A dohányfogyasztás elterjedtsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik. Ha feltételezzük, hogy a trend nem változik, 2010-ben előre láthatóan 1,45 milliárd dohányos lesz, 2025-re pedig 1,5–1,9 milliárdra emelkedik a dohányzó emberek száma. Ha évente 1%-kal csökken a dohányosok száma, és a jövedelem mérsékelten, 2%-kal nő, becslések szerint 2010-ben és 2025-ben 1,3 milliárd dohányos lesz a Földön [1].

A dohányzás aránya általában magasabb a férfiak, mint a nők körében [1], azonban a nemek közötti különbség fiatalabb korban kisebb [2][3]. A fejlett országokban a férfiaknál a dohányzás aránya tetőzött, és elkezdett hanyatlani, azonban a nők esetében továbbra is növekszik [4].

A 2002. évi adatok szerint a világon a kamaszok (13–15 éves korosztály) körülbelül 20 százaléka dohányzik. 80,000-100,000 fiatalkorú minden nap dohányzik; nagyjából a felük Ázsiában él. A dohányzásra kamaszkorukban rászokó emberek fele az előrejelzések szerint még 15-20 évig fog dohányozni [5].

Az 1,22 milliárd dohányzó emberből 1 milliárd él fejlődő országban vagy átmeneti gazdasági rendszerben. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy csökken, azonban a 2002. évi adatok szerint a fejlődő országokban a dohányzás aránya évente 3,4%-kal növekszik [5].

Országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai Egyesült Államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2005-ös becslés szerint a felnőtt USA-lakosság 20,9%-a (azaz 45,1 millió személy) cigarettázott. Közülük 80,8% (36,5 millió) dohányzott minden nap, 19,2% (8,7 millió) dohányzott időnként. A dohányzás elterjedtsége a különböző népességcsoportok között jelentős eltéréseket mutatott: a faji és etnikai csoportok között az indiánok és az alaszkai bennszülöttek között volt az előfordulási arány a legmagasabb (32,0%), ez után következtek a nem spanyol-amerikai fehérek (21,9%) és a nem spanyol-amerikai feketék (21,5%). A legalacsonyabb arány az ázsiaiak (13,3%) és a spanyol-amerikaiak (16,2%) között volt [6].

A dohányzás elterjedtsége az oktatás szintjétől is függ: a legmagasabb azon felnőttek körében (43,2%-kal), akik általános iskolát végeztek (General Educational Development (GED) diplomát szereztek) és azok körében, akik 9-11 évig tanultak (32,6%). A dohányosok aránya általában csökken az oktatásban eltöltött évek növekedésével. A dohányosok aránya a 18-24 éves korosztályban (24,4%-kal) valamint a 25-44 éves korosztályban (24,1%) a legmagasabb. Az aktuálisan dohányzó személyek aránya magasabb a szegénységi küszöb alatt élő felnőttek körében (29,9%), mint azok között, akik a szegénységi küszöbön vagy a fölött élnek (20,6%) [6].

A dohányzás aránya az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra[7]. A dohányzók arányában jelentős regionális különbségek figyelhetők meg: Kentucky, West Virginia, Oklahoma és Mississippi áll az élen, míg Idaho, Kalifornia és Utah jelentősen kisebb dohányzási arányt mutat [8] . A csökkenő arányt ellensúlyozza, hogy minden évben mintegy egymillió amerikai fiatal kezd el dohányozni. A dohányfogyasztást növelő amerikai népesség nagy részét a nők teszik ki, különösen a fiatal, tizenéves lányok. Az amerikai dohányipart nem igazán érinti az összességében tapasztalható dohányzáscsökkenés [9].

Kanada[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002 decemberében a Kanadai Statisztikai hivatal közreadott egy tanulmányt az 1985 és 2001 közötti időszak dohányzási rátájáról. A tanulmány szerint a kutatások azt mutatták, hogy a “rendszeres dohányzás” (ami a definíció szerint a naponta dohányzók és az alkalmi dohányosok) a 15 és 24 év korcsoport kivételével mindkét nem és minden korcsoport esetében általánosságban csökkent. Még nagyobb volt a csökkenés 1991 és 2001 között. Bár a fiatalok rendszeres dohányzásának aránya nem változott jelentősen 1985 és 1994-1995 között, igen nagy, 6 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható 1994-1995 és 2001 között (28,5%-ról 22,5%-ra).

