„Dél-afrikai Köztársaság (1961–1994)” változatai közötti eltérés

	Dél-afrikai Köztársaság
	Republic of South Africa (angol); Republiek van Suid-Afrika (afrikaans) 1961. május 31. – 1994. május 10.
; A Dél-afrikai Köztársaság címere	; A Dél-afrikai Köztársaság zászlaja
	A Dél-afrikai Köztársaság Délnyugat-Afrikával (világoszöld; a mai Namíbia)
	Mottó: Ex Unitate Vires; Nemzeti himnusz: Die Stem van Suid-Afrika;
	Általános adatok
Fővárosa	Fokváros, Pretoria, Bloemfontein, Pietermaritzburg
Hivatalos nyelvek	angol, afrikaans
Beszélt nyelvek	német, xhosa, zulu, szotó, cvána
Vallás	holland református, anglikán, afrikai törzsi vallások
	Kormányzat
Államforma	köztársaság
Elődállam	Utódállam
←	→

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2022. március 5., 09:37-kori változata

A monarchiával és a Nemzetközösséggel való szakítás után Dél-Afrikának a faji elkülönítés visszásságaival és a nemzetközi elszigeteltséggel is szembe kellett néznie.^[1]

Az apartheid 46 éve alatt – melynek kiépítését már az Unió ideje alatt megkezdték – fokozatosan nőtt a külső és a belső nyomás, mely a polgárháború szélére sodorta az országot. Ennek eredményeképpen a nemzeti kormány végül tárgyalásokat kezdeményezett az ország nem fehérbőrű értelmiségi rétegével egy új alkotmány kidolgozására.

Történelem

A köztársaság megalakulása után Hendrik Verwoerd és kormánya nekilátott a faji elkülönítés fokozásának, melynek erős talajt biztosítottak a rasszok közötti vegyesházasságot tiltó és a népregisztrációs törvények – utóbbi az állampolgárokat hivatott rasszi (fehér, fekete, színesbőrű és ázsiai) alapon osztályozni. Ezeket a törvényeket egyébként még az unió idejében hozták. Megkezdődött a fehér és nem-fehér kerületek kialakítása a nagyobb városokban, majd bevezették a nem-fehérek útlevélkötelezettségét. Ez azt jelentette, hogy azon az állampolgároknak, akik nem az europid rasszba tartoztak, övezetátlépési engedélyt kellett magukkal hordaniuk, ha elhagyták a lakóterületüket – amennyiben ezt nem tették meg, jobb esetben bíróság elé kerültek, de előfordult olyan is, hogy a szabályszegőt rendőrök verték halálra. 1960. október 5-én a fehér lakosság részvételével népszavazást tartottak a köztársaság bevezetéséről, a monarchia eltörléséről, ennek során 52,29 % a köztársaságra, 47,71 % pedig a monarchia fennmaradására szavazott. A népszavazás eredményeként II. Erzsébet elveszítette dél-afrikai királynői pozícióját, a Dél-afrikai Unió helyett megalakult a Dél-afrikai Köztársaság.

A bantusztánok politikája

1963-ban a kormány úgy döntött, hogy a bennszülött népességtől úgy volna a legegyszerűbb megszabadulni, ha rezervátumokat hoznának létre számukra. Ezeket a területeket bantu homelandeknek vagy bantusztánoknak hívták. A legelső ilyen bantusztán Transkei volt, ezen kívül Dél-Afrikában még 9, Délnyugat-Afrikában pedig még 10 bantusztánt hoztak létre a különböző bennszülött népcsoportoknak. Négy homeland teljes függetlenséget kapott Dél-Afrikától: Transkei 1976-ban, Boputhatswana 1977-ben, Venda 1979-ben, Ciskei pedig 1981-ben nyerte el függetlenségét, azonban a dél-afrikai kormányon kívül egyik ország sem ismerte el ezen országok legitimitását.

