Örsújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Őrsújfalu szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 49,65″, k. h. 18° 2′ 34,74″

A római katolikus templom

Örsújfalu (1899-ig Duna-Újfalu, szlovákul Nová Stráž, németül Neudörfel) Komárom városrésze Szlovákiában a Nyitrai kerületben a Komáromi járásban. Gyakran csak Újfalu néven emlegetik. 2001-ben 1769 lakosa volt[1], ugyanekkor a hozzá tartozó Cserhátpusztán 73-an, Szentpálpusztán 74-en éltek.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Örsújfalu főutcája

Komárom belvárosától 6 km-re nyugatra a Duna bal partján fekszik. Keresztülhalad rajta a Komárom-Pozsony közti 63-as autóút, vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

Örsújfalu egyike a Komáromot alkotó két kataszteri területnek (a másik maga Komárom). Kataszteri területe 22,92 km².[2] Szentpálpuszta (Pavel), Cserhátpuszta (Čerhát) és Pusztatamási (Tomáš) tartoznak hozzá.

Nevének eredete [szerkesztés]

Nevének magyar előtagját a határában levő Dunaörspusztáról kapta. Ez a terület ugyanis honfoglalás után Örs szállásterülete volt. Az Örsújfaluval teljesen egybeépült Vadas (Divina) település neve az egykori királyi vadaskertek nevét őrzi.

Élővilága [szerkesztés]

Gólyafészek Örsújfalun 2012-ben

Örsújfalun több gólyafészek volt az idők során, melyek elpusztultak. 2012-ben az egyik gólyafészekben 4 vagy 5 fióka kelt ki.[3]

Története [szerkesztés]

Területe már a honfoglaláskor lakott volt, ekkor Kézai szerint Örs kun vitéz nemzetsége birtokolta. 1663-ban a török elpusztította, a 18. században a Zichy, majd a Nádasdy család birtoka.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, fekszik Komáromhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termõ." [4]

Fényes Elek szerint "Ujfalu, magyar falu, Komárom vmegyében, Örs puszta mellett Komáromhoz nyugotra 3/4 órányira, rónaságon. Határa 2320 9/10 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada legelõ. Az urbéri föld tesz összesen 2234 2/10, a földesuri és curialis birtok 86 7/10 holdat. Egész jobbágy telke van 14 14/32; mellyet 24 gazda bír; ezenkivül 3 urbéri zsellér és 10 lakó számláltatik. Földe termékeny porhanyos fekete agyag. Lakosai 413 lélekre mennek, vallást illetõleg rom. katholikusok, s a rév-komáromi anyaegyházhoz tartoznak. A földmivelést, ló- és szarvasmarha-tenyésztést sikerrel ûzik. Határában sok mocsáros hely találtatik. Földesura gr. Zichy Miklós, ki az egész jobbágyságot és zsellérséget birja, ezenkivül allodialis földe 27 1/10 hold, s ugyan õvé az erdõs dunasziget is. Birtokos még gróf Nádasdy Leopold 23 5/10 holddal, és a rév-komáromi plébános, ki 36 1/10 h. szántóföldet bir. Hajdan Alsó-Õrsnek neveztetett s ebben birt részjószágát Csóka Erzsébet Csabay György hitvese Pál Jánosnak zálogositja el." [5]

1910-ben 1217, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920 előtt Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A korábban önálló községet 1980-ban csatolták Komáromhoz. 2006 júniusától új bútorgyár (Investconsult) kezdte meg a termelését. Működik Örsújfalun egy pálinkafőzde is, valamint itt található a Vadas autókemping. A település keleti (Komárom felé eső) részén az utóbbi évtizedekben új családi házas utcák alakultak ki.

Nevezetességei [szerkesztés]

Kultúrház
  • Római katolikus temploma 1910-ben épült neoklasszicista stílusban. A templom udvarában Jézus-szobor (a régi temetőből áthozva), vele szemben fából készült útmenti feszület található.
  • Az egykori kastély (ma: szociális otthon) köré 1894-96-ban sok faritkaságot tartalmazó parkot telepítettek.
  • Cserhátpusztán két régi harangláb is található.
  • Az örsújfalusi temetőben található a második világháború áldozatainak emlékműve, rajta az 1938-as visszacsatolás emlékére avatott korabeli emléktáblával.

Képtár [szerkesztés]

Puszták, külterületek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Örsújfalu témájú médiaállományokat.
  1. ŠÚ SR, SODB 2001
  2. http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls
  3. bociany.sk
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés