„Születésszabályozás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
194. sor: 194. sor:


==Története==
==Története==
[[File:Silphium.jpg|thumb|alt=ancient coin depicting silphium|[[Szilfium]] növényt ábrázoló ókori ezüstérme [[Cyrenaica]] városából]]

Az egyiptomi [[Ebers Papirusz]] i.e. 1550&nbsp;-ből és a [[Kahun Papirusz]] i.e. 1850&nbsp;-ből tett elsőként említést születésszabályozásra használt módszerről, melynek során a hüvelybe mézet, [[akác]]leveleket és tépést helyeztek a sperma bejutásának megakadályozására.<ref name=History2010/><ref name=Lipsey2005>{{cite book|last1=Lipsey |first1= Richard G.|last2=Carlaw |first2=Kenneth|last3=Bekar |first3=Clifford|chapter=Historical Record on the Control of Family Size|chapterurl=http://books.google.com/books?id=tSrGTMtBv50C&pg=PA335|pages=335–40|title=Economic Transformations: General Purpose Technologies and Long-Term Economic Growth|publisher=Oxford University Press |year=2005|isbn=978-0-19-928564-8}}</ref> Ókori egyiptomi rajzokon is láthatunk illusztrációkat óvszer használatáról.<ref name=Ebe2010/> A [[Mózes első könyve|Teremtés könyve]] említi a megszakítást, azaz [[coitus interruptus]]t a születésszabályozás módszereként, amikor [[Ónán]] „magvát kiönti” (ejakulál) a földre a gyermeknemzés elkerülése érdekében, hogy ne termékenyítse meg halott bátyjának feleségét, [[Támár]]t.<ref name=History2010>{{cite book|last=Cuomo|first=Amy|chapter=Birth control|editor-last=O'Reilly|editor-first=Andrea|title=Encyclopedia of motherhood|year=2010|publisher=Sage Publications|location=Thousand Oaks, Calif.|isbn=9781412968461|pages=121–126|chapterurl=http://books.google.ca/books?id=Pcxqzal4bEYC&pg=PA124}}</ref> Feltevések szerint az [[Ókori Görögországban]] [[szilfium]]ot használtak születésszabályozásra, és a növény végül hatékonysága és az ebből következő népszerűsége miatti mértéktelen gyűjtés eredményeként kihalt.<ref>{{cite book|author=unspecified|chapter=Herbal contraceptives and abortifacients|editor-last=Bullough|editor-first=Vern L.|title=Encyclopedia of birth control|year=2001|publisher=ABC-CLIO|location=Santa Barbara, Calif.|isbn=9781576071816|pages=125–128|url=http://books.google.ca/books?id=XuX-MGTZnJoC&pg=PA125}}</ref> A középkori Európában a [[katolikus egyház]] a terhesség elkerülésére tett bármiféle kísérletet erkölcstelennek tartott.<ref name=History2010/> Egyesek szerint ekkor is voltak nők, akik különféle születésszabályozási módszerekkel éltek, például coitus interruptus-szal, illetve liliom vagy kerti ruta gyökerének a hüvelybe helyezésével (ezen kívül nem volt ritka a csecsemőgyilkosság sem).<ref>{{cite book|last=McTavish|first=Lianne|chapter=Contraception and birth control|editor-last=Robin|editor-first=Diana|title=Encyclopedia of women in the Renaissance : Italy, France, and England|year=2007|publisher=ABC-CLIO|location=Santa Barbara, Calif.|isbn=9781851097722|pages=91–92|chapterurl=http://books.google.ca/books?id=OQ8mdTjxungC&pg=PA91}}</ref> [[Casanova]] (1725-1798) az [[olasz reneszánsz]] idején írt arról a módszerről, amelynek során báránybőr védőréteget használtak a terhesség elkerülésére, az óvszerek elterjedt használata azonban a 20. századig nem volt jellemző.<ref name=History2010/> 1909-ben Richard Richter dolgozta ki az első méhen belüli eszközt, amely selyemhernyó beléből készült, majd ezt [[Ernst Gräfenberg]] továbbfejlesztette és piacra vitte Németországban az 1920-as évek végén.<ref>{{cite book|last1=Fritz|first1=Marc A.|last2=Speroff|first2=Leon|year=2011|chapter=Intrauterine contraception|title=Clinical gynecologic endocrinology and infertility|edition=8th|location=Philadelphia|publisher=Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins|pages=1095–1098|isbn=978-0-7817-7968-5|url=http://books.google.com/books?id=KZLubBxJEwEC&pg=RA1-PA1095}}</ref> 1916-ban [[Margaret Sanger]] nyitotta meg az első születésszabályozási klinikát az Egyesült Államokban, amely tette a letartóztatásához vezetett.<ref name=History2010/> Ezt követte 1921-ben az első angliai klinika, amelyet [[Marie Stopes]] nyitott meg.<ref name=History2010/> [[Gregory Pincus]] és [[John Rock (amerikai kutató)|John Rock]], a [[Planned Parenthood Federation of America]] segítségéve dolgozták ki az első fogamzásgátló tablettát az 1950-es években, amely az 1960-as években vált elérhetővé a nyilvánosság számára.<ref>{{cite book|last=Poston|first=Dudley|title=Population and Society: An Introduction to Demography|year=2010|publisher=Cambridge University Press|isbn=9781139489386|page=98|url=http://books.google.ca/books?id=CR-EXq4y8XAC&pg=PA98}}</ref> A sebészeti beavatkozással végzett abortusz alternatívájaként elérhetővé vált az [[egészségügyi abortusz]] is, a prostaglandin analógok 1970-es megjelenésével, majd ezt követte a [[mifepristone]] az 1980-as években.<ref>{{cite journal|last1=Kulier|first1=Regina|last2=Kapp|first2=Nathalie|last3=Gülmezoglu|first3=A. Metin|last4=Hofmeyr|first4=G. Justus|last5=Cheng|first5=Linan|last6=Campana|first6=Aldo|date=November 9, 2011|title=Medical methods for first trimester abortion|journal=Cochrane Database of Systematic Reviews|issue=11|page=CD002855|doi=10.1002/14651858.CD002855.pub4|pmid=22071804|url=http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD002855.pub4/abstract;jsessionid=2D7DDA98B31CD7DACB8391192770991C.d04t01}}</ref>


