1258

1258 más naptárakban
Gergely-naptár	1258
Ab urbe condita	2011
Bahái naptár	-586 – -585
Berber naptár	2208
Bizánci naptár	6766 – 6767
Buddhista naptár	1802
Burmai naptár	620
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1250 – 1251
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1313 – 1314
Shaka Samvat	1180 – 1181
Holocén naptár	11258
Iráni naptár	636 – 637
Japán naptár	1918 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	3954–3955
Kopt naptár	974 – 975
Koreai naptár	3591
Muszlim naptár	655 – 656
Örmény naptár	707 ԹՎ ՉԷ
Thai szoláris naptár	1801
Zsidó naptár	5018 – 5019

Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Évtizedek: 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek

Évek: 1253 – 1254 – 1255 – 1256 – 1257 – 1258 – 1259 – 1260 – 1261 – 1262 – 1263

Események

• Hatalmas vulkánkitörés, amelynek helyét még nem sikerült pontosan megállapítani, de a legerősebb volt az elmúlt tízezer év során. A légkörbe kerülő aeroszolok világszerte lehűlést okoztak, a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal csökkenhetett. A katasztrófát a mexikói El Chicón, az ecuadori Quilotoa vagy akár egy indonéziai vulkán is okozhatta. Feltételezhető, hogy a 2013-ban felfedezett Szamalasz tűzhányó a tettes. A lehűlés éhínséget és járványokat okozott. Matthew Paris bencés szerzetes, az 1250-59-es éveket felölelő Historia Anglorum szerzője krónikájában arról számolt be, hogy az 1258-as év embertelen hideggel köszöntött be, de a tavasz és a nyárelő sem hozott jelentős javulást. „A vetés nem kelt ki, a jószág elpusztult, és nagyon sok szegény ember halt éhen. Mindenütt holttestek hevertek. (...) Amikor összeszedtek több holttestet, a temetőkben nagy gödröket ástak és együtt eltemették a halottakat” - írta a szerzetes. Az éhínségnek és a járványoknak Londonban a számítások szerint 15 ezren eshettek áldozatul, ami különösen nagy szám, figyelembe véve, hogy a város korabeli népessége ötvenezer fő lehetett.
• Lázadás tör ki Stájerországban IV. Béla ellen, melyet a magyarok levernek, a király fiát, Istvánt nevezi ki tartományi kormányzóvá.
• február 10. – Hülegü mongol kán serege elfoglalja Bagdadot, az akkori iszlám világ kulturális központját. A várost porig égetik és 800 000 embert mészárolnak le.
• augusztus – IV. Jóannész nikaiai császár trónra lépése (december 1-jén megfosztják trónjától).
• augusztus 10. – Konradint, I. Konrád fiát nagybátyja, Manfréd szicíliai király megfosztja trónjától, és királlyá koronáztatja magát Palermóban (1266-ig uralkodik).
• Llywelyn Wales hercegévé nyilvánítja magát. Ő az utolsó független walesi uralkodó az angol hódítás előtt.
• A bárók kényszerítik III. Henrik angol királyt az oxfordi províziók elfogadására. Ezzel a tényleges hatalom egy 15 tagú bárói tanács kezébe kerül, mely az abszolút monarchia végét jelenti. A bárók uralma ellen azonban rövidesen országos lázadás tör ki.
• december 1. – VIII. Mikhaél bizánci császár trónra lépése (1261-ben visszafoglalja Konstantinápolyt, ahol másodszor is megkoronázzák, 1282-ig uralkodik).

Születések

• I. Oszmán az Oszmán Birodalom alapítója és első uralkodója († 1326)
• IV. Sancho kasztíliai király († 1295).

Halálozások

• január – I. Ménhárd Gorizia és Tirol grófja
• február 20. – al-Musztaszim az utolsó abbaszida kalifa (* 1213)
• augusztus – II. Theodórosz nikaiai császár (* 1221)

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1258 témájú médiaállományokat.