Nelson Mandela és az Afrikai Nemzeti Kongresszus

Az Unió utolsó évében az útlevélkötelezettség ellen az ANC Sharpeville-ben szervezett tüntetést. A rendőrség a tüntetőkre lőtt, 69-en meghaltak, 22 ezer embert letartóztattak, köztük Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét is. A vérengzés híre bejárta a világsajtót, az ENSZ pedig nyilatkozatot adott ki, melyben az apartheid eltörlésére szólította fel a kabinetet. Verwoerd a fehér uralom fenntartása mellett döntött, az ANC-t pedig betiltotta. A bantusztánok felállításának megkezdésekor Mandela úgy gondolta, hogy az elnyomás ellen harcolni kell: megalapította az Umkhonto we Sizwe katonai szervezetet. 1962-ben beutazta Afrikát, hogy adományokat gyűjtsön a küzdelemhez, de hazatérésekor letartóztatták, mivel útlevél nélkül hagyta el az országot. Társaival együtt bíróság elé állították, és életfogytig tartó börtönre ítélték a Robben-szigeti fegyházba. Távollétében felesége, Winnie irányította az ANC-t. A kormányra nehezedő, egyre növekvő nyomás hatására 1990-ben F.W. de Klerk szabadon engedte Mandelát.^[2]^[3]^[4]^[5]

Konfliktusok és katonai intervenciók

Dél-Afrika az apartheid alatt több ország szuverenitását is megsértette, köztük Angoláét, Zambiáét, Botswanaét és Mozambikét, de a Rodéziai bozótháborúba is beleavatkozott a fehér kormányzat oldalán.

A határháború

Dél-Afrika 1975-ben beavatkozott az angolai polgárháborúba. Az ENSZ az apartheid miatt megszüntette az ország mandátumát Délnyugat-Afrikára, mely helyett immár Namíbiát ismerte el. A kormány tudomására jutott, hogy a namíbiaiak angolai bázisokat használnak a Dél-Afrikával való küzdelemhez, így a területet, amelyen vélhetően a bázisok voltak, megszállta az SADF (South African Defence Force).

Nemzetközi bojkott

Az apartheid létjogosultsága egyre kérdésesebbé vált, és az ENSZ több ország bojkottálni kezdte az üzletet a dél-afrikai kormánnyal annak faji politikája miatt. Ezeket az intézkedéseket később kiterjesztették a nemzetközi szankciókra és a külföldi befektetők részesedéseinek eladására. Így Dél-Afrikát gyakorlatilag teljesen elvágták a külkereskedelemtől.^[6]^[7]

A gaborone-i rajtaütés, a Skerwe- és a Beanbag-hadműveletek

Dél-Afrika mindhárom esetben az ANC katonai szárnya, az Umkhonto we Sizwe külföldi csapatai ellen indított támadást, mindhárom esetben törvénytelenül, megsértve Mozambik és Botswana szuverenitását.

A gaborone-i rajtaütésnek 12, a Skerwe-hadműveletnek 83, a Beanbag-hadműveletnek pedig 32 halálos áldozata volt összesen (tehát a dél-afrikai, a civil és az ANC-áldozatokat is számolva).

Az apartheid felszámolása

Az 1989-es választásokat szintén a Nemzeti Párt nyerte meg, azonban egy liberálisabb felfogású jelöltet indított: Frederik Willem de Klerket. De Klerk reformokat sürgetett, 1990-ben Nelson Mandelát szabadon engedte, az SADF erőit pedig kivonta Namíbiából. 1991. júniusára az apartheid-törvényeket hatályon kívülre helyezték. 1992. március 17-én megtartották az apartheid-népszavazást, melyen a fehér választópolgárokat arról kérdezték, hogy folytassa-e a kormány a reformfolyamatot. A szavazók többsége (68,73%) igennel válaszolt. A népszavazás felhatalmazta de Klerket arra, hogy még két évig Dél-Afrika államelnöke maradjon, és hogy megtárgyalják az ellenzékkel az új alkotmány pontjait. Az 1994. április 26-i választásokig de Klerk és kormánya az összes bantusztánt felszámolta és reintegrálta Dél-Afrikába. A választást az ANC nyerte meg a szavazatok 62,65%-ával. A fehér uralom formálisan 1994. május 10-ig tartott, amikor Mandela letette az elnöki esküt.