Tartományok szerint Newfoundland és Labrador, Új-Skócia, Québec, Ontario, Saskatchewan, Alberta és British Columbia tartományokban tapasztaltak nagy csökkenést a rendszeres dohányzás arányát tekintve 1994-1995-től kezdődően. Az összes tartományban visszaesés volt tapasztalható az egész 1985-2001 időszakban. A napi dohányzás gyakorisága mindkét nem és minden korcsoport esetében csökkent a 17 éves perióduson belül, bár a fiatalkori dohányzás jelentős csökkenése csak az 1990-es évek közepén indult be. Összességében a napi cigaretta fogyasztás tekintetében, 1985-höz képest 2001-re a dohányosok lényegesen alacsonyabb százaléka fogyasztott 26 vagy annál több szál cigarettát naponta (14,0%-ról 5,8%). A különböző nemű és korú csoportok esetében a legtöbb csökkenés 1991 után történt. Ugyanakkor azonban a dohányosok közül 2001-ben lényegesen nagyobb volt azok aránya, akik naponta 1-10 cigarettát szívtak el (az 1985-ben mért 18,6%-ról 31,1%-ra emelkedett az arány). A csökkenés legnagyobb része 1991 után következett be [10].

Izrael[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izraelben [11] a dohányzás aránya az elmúlt 10 évben (1994-2004) a férfiak körében viszonylag állandó maradt – 30% [12], míg a nők körében az arány kis mértékben csökkent, az 1998-ban mért 25%-ról a 2003-ban mért 18%-ra [12]. Egy 2001-es kiadvány szerint a fiatalok 14%-a dohányzott legalább hetente egyszer [13]. Egy 2005-ös kutatás rámutatott, hogy az izraeli fiatalok a dohányzás alternatív módszereként beidi-t és vízipipát kezdtek el használni [12]. 1990-ben az összes férfihalálozás 12%-a, (1800 haláleset) volt a dohányzással összefüggésbe hozható [14]. Az izraeli nők körében nem találták jelentős halálozási oknak a dohányzást [14]. Az egy izraeli által elszívott cigaretták átlagos száma 2162 [12]. Számos dohányzásellenes jogszabály van érvényben [14]. A dohányra kivetett adók jelentős növekedése mellett a dohánytermékek ára még mindig viszonylag az egyik legalacsonyabb az összes európai ország közül [14]. Emellett Izraelben nincs a dohánytermékek vásárlására minimális életkor előírva [15].

Ausztrália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztráliában csökken a dohányzás – a 2004-2005 évi adatok szerint a lakosság 23%-a dohányzott rendszeresen, ami az 1995-ben mért adatokhoz képest 2% csökkenést jelent. Az őslakosok között a dohányosok aránya jóval nagyobb; az őslakos férfiak 51%-a, a nők 49%-a rendszeresen dohányzik. A fiatal felnőttek közül dohányoznak legtöbben; az életkor előrehaladtával jelentős csökkenés figyelhető meg. A dohányzás gyakorisága szoros összefüggésben áll a társadalmi-gazdasági hátrányossággal; a lakosság leghátrányosabb helyzetben lévő ötödének tagjai több, mint kétszer annyian dohányoznak, mint a legkevésbé hátrányos helyzetűek [16] . Későbbi (2007. évi) számadatok azt mutatják, hogy a 18 éves életkor feletti lakosság 19%-a rendszeres dohányos [17].

Németország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben a lakosság 27%-a volt rendszeres dohányos. 23% dohányzott napi rendszerességgel (a férfiak 28%-a és a nők 19%-a), míg 4% gyakran dohányzott. A rendszeresen dohányzók legnagyobb része a 20-24 éves korcsoportból került ki: férfiak 38%-a és a nők 30%-a [18]. A Bielefeld Egyetem tanulmánya szerint a német ifjúság a dohányzás “Európa-bajnoka”; a 15 éves férfiak 25%-a és a 15 éves nők 27%-a dohányzik naponta [19].

Egy 2006-os összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy a göttingeni férfi orvostanhallgatók 25,1%-a , valamint a női orvostanhallgatók 20,6%-a dohányzik, míg Londonban ez az arány csak 10,9%, illetve 9,1% [20][21].

Németországban van a legtöbb egy főre jutó cigarettaautomata: 800.000 darab 82 millió emberre [22].

Arányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi linken található 2 táblázat, az első (b) táblázat a WHO Globális dohány epidemiológiai jelentésének (Global Tobacco Epidemic) táblázata.[23]. A kezdeti felmérés adatait módosították, hogy az országok összehasonlíthatóak legyenek [24]. Emiatt azonban ezen országok dohányzási arányaira ebből a táblázatból nem lehet következtetni (erre ott van az a) táblázat) [25]. A táblázat 135 „nemzetközileg összehasonlítható, naprakész kiigazított adatokkal rendelkező országot”, 18 „nemzetközileg nem összehasonlítható vagy nem naprakész hazai adatokkal rendelkező országot” tartalmaz valamint 41 olyan „országot [tartalmaz] ahonnan nincs adat” [26]. Az adatok a felmérés idején fogyasztott bármilyen dohánytermékre, beleértve a napi és nem mindennapi dohányzás során fogyasztott dohányterméket, vonatkoznak; a hibaküszöb 95%-os konfidenciaintervallum (CI) [27].

A táblázatok itt érhetők el: WHO Report on the Global Tobacco Epidemic

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Past, current and future trends in tobacco use (PDF), Washington DC: The International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank, 13–16. o (2003). Hozzáférés ideje: 2009. március 22. 
  2. The World Health Organization, and the Institute for Global Tobacco Control, Johns Hopkins School of Public Health: Women and the Tobacco Epidemic: Challenges for the 21st Century (PDF) pp. 5–6. World Health Organization, 2001. [2003. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 2.)
  3. Surgeon General's Report—Women and Smoking. Centers for Disease Control and Prevention, 2001. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  4. Mortality from Smoking in Developed Countries 1950-2000: indirect estimates from national vital statistics (PDF), Oxford University Press (2006). Hozzáférés ideje: 2009. március 22. 
  5. ^ a b WHO/WPRO-Smoking Statistics. World Health Organization Regional Office for the Western Pacific, 2002. május 28. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  6. ^ a b Tobacco Use Among Adults: United States, 2005, Centers for Disease Control and Prevention, October 27, 2006
  7. (2007. November) „Cigarette smoking among adults—United States, 2006”. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 56 (44), 1157–61. o. PMID 17989644. „Figure: Estimated percentage of persons ≥ 18 years who were current smokers, by sex 
  8. (2007. September) „State-specific prevalence of cigarette smoking among adults and quitting among persons aged 18-35 years—United States, 2006”. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 56 (38), 993–6. o. PMID 17898692.  
  9. Nichter, M., and E. Cartwright. 1991 Saving the children for the tobacco industry. Medical Anthropology Quarterly 5 (3):236-256.
  10. Report on Smoking in Canada 1985 to 2001, Statistics Canada, Health Statistics Division, December 2002
  11. Tobacco Use Introduction for Israel, World Health Organization
  12. ^ a b c d Baron-Epel O. Haviv-Messika A. Tamir D. Nitzan-Kaluski D. Green M. Multiethnic differences in smoking in Israel: pooled analysis from three national surveys. European Journal of Public Health. 14(4):384-9, 2004 Dec.
  13. Meijer B. Branski D. Kerem E. Ethnic differences in cigarette smoking among adolescents: a comparison of Jews and Arabs in Jerusalem. Israel Medical Association Journal: Imaj. 3(7):504-7, 2001 Jul.
  14. ^ a b c d or Health: A Global Status Report, Centers for Disease Control and Prevention (CDC), accessed July 13, 2005 (site now down)
  15. WHO European Country Profiles on Tobacco Control 2003, World Health Organization, accessed November 24 2005
  16. Tobacco Smoking in Australia: A Snapshot, 2004-05
  17. Tobacco in Australia
  18. Leben in Deutschland. Haushalte, Familien und Gesundheit – Ergebnisse des Mikrozensus 2005 pp. 61–67. Statistisches Bundesamt, 2005. október 17. (Hozzáférés: 2009. június 4.)
  19. Deutsche Jugendliche „Europameister“ im Rauchen
  20. Raupach, T, Shahab, Baetzing (2009. október 17.). „Medical students lack bacic knowledge about smoking: Findings from two European medical schools”. Nicotine & Tobacco Research.  
  21. http://www.tabakkontrolle.de/pdf/Newsletter_April_2009.pdf
  22. Rauchen: Risikofaktor Nummer 1
  23. WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, pp.278–287.
  24. WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.67.
  25. WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.287.
  26. WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.68.
  27. WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.268–287.