Ábel (keresztnév)
Az Ábel[1] bibliai férfinév, Ádám és Éva második fiának a neve. Héber eredetije הֶבֶל Hevel / הָבֶל Hável, jelentése: pára, lehelett, innen múlandóság.[2] Mások szerint a név asszír vagy sumér eredetű, és a jelentése: fiú.[2] A név eredetének harmadik lehetősége a sumer NA DINGIR logogramma amorita (nyugati sémi) olvasata: ab Él, jelentése „Az isten”.[3]
[szerkesztés] Gyakorisága
Az újszülötteknek adott nevek körében az Ábel régen nem volt gyakori név, 1967-ben sem kapta senki ezt a nevet, 1983 és 1987 között a 113. legnépszerűbb név volt.[4] Az 1990-es években már gyakori név.[2] 2003 és 2009 között az 55-65. leggyakrabban adott férfinév volt.[5] A 2010-es évek elején az 59. legnépszerűbb férfinév.[5]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt név között, de a 2010-es évek elején a 97-99. leggyakrabban viselt férfinév volt.[6]
[szerkesztés] Névnapok
[szerkesztés] Idegen nyelvi változatai
A legtöbb idegen nyelven Abel formában használatos (angol, francia, spanyol, portugál). A héberben Hevel alakban használják.
[szerkesztés] Híres Ábelek
- Dési Ábel költő, prózaíró, kritikus, publicista
- Abel Gance francia filmrendező
- Abel Janszoon Tasman holland felfedező
- Mihalik Ábel dobos (Kiscsillag, Kispál és a Borz)
[szerkesztés] Egyéb
- Ábel a neve Ádám és Éva második fiának a Bibliában
[szerkesztés] Egyéb Ábelek
[szerkesztés] Vezetéknévként
A nevet vezetéknévként is használják, híres viselője Ábel Anita színésznő.
[szerkesztés] Az irodalomban
Szakállas Ábel, Tamási Áron: Ábel című regény-trilógiájának (Ábel a rengetegben, Ábel az országban és Ábel Amerikában) főhőse.
[szerkesztés] Tájnyelvben
- ábelvére volt a neve az Alföldön egy bizonyos gyógyszernek (Sanguis Aracanis)[4]
- ábelfű a Magyarországon vadon nem termő, de a botanikus kertekben fellelhető Hibiscus abelmoschus magyar neve[4]
[szerkesztés] Földrajzi névben
- Ábelfalva, szlovákiai helység
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g h Ladó-Bíró, 23. old.
- ↑ Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter. ISBN 3-11-017296-8 (2001)
- ^ a b c Fercsik-Raácz, 34-35. old
- ^ a b Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- ↑ Nyilvántartó.hu
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Hogyan hívnak? Könyv a keresztnevekről, Korona Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963 9036 250
