„Elnéptelenedés szindróma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
refek
Okai; refek
6. sor: 6. sor:


Az elnéptelenedés szindróma egy kiemelkedő [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] tényező, nem csak a méz kapcsán, hanem, mert sok [[mezőgazdaság]]ilag fontos [[kultúrnövény]] [[beporzás]]át a méhek végzik.
Az elnéptelenedés szindróma egy kiemelkedő [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] tényező, nem csak a méz kapcsán, hanem, mert sok [[mezőgazdaság]]ilag fontos [[kultúrnövény]] [[beporzás]]át a méhek végzik.



==Elterjedése==
==Elterjedése==
2006/2007 telén az Amerikai Egyesült Államokban tömegesen pusztultak a méhek, egyes vidékeken a családok 80%-át is érintette.<ref>{{Internetquelle |url=http://www.hymenoptera.de/html/node/320 |titel=Mysteriöses Bienensterben in den USA |werk=hymenoptera.de |datum=2007-02-20 |zugriff=2010-07-21}}</ref> 2007 márciusára az államok felét érintette. Korábban már Európából és Indiából jelentettek hasonló jelenséget. Ezzel szemben Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália kevésbé érintett.<ref>Jon Entine: ''[http://www.forbes.com/sites/jonentine/2013/04/11/science-collapse-disorder-the-real-story-behind-neonics-and-mass-bee-deaths/ ''Science Collapse Disorder -- The Real Story Behind Neonics And Mass Bee Deaths'']. Englisch. In: [[Forbes Magazine]] vom 11. April 2013, online auf forbes.com, abgerufen am 28. August 2013.</ref>
2006/2007 telén az Amerikai Egyesült Államokban tömegesen pusztultak a méhek, egyes vidékeken a családok 80%-át is érintette.<ref>{{Internetquelle |url=http://www.hymenoptera.de/html/node/320 |titel=Mysteriöses Bienensterben in den USA |werk=hymenoptera.de |datum=2007-02-20 |zugriff=2010-07-21}}</ref> 2007 márciusára az államok felét érintette. Korábban már Európából és Indiából jelentettek hasonló jelenséget. Ezzel szemben Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália kevésbé érintett.<ref>Jon Entine: ''[http://www.forbes.com/sites/jonentine/2013/04/11/science-collapse-disorder-the-real-story-behind-neonics-and-mass-bee-deaths/ ''Science Collapse Disorder -- The Real Story Behind Neonics And Mass Bee Deaths'']. Englisch. In: [[Forbes Magazine]] vom 11. April 2013, online auf forbes.com, abgerufen am 28. August 2013.</ref>
==Okai==

A probléma okai nem teljesen tisztázottak, sokan parazitákra gyanakszanak, mint például a ''[[Varroa]]'' atkák. Felmerült továbbá a ''[[Nosema apis]]'' és az ''Israel acute paralysis virus'', mint lehetséges kóroki tényező. Más felvetések szerint környezetváltozás miatti [[stressz]], alultápláltság, vagy egyes [[rovarirtó szerek]] (például neonikotinoidok) a felelősek. Nem kizárható a vándorméhészkedés szerepe. A [[mobiltelefon]]ok és genetikailag módosított növények káros hatását, bizonyítékok hiányára hivatkozva, általában cáfolják a szakértők. Egyes génkezelt fajok ugyanis rovarirtó hatású vegyületeket termelnek, ezen növények ökológiai kockázata nincs teljesen felmérve.
A probléma okai nem teljesen tisztázottak, sokan parazitákra gyanakszanak, mint például a [[ázsiai méhatka|Varroa atkák]].<ref name="Genersch_2010">{{Literatur | Autor=Elke Genersch, Werner von der Ohe, Hannes Kaatz, Annette Schroeder, Christoph Otten, Ralph Büchler, Stefan Berg, Wolfgang Ritter, Werner Mühlen, Sebastian Gisder, Marina Meixner, Gerhard Liebig, Peter Rosenkranz | Titel=Das Deutsche Bienenmonitoring: Eine Langzeitstudie zum Verständnis periodisch auftretender, hoher Winterverluste bei Honigbienenvölkern | Sammelwerk=Apidologie | Band=41 | Nummer=3 | Jahr=2010 | Seiten=332–352 | DOI=10.1051/apido/2010014}}</ref><ref name="Uni-Bern">{{Internetquelle| url=http://www.uniaktuell.unibe.ch/content/umweltnatur/2013/bienen_professur/index_ger.html| titel=Ein Professor kämpft gegen das Bienensterben| titelerg=Interview mit Prof. Peter Neumann| autor=Bettina Jakob| hrsg=[[Universität Bern]]| datum=2013-01-08| zugriff=2013-04-30}}</ref> Felmerült továbbá a ''[[Nosema apis]]'' és az ''Israel acute paralysis virus'', mint lehetséges kóroki tényező. Más felvetések szerint környezetváltozás miatti [[stressz]], alultápláltság, vagy egyes [[rovarirtó szerek]] (például neonikotinoidok) a felelősek. Nem kizárható a vándorméhészkedés szerepe. A [[mobiltelefon]]ok és genetikailag módosított növények káros hatását, bizonyítékok hiányára hivatkozva, általában cáfolják a szakértők. Egyes génkezelt fajok ugyanis rovarirtó hatású vegyületeket termelnek, ezen növények ökológiai kockázata nincs teljesen felmérve.
A háttérben sejtik a minőségi éhezést is, vagyis azt, hogy a méhek a fontos tápanyagokhoz nem jutottak megfelelő mértékben, mivel túlzottan is a termesztett növényekre korlátozódtak. Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas területeket foglalnak el monokultúrák, amelyek között a méheket utaztatni kell; egy időben azonban szionte kizárólag csak egyféle növényről gyűjthetnek. A későbbi híradások szerint nem kellett volna pánikolni, sőt, a következő évben nagyobb termést vártak Kaliforniában. A beporzási díjakat azonban megemelték, a növénytermesztők az addigi 50 dollár helyett akár 125 dollárt is fizettek családonként.<ref name="DieZeit">{{Literatur |Autor=Hans Schuh |Titel=[http://www.zeit.de/2007/22/Bienen Die Biene, das Geld und der Tod] |Sammelwerk=Die Zeit |Nummer=22 |Tag=24 |Monat=Mai |Jahr=2007}}</ref>
A háttérben sejtik a minőségi éhezést is, vagyis azt, hogy a méhek a fontos tápanyagokhoz nem jutottak megfelelő mértékben, mivel túlzottan is a termesztett növényekre korlátozódtak.<ref>USDA, 2013: [http://www.usda.gov/documents/ReportHoneyBeeHealth.pdf Report on the National Stakeholders Conference on Honey Bee Health. National Honey Bee Health Stakeholder Conference Steering Committee]</ref> Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas területeket foglalnak el monokultúrák, amelyek között a méheket utaztatni kell; egy időben azonban szinte kizárólag csak egyféle növényről gyűjthetnek. A későbbi híradások szerint nem kellett volna pánikolni, sőt, a következő évben nagyobb termést vártak Kaliforniában. A beporzási díjakat azonban megemelték, a növénytermesztők az addigi 50 dollár helyett akár 125 dollárt is fizettek családonként.<ref name="DieZeit">{{Literatur |Autor=Hans Schuh |Titel=[http://www.zeit.de/2007/22/Bienen Die Biene, das Geld und der Tod] |Sammelwerk=Die Zeit |Nummer=22 |Tag=24 |Monat=Mai |Jahr=2007}}</ref>


Elképzelhető, hogy a CCD több tényező együttes hatását feltételezi, és nem egy pontosan meghatározott faktor a felelős.
Elképzelhető, hogy a CCD több tényező együttes hatását feltételezi, és nem egy pontosan meghatározott faktor a felelős.