==Társadalmi és kulturális kérdések==
===Jogi állásfoglalás===
Az [[emberi jogok]]ra vonatkozó egyezmények a legtöbb kormányzattól megkövetelik a családtervezéssel és fogamzásgátlással kapcsolatos információk terjesztését és az ezekhez tartozó szolgáltatások biztosítását.<!-- <ref name="hrintlaw"/> --> Idetartozik a családtervezési szolgáltatásokra vonatkozó országos szintű tervezet elkészítése, a családtervezés módjaihoz való hozzáférést korlátozó törvények törlése, a biztonságos és hatékony születésszabályozási módszerek (ideértve a sürgősségi fogamzásgátlást is) széles választékához való hozzáférés biztosítása, megfelelően képzett egészségügyi szolgáltatók és jól felszerelt egészségügyi intézmények megfizethető áron igénybe vehető szolgáltatásainak biztosítása, és ellenőrző eljárás kidolgozása a bevezetett programok figyelemmel követésére.<!-- <ref name="hrintlaw"/> --> Amennyiben az illető kormányzat a fentiek betartását elmulasztja, az a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek megszegésének tekinthető.<ref name="hrintlaw">{{cite journal | author = Cottingham J., Germain A., Hunt P. | year = 2012 |title = Use of human rights to meet the unmet need for family planning | url = | journal = The Lancet | volume = 380 | issue = 9837| pages = 172–180 | doi = 10.1016/S0140-6736(12)60732-6 | pmid = 22784536 | ref = harv }}</ref>