Jegyzetek

↑ Hendrik Frensch Verwoerd. South African History Online. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 9.) „On 5 October 1960 a referendum was held in which White voters were asked: "Do you support a republic for the Union?" – 52 percent voted 'Yes'.”
↑ Mandela, Nelson, 1918-2013: Long Walk to Freedom : the Autobiography of Nelson Mandela. 2014. ISBN 978-1-4806-5859-2 Hozzáférés: 2021. október 29.
↑ Biko Lives! Contesting the Legacies of Steve Biko. Hampshire: Palgrave Macmillan, 138. o. (2008. június 29.). ISBN 978-0-230-60649-4
↑ Switzer, Les. South Africa's Resistance Press: Alternative Voices in the Last Generation Under Apartheid. Issue 74 of Research in international studies: Africa series. Ohio University Press, 2. o. (2000). ISBN 978-0-89680-213-1
↑ Native vs Settler: Ethnic Conflict in Israel/Palestine, Northern Ireland and South Africa. Westport: Greenwood Publishing Group, 194–196. o. (2008. június 29.). ISBN 978-0-313-31357-8
↑ Bridgland, Fred. The War for Africa: Twelve months that transformed a continent. Gibraltar: Ashanti Publishing, 32. o. (1990). ISBN 978-1-874800-12-5
↑ Landgren, Signe. Embargo Disimplemented: South Africa's Military Industry, 1989, Oxford University Press, 6–10. o. (1989). ISBN 978-0-19-829127-5

Kapcsolódó szócikkek

A Dél-afrikai Köztársaság történelme

[1] Hendrik Frensch Verwoerd. South African History Online. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 9.) „On 5 October 1960 a referendum was held in which White voters were asked: "Do you support a republic for the Union?" – 52 percent voted 'Yes'.”

[2] Mandela, Nelson, 1918-2013: Long Walk to Freedom : the Autobiography of Nelson Mandela. 2014. ISBN 978-1-4806-5859-2 Hozzáférés: 2021. október 29.

[Biko1-3] Biko Lives! Contesting the Legacies of Steve Biko. Hampshire: Palgrave Macmillan, 138. o. (2008. június 29.). ISBN 978-0-230-60649-4

[Switzer-4] Switzer, Les. South Africa's Resistance Press: Alternative Voices in the Last Generation Under Apartheid. Issue 74 of Research in international studies: Africa series. Ohio University Press, 2. o. (2000). ISBN 978-0-89680-213-1

[Mitchell-5] Native vs Settler: Ethnic Conflict in Israel/Palestine, Northern Ireland and South Africa. Westport: Greenwood Publishing Group, 194–196. o. (2008. június 29.). ISBN 978-0-313-31357-8

[Bridgland-6] Bridgland, Fred. The War for Africa: Twelve months that transformed a continent. Gibraltar: Ashanti Publishing, 32. o. (1990). ISBN 978-1-874800-12-5

[Landgren-7] Landgren, Signe. Embargo Disimplemented: South Africa's Military Industry, 1989, Oxford University Press, 6–10. o. (1989). ISBN 978-0-19-829127-5

