Óriástúzok
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Óriástúzok az Etosha Nemzeti Parkban Namíbiában |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Ardeotis kori (Burchell, 1822) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriástúzok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriástúzok témájú médiaállományokat. |
Az óriástúzok vagy más néven kori-túzok (Ardeotis kori) a madarak osztályának, azon belül a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó túzokfélék (Otididae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Kelet- és Dél-Afrika füves pusztáin ma is nagy területen elterjedt faj.
[szerkesztés] Alfajai
- Ardeotis kori kori (Burchell, 1822) – Angola, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság területén honos.
- Ardeotis kori struthiunculus (Neumann, 1907) – Tanzánia, Szomália, Kenya és Etiópia
[szerkesztés] Megjelenése
A túzokfélék közül ez a legtermetesebb faj. Testmagassága 110-130 centiméter, tömege 20-22 kilogramm. Egyike a legtestesebb, még éppen röpképes madárfajoknak.
Tollazat testének java részén sötétbarna, de feje, nyaka és hasa világosabb színű, fehér vagy világosszürke. A tojó tollazata némileg fakóbb, mint a hímé. Feltűnő ismertetőjegye hosszú, erős lába.
[szerkesztés] Életmódja
Monogám faj, egész évben állandó párokban él. Meglehetősen éber és félénk madár. A nyílt területeken lassú, megfontolt léptekkel halad és közben állandóan figyeli környezetét. Többnyire a futómadarakhoz hasonló módon él, de veszély esetén nagy testsúlya ellenére viszonylag könnyen a levegőbe tud emelkedni. Testtömege a röpképesség felső határához közelít, ennél nagyobb tömeget már nem lehetne a levegőbe emelni. Repülni tudását minden bizonnyal elősegíti, hogy szárnya mintegy 60 centiméter hosszú kézevezőtollainak gerince sokkal erősebb, mint más fajoké, illetve mint ami a testméretének arányaiban elképzelhető lenne.
Vegyes táplálkozású faj, étrendjében a növényi eredetű táplálék (fűfélék, magvak) éppúgy megtalálhatóak, mint az állati eredetű dolgok (rovarok, kisebb hüllők).
[szerkesztés] Szaporodása
Szaporodási időszaka a száraz évszak végére esik. A kakasok a párzást megelőző dürgéskor szárnyaikat enyhén leeresztve, faroktollaikat meredeken felcsapva násztáncot járnak. Feszes, imponáló testtartással vonulnak a birtokba vett területükön. Közben leginkább a struccalkatúakra jellemző mély, doboláshoz hasonló hangot hallatnak.
A tojó fészkét talajmélyedésekbe építi. Fészekaljanként 1-2 tojást rak, melyeken 20-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és kikelésük után néhány órán belül elhagyják a fészek környékét, követve anyjukat a szavannán. Életük első két hetében a nőstény eteti őket, ezután már önállóan tudnak táplálékot keresni. Nagyjából öthetes korukra lesznek a fiatal túzokok röpképesek, de még néhány hétig ezután is az anyjukkal maradnak. Ivarérettségét az óriástúzok 4-5 éves korára éri el, várható maximális élettartama 30 év körüli.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Riesentrappe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- David Burnie (Hrsg): Vögel, München 2008, Dorling Kindersley, ISBN 978-3-8310-1272-5