A lap 2015. március 17., 13:29-kori változata

Dolgozó méhek egy kaptár bejáratánál

A méhészetben az elnéptelenedés szindróma (angol nevén "honey bee depopulation syndrome" - HBDS) vagy a magyar szakirodalomban gyakrabban használt, "Colony Collapse Disorder" (CCD), abban áll, hogy egy méhkolóniában a dolgozó méhek hirtelen nagy számban eltűnnek. Az anya, a fiatal méhek, a fiasítás, a méz és a virágpor megmarad. A folyamat egy szakaszában két anya is lehet.

Ezt a rendellenességet az európai háziméh (Apis mellifera) esetében írták le. Hasonló esetek a méhészkedés történetében gyakran előfordultak, a CCD elnevezést először 2006-ban használták, amikor drasztikusan megnőtt a méhcsaládok összeomlásának aránya Észak-Amerikában. Ezután hasonló jelenségről számoltak be sok európai országban is. Belgium, Franciaország, Hollandia, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, később Svájc és Németország váltak érintetté. Egyes helyeken, például Észak-Írországban a jelentések 50 százalékot meghaladó méhállomány pusztulásról szóltak.

Az elnéptelenedés szindróma egy kiemelkedő gazdasági tényező, nem csak a méz kapcsán, hanem, mert sok mezőgazdaságilag fontos kultúrnövény beporzását a méhek végzik.

Elterjedése

2006/2007 telén az Amerikai Egyesült Államokban tömegesen pusztultak a méhek, egyes vidékeken a családok 80%-át is érintette.[1] 2007 márciusára az államok felét érintette. Korábban már Európából és Indiából jelentettek hasonló jelenséget. Ezzel szemben Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália kevésbé érintett.[2]

Okai

A probléma okai nem teljesen tisztázottak, sokan parazitákra gyanakszanak, mint például a Varroa atkák.[3][4] Felmerült továbbá a Nosema apis és az Israel acute paralysis virus, mint lehetséges kóroki tényező. Más felvetések szerint környezetváltozás miatti stressz, alultápláltság, vagy egyes rovarirtó szerek (például neonikotinoidok) a felelősek. Nem kizárható a vándorméhészkedés szerepe. A mobiltelefonok és genetikailag módosított növények káros hatását, bizonyítékok hiányára hivatkozva, általában cáfolják a szakértők. Egyes génkezelt fajok ugyanis rovarirtó hatású vegyületeket termelnek, ezen növények ökológiai kockázata nincs teljesen felmérve. A háttérben sejtik a minőségi éhezést is, vagyis azt, hogy a méhek a fontos tápanyagokhoz nem jutottak megfelelő mértékben, mivel túlzottan is a termesztett növényekre korlátozódtak.[5] Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas területeket foglalnak el monokultúrák, amelyek között a méheket utaztatni kell; egy időben azonban szinte kizárólag csak egyféle növényről gyűjthetnek. A későbbi híradások szerint nem kellett volna pánikolni, sőt, a következő évben nagyobb termést vártak Kaliforniában. A beporzási díjakat azonban megemelték, a növénytermesztők az addigi 50 dollár helyett akár 125 dollárt is fizettek családonként.[6]

Elképzelhető, hogy a CCD több tényező együttes hatását feltételezi, és nem egy pontosan meghatározott faktor a felelős.

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Colony collapse disorder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ Mysteriöses Bienensterben in den USA. hymenoptera.de, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2010. július 21.)
  2. ↑ Jon Entine: Science Collapse Disorder -- The Real Story Behind Neonics And Mass Bee Deaths. Englisch. In: Forbes Magazine vom 11. April 2013, online auf forbes.com, abgerufen am 28. August 2013.
  3. ↑ Sablon:Literatur
  4. ↑ Bettina Jakob: Ein Professor kämpft gegen das Bienensterben. Universität Bern, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
  5. ↑ USDA, 2013: Report on the National Stakeholders Conference on Honey Bee Health. National Honey Bee Health Stakeholder Conference Steering Committee
  6. ↑ Sablon:Literatur
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elnéptelenedés_szindróma&oldid=15753783”