Adler Illés
| Adler Illés | |
 | |
| Született | 1868 Zenta |
| Elhunyt | 1924. február 19. (55-56 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4-1-15) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adler Illés (Zenta, 1868 – Budapest, Terézváros, 1924. február 19.[1][2]) zsidó származású magyar hittudós, rabbi.
Élete[szerkesztés]
Adler Sándor és Wéber Jozefin fia. Héber tanulmányait Pakson, Balassagyarmaton és Pozsonyban, a világi studiumokat magánúton végezte. 1891-ben Kiskunfélegyháza papja lett, 1896–1907 között Óbudán rabbi. Tizenegy évig működött itt. A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban 1902-ben[3]Dr. Adler Éliás főrabbi vezetésével megindult az izraelita hittan oktatása. 1914-ben[4]távozott az iskolából. 1918-ban a Pest hívta meg rabbijául Pollák Eleázár helyére a Rumbach utcai templomba. Kora ifjúságában már az Egyenlőség című lap munkatársa volt, több dolgozata jelent meg itt és más felekezeti lapokban, valamint az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat és az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évkönyveiben. Az Egyenlőségben jelent meg nevezetes sorozata a magyar rabbik szentföldi útjáról. Tudósként többek között a kabbalával foglalkozott. Budapest egyik legnépszerűbb papja és szónoka volt, az Otto Wagner tervezte Rumbach utcai zsinagógában működött. Az első világháború alatt tábori lelkész volt századosi rangfokozatban. Rabbiként az úgynevezett status quo ante irányzathoz tartozott. Halálát epehólyag-gyulladás okozta, a Kozma utcai izraelita temetőben temették el.[5]
Felesége Krammer Janka volt, gyermekei Bella, Margit, Sándor, Anna. Sógora volt Mandel Sámuel ercsi, apostagi és budapesti rabbi. Bella lánya révén veje Lévai Jenő író, újságíró volt.
Nyomtatásban megjelent művei (beszédek)[szerkesztés]
- Székfoglaló beszéd. Tartotta az óbudai rabbiállás elfoglalásakor, Budapest, 1897.
- Aranylakadalom. Ünnepi beszéd. Tartotta 1898. évi április 11-én. Megjelenik az óbudai izraelita hitközség költségén, Budapest, 1898.
- Testvérünk vagy! Belépő beszéd, elmondotta –, midőn a pesti Chevra Kadisa 1910. jan. 2-án testvérül fogadta, Budapest, 1910.
- Gyászbeszéd Szabolcsi Miksa felett. Tartotta 1915. június 21-én, Budapest, 1915.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 340/1924. folyószáma alatt.
- ↑ Adler Illés. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 12.
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1904 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1914 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Adler Illés. Öröklét. Hozzáférés ideje: 2016. május 12.
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 9. o. Online elérés
- Frojimovics Kinga [és mások]: A zsidó Budapest. Budapest, 1995.
- Gumirádler és rabbi Adler Óbudán. http://fotolexikon.blogspot.hu (Hozzáférés ideje: 2016. május 12.)
- Petrik Géza-féle Könyvészet [1]
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