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A [[Monarchia|monarchiával]] és a [[Nemzetközösség|Nemzetközösséggel]] való szakítás után Dél-Afrikának a faji elkülönítés visszásságaival és a nemzetközi elszigeteltséggel is szembe kellett néznie.
+A [[Monarchia|monarchiával]] és a [[Nemzetközösség|Nemzetközösséggel]] való szakítás után Dél-Afrikának a faji elkülönítés visszásságaival és a nemzetközi elszigeteltséggel is szembe kellett néznie.<ref>{{cite web |title=Hendrik Frensch Verwoerd |url=http://www.sahistory.org.za/people/hendrik-frensch-verwoerd |publisher=South African History Online |quote=On 5 October 1960 a referendum was held in which White voters were asked: "Do you support a republic for the Union?" – 52 percent voted 'Yes'. |access-date=9 March 2013 |archive-date=29 November 2017 |archive-url=https://web.archive.org/web/20171129002322/http://www.sahistory.org.za/people/hendrik-frensch-verwoerd |url-status=live}}</ref>
 {{Történelmi ország infobox|megnevezése=Dél-afrikai Köztársaság|saját név=Republic of South Africa ([[angol nyelv|angol]])<br>Republiek van Suid-Afrika ([[afrikaans nyelv|afrikaans]])|előd 1=Dél-afrikai Unió|előd 1 zászló=Flag of South Africa (1928-1994).svg|utód 1=Dél-afrikai Köztársaság|utód 1 zászló=Flag of South Africa.svg|megalakulás éve=1961. május 31.|megszűnés éve=1994. május 10.|előtag=A|zászló=Flag of South Africa (1928-1994).svg|címer=Coat of arms of South Africa (1932–2000).svg|mottó=Ex Unitate Vires|térkép=South Africa (1915-1990) (orthographic projection).svg|térképméret=|térképaláírás=A Dél-afrikai Köztársaság Délnyugat-Afrikával (világoszöld; a mai [[Namíbia]])|főváros=[[Fokváros]], [[Pretoria]], [[Bloemfontein]], [[Pietermaritzburg]]|himnusz=Die Stem van Suid-Afrika<br /><center>[[Fájl:"Die Stem van Suid-Afrika" performed at the White House in 1994.oga]]</center>|hivatalos nyelvek=[[angol nyelv|angol]], [[afrikaans nyelv|afrikaans]]|beszélt nyelvek=[[német nyelv|német]], [[xhosa nyelv|xhosa]], [[zulu nyelv|zulu]], [[szotó nyelv|szotó]], [[cvána nyelv|cvána]]|vallás=holland [[református]], [[anglikán]], afrikai törzsi vallások|államforma=[[köztársaság]]}}
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 === [[Nelson Mandela]] és az Afrikai Nemzeti Kongresszus ===
 [[Fájl:Young_Mandela.jpg|bélyegkép|Mandela fiatalon]]
-Az Unió utolsó évében az útlevélkötelezettség ellen az ANC Sharpeville-ben szervezett tüntetést. A rendőrség a tüntetőkre lőtt, 69-en meghaltak, 22 ezer embert letartóztattak, köztük Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét is. A vérengzés híre bejárta a világsajtót, az ENSZ pedig nyilatkozatot adott ki, melyben az apartheid eltörlésére szólította fel a kabinetet. Verwoerd a fehér uralom fenntartása mellett döntött, az ANC-t pedig betiltotta. A bantusztánok felállításának megkezdésekor Mandela úgy gondolta, hogy az elnyomás ellen harcolni kell: megalapította az Umkhonto we Sizwe katonai szervezetet. 1962-ben beutazta Afrikát, hogy adományokat gyűjtsön a küzdelemhez, de hazatérésekor letartóztatták, mivel útlevél nélkül hagyta el az országot. Társaival együtt bíróság elé állították, és életfogytig tartó börtönre ítélték a [[Robben-sziget|Robben-szigeti]] fegyházba. Távollétében felesége, Winnie irányította az ANC-t. A kormányra nehezedő, egyre növekvő nyomás hatására 1990-ben F.W. de Klerk szabadon engedte Mandelát.<ref>{{CitLib |aut=Mandela, Nelson, 1918-2013. |tit=Long Walk to Freedom : the Autobiography of Nelson Mandela. |ann=2014 |isbn=978-1-4806-5859-2 |url=http://worldcat.org/oclc/881041354 |accd=2021-10-29}}</ref>
+Az Unió utolsó évében az útlevélkötelezettség ellen az ANC Sharpeville-ben szervezett tüntetést. A rendőrség a tüntetőkre lőtt, 69-en meghaltak, 22 ezer embert letartóztattak, köztük Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét is. A vérengzés híre bejárta a világsajtót, az ENSZ pedig nyilatkozatot adott ki, melyben az apartheid eltörlésére szólította fel a kabinetet. Verwoerd a fehér uralom fenntartása mellett döntött, az ANC-t pedig betiltotta. A bantusztánok felállításának megkezdésekor Mandela úgy gondolta, hogy az elnyomás ellen harcolni kell: megalapította az Umkhonto we Sizwe katonai szervezetet. 1962-ben beutazta Afrikát, hogy adományokat gyűjtsön a küzdelemhez, de hazatérésekor letartóztatták, mivel útlevél nélkül hagyta el az országot. Társaival együtt bíróság elé állították, és életfogytig tartó börtönre ítélték a [[Robben-sziget|Robben-szigeti]] fegyházba. Távollétében felesége, Winnie irányította az ANC-t. A kormányra nehezedő, egyre növekvő nyomás hatására 1990-ben F.W. de Klerk szabadon engedte Mandelát.<ref>{{CitLib |aut=Mandela, Nelson, 1918-2013. |tit=Long Walk to Freedom : the Autobiography of Nelson Mandela. |ann=2014 |isbn=978-1-4806-5859-2 |url=http://worldcat.org/oclc/881041354 |accd=2021-10-29}}</ref><ref name="Biko1">{{cite book |title=Biko Lives! Contesting the Legacies of Steve Biko |date=2008 |publisher=Palgrave Macmillan |location=Hampshire |isbn=978-0-230-60649-4 |page=138 |last1=Gibson |first1=Nigel |last2=Alexander |first2=Amanda |last3=Mngxitama |first3=Andile}}</ref><ref name="Switzer">{{cite book |author=Switzer, Les |title=South Africa's Resistance Press: Alternative Voices in the Last Generation Under Apartheid. Issue 74 of Research in international studies: Africa series |url=https://books.google.com/books?id=bUvA7PHnCrUC&q=breytenbach+dakar&pg=PA415 |year=2000 |publisher=Ohio University Press |isbn=978-0-89680-213-1 |page=2 |access-date=19 October 2020 |archive-date=11 December 2020 |archive-url=https://web.archive.org/web/20201211144708/https://books.google.com/books?id=bUvA7PHnCrUC&q=breytenbach+dakar&pg=PA415 |url-status=live}}</ref><ref name="Mitchell">{{cite book |title=Native vs Settler: Ethnic Conflict in Israel/Palestine, Northern Ireland and South Africa |date=2008 |publisher=Greenwood Publishing Group |location=Westport |isbn=978-0-313-31357-8 |pages=194–196 |last1=Mitchell |first1=Thomas}}</ref>
 === Konfliktusok és katonai intervenciók ===
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 ==== A határháború ====
 Dél-Afrika 1975-ben beavatkozott az angolai polgárháborúba. Az ENSZ az apartheid miatt megszüntette az ország mandátumát Délnyugat-Afrikára, mely helyett immár [[Namíbia|Namíbiát]] ismerte el. A kormány tudomására jutott, hogy a namíbiaiak angolai bázisokat használnak a Dél-Afrikával való küzdelemhez, így a területet, amelyen vélhetően a bázisok voltak, megszállta az SADF (South African Defence Force).
+==== Nemzetközi bojkott ====
+Az apartheid létjogosultsága egyre kérdésesebbé vált, és az ENSZ több ország bojkottálni kezdte az üzletet a dél-afrikai kormánnyal annak faji politikája miatt. Ezeket az intézkedéseket később kiterjesztették a nemzetközi szankciókra és a külföldi befektetők részesedéseinek eladására. Így Dél-Afrikát gyakorlatilag teljesen elvágták a külkereskedelemtől.<ref name="Bridgland">{{cite book |last=Bridgland |first=Fred |title=The War for Africa: Twelve months that transformed a continent |year=1990 |publisher=Ashanti Publishing |location=Gibraltar |isbn=978-1-874800-12-5 |page=32}}</ref><ref name="Landgren">{{cite book |last=Landgren |first=Signe |title=Embargo Disimplemented: South Africa's Military Industry |url=https://archive.org/details/embargodisimplem0000land/page/6 |edition=1989 |year=1989 |publisher=Oxford University Press |isbn=978-0-19-829127-5 |pages=[https://archive.org/details/embargodisimplem0000land/page/6 6–10]}}</ref>
 ==== A gaborone-i rajtaütés, a Skerwe- és a Beanbag-hadműveletek ====