egészségünkre gyakorolt pozitív hatása. (Bár ezt nem minden tudós ismeri el.)[1] Kimutatható, hogy az alkohol képes megemelni a vérben tartózkodó HDL-koleszterin (az ún. "jó" koleszterin) szintjét, amely jótékony hatású az erekre nézve, tisztítja azok falait és ez által csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát is. Mindezen túl fokozza a vérkeringést, valamint segíti a gyomorban a lipidek megemésztődését azáltal, hogy emulgeálja azokat. A vörösbor magasabb vastartalma a vérképzésre is jótékonyan hat, ezzel sokat segítve azokon, akik vérszegénységben küzdenek. Képes kitágítani a bőrben elhelyezkedő hajszálereket, csökkentve ez által a testhőmérsékletet, enyhén nyugtató hatású, és nem utolsósorban növeli az étvágyat. Ugyanakkor a túlzásba vitt alkoholizálás súlyos társadalmi és egészségi problémáknak is forrása.
Az alkohol fogyasztása
Az alkoholt leggyakrabban a szájunkon keresztül fogyasztjuk el alkoholos italok formájában, így a szájüregből a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. Az etanol a tápcsatornán belül nem kerül semmilyen átalakításra, hanem változatlan formában szívódik át a véráramba. A felszívódás már a gyomorban megkezdődik, de a bevitt alkohol nagy része a vékonybél falain keresztül kerül át a vérbe. A tápcsatorna ezen szakaszaiból vérbe kerülő anyagok a vérárammal a májba szállítódnak, amely szervnek fontos szerepe van a homeosztázis, így a vér különböző összetevőinek mennyiségének szabályozásában. Így történik ez az alkohollal is, amely egy részét a máj elkezdi eloxidálni. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű alkohol kerül a szervezetbe, a máj nem képes hirtelen az összeset lebontani, ezért bizonyos százalékban a vérben marad. Elsősorban ez fogja okozni az alkoholfogyasztás rövid távú tüneteit (avagy a „részegséget”), ugyanis a keringés által eljut a szervezet minden részébe, így az agyba is, ahol ezek a rövid távú hatások könnyen megnyilvánulhatnak.
Alkohol fogyasztása élvezeti anyagként
Az egyik alapvető tudatmódosító, kedvcsináló anyag volt az ókorban és a középkorban. Nagyon sokrétű, és hitelesnek tekinthető források írnak a görögök, a rómaiak, a vikingek, a germánok stb. fogyasztási szokásairól, és nagy királyinkról is említik. Persze messze nem csak a tudatmódosító hatás volt akkor a domináló (még, ha időnként ez került is figyelem központjába), hanem az, hogy akkoriban a kutak, folyók vize sokszor súlyos betegségeket terjesztettek, és ezt igyekeztek „józanul” kiiktatni. Fogyasztása rendkívül változatos a különböző, alapvetően a nyugati kultúrákban. Az iszlám a fogyasztását tiltja. A keleti kultúrákban inkább más tudatmódosítók, főleg az ópium származékok fogyasztása terjedt el.
Nagy alkoholfogyasztók
Nagy borfogyasztók voltak az ókori görögök és rómaiak. Nagy Sándor és Claudius császár ivászatainak a történetírók is nagy teret szenteltek. Nagy Sándor esetében lehet, hogy ez hozzájárult a halálát okozó - valószínűleg fertőzéses májbetegség - kialakulásához. Claudius esetében inkább a későbbi császárokat kiszolgáló történetírók (főleg Seneca) unszimpátiája állhat a háttérben, hiszen Claudius alapjában a jó római császárok közé sorolható, mivel nagyjából sikerült rendet tennie az őrült Caligula után maradt zűrzavarban. (A feleségével, Messalinával, viszont nemigen volt szerencséje, de Agrippinával sem.) Végül is nem ismerjük pontosan az ókori borok készítési módját, de elég erősek (vagy adalékanyagokkal manipuláltak?) voltak ahhoz, hogy elég gyorsan lerészegedjenek tőle. Nagy sörivók voltak a vikingek és a germánok. Itt sem világos, hogy milyen erősségű volt a sör, amit ittak, mert sok gondot okozott a lerészegedés. Viszont vannak utalások arra, hogy valamilyen gombák hozzáadásával némileg „felerősítették” az italt. Bár lehetséges, hogy ez nem volt kifejezetten szándékos, hiszen ismeretes, hogy a középkori nagy egyéni (boszorkányság) és kollektív (táncjárvány) őrületekben is valószínűleg a gabonának az (LSD-hez hasonló hatású anyagokat is tartalmazó) anyarozzsal való szennyezettsége lehetett a kiváltó ok. De, hogy az alkoholizálást az iszlám sem tudta megakadályozni, arról beszédesen tanúskodik az egyik török szultán (II. Szelim) „Részeges Szelim” ragadványneve.
Hozzászokás és egyéb orvosi problémák
Kis mennyiségű, jó minőségű alkoholos ital fogyasztása emésztést segítő, étvágyjavító, enyhén nyugtató hatású. Újabban az érelmeszesedés egyik megelőzőjének is tartják. A problémát a rendszeres nagy mennyiségű (és rossz minőségű) alkoholos italok fogyasztása jelenti, amely hozzászokáshoz és függőséghez (alkoholizmus) vezet. Ez súlyos problémákat okoz a társadalmi és családi kapcsolatokban, a társadalmi normarendszerek betartásában. Emellett károsítja a májat, az idegrendszert, szívet, gyomor-bélrendszert stb. azaz lényegében az egész szervezetet. Az alkohol közvetlen hatásai mellett járulékos károsító tényező az alkoholizmussal járó hiányos táplálkozás, a vitaminhiány, a rendszertelen, egészségtelen életmód. Emellett egyre terjedőben van a különböző gyógyszerekkel vagy kábítószerekkel történő együttes fogyasztás, ami kiszámíthatatlanná és különösen veszélyessé teszi az alkohol hatását.
Harc az alkoholfogyasztás ellen
Az alkoholfogyasztás korlátozásával az alkoholizmus kialakulását igyekeznek megelőzni. Az általános társadalmi megoldási kísérletek (szesztilalom) inkább ellentétes hatást érték el, (ráadásul nagy szerepük volt az amerikai maffiabűnözés előretörésében). Nem volt értékelhető sikere a gorbacsovi "szuhój zakón"nak sem. Emellett a szeszes-italok előállításának és forgalmazásának komoly gazdasági jelentősége is van. Az ebből eredő bevételekről az államok sem hajlandóak lemondani. Orvosi megoldás – ha a függőség még nem erősen rögzült, van – amihez gyógyszerek is állnak rendelkezésre. (Ezek figyelembevételével elég nehéz értelmezni a magyar pálinkafőzési szabadság céljait.) Az egyik legfontosabb feltétel a páciens tényleges és tudatos együttműködése. Ennek hiányában az eredményes kezelés lényegében reménytelen.
Források
- Buda Béla: Az alkohológia új távlatai (válogatott tanulmányok) (Budapest, Alkoholizmus Elleni Bizottság, 1992)
- Buris László: Az igazságügyi orvostan kézikönyve (Medicina Kiadó, Budapest, 1991
Kapcsolódó szócikkek
- Bor (ital)
- Sör
- Alkoholizmus
- Az alkohol hatása az emberi szervezetre
- Országok listája alkoholfogyasztás alapján
- Az alkoholizmus magyarországi irodalma