Az ENSZ azzal a szándékkal indította el a „Minden nő, minden gyermek” (''Every Woman Every Child'') mozgalmat, hogy felmérje miként halad a nők fogamzásgátlás iránti igényeinek kielégítése.<!-- <ref name=Gutt2012/> --> A kezdeményezés célja, hogy a világ 69 legszegényebb országában a 2020-as évre 120 millióval több nő használhassa modern születésszabályozási módszereket.<!-- <ref name=Gutt2012/> --> Emellett szeretnék megszüntetni a fogamzásgátló eszközöket kereső lányok és fiatal nők elleni diszkriminációt is.<ref name=Gutt2012>{{cite journal|coauthors=Susheela Singh and Jacqueline E. Darroch|title=Adding It Up: Costs and Benefits of Contraceptive Services Estimates for 2012|journal=Guttmacher Institute and United Nations Population Fund (UNFPA), 201|year=2012|month=June|url=http://www.guttmacher.org/pubs/AIU-2012-estimates.pdf}}</ref>

===Vallásos megítélése===
A különböző vallások nagyban eltérnek egymástól a születésszabályozás [[etikai]] kérdésének megítélésében.<ref name=Srikanthan2008>{{cite journal|last=Srikanthan|first=A|coauthors=Reid, RL|title=Religious and cultural influences on contraception|url=http://www.jogc.org/abstracts/full/200802_WomensHealth_1.pdf|journal=Journal of obstetrics and gynaecology Canada – Journal d'obstetrique et gynecologie du Canada (JOGC)|date=2008 Feb|volume=30|issue=2|pages=129–37|pmid=18254994|ref=harv}}</ref> A [[római katolikus egyház]] hivatalos értelemben és bizonyos esetekben kizárólag a [[családtervezés természetes módjai]]t fogadja el,<ref name="pope1">{{cite web|url=http://www.vatican.va/holy_father/paul_vi/encyclicals/documents/hf_p-vi_enc_25071968_humanae-vitae_en.html|title=Humanae Vitae: Encyclical of Pope Paul VI on the Regulation of Birth|author=Pope Paul VI|authorlink=Pope Paul VI|date=1968-07-25|accessdate=2006-10-01|publisher=Vatican}}</ref> ámbár a [[fejlett országokban]] nagyszámú katolikus fogadja el és használja a modern születésszabályozási módszereket is.<ref>{{cite book|editor=Rosemary Skinner Keller|author=Rosemary Radford Ruether|authorlink=Rosemary Radford Ruether|title=Encyclopedia of women and religion in North America|chapter=Women in North American Catholicism|chapterurl=http://books.google.ca/books?id=EoJrHDirVQUC&pg=PA127|year=2006|publisher=Indiana Univ. Press|location=Bloomington, Ind. [u.a.]|isbn=978-0-253-34686-5|url=http://books.google.ca/books?id=EoJrHDirVQUC|page=[http://books.google.ca/books?id=EoJrHDirVQUC&pg=PA132132]}}</ref><ref>{{cite book|editor=Bob Digby|title=Heinemann 16-19 Geography: Global Challenges Student Book 2nd Edition|url=http://books.google.com/books?id=-_c7JP6vzd4C|year=2001|publisher=Heinemann|isbn=978-0-435-35249-3|page=[http://books.google.com.ph/books?id=–_c7JP6vzd4C&pg=PA158158]|author=Bob Digby et.al.}}</ref><ref>{{cite book|last=Rengel|first=Marian|title=Encyclopedia of birth control|year=2000|publisher=Oryx Press|location=Phoenix, Ariz|isbn=978-1-57356-255-3|page=202|url=http://books.google.ca/books?id=dx1Kz-ezUjsC&pg=PA202}}</ref> A [[protestáns]]ok körében szinte minden nézet megtalálható, a fogamzásgátlástól való teljes elzárkózástól az összes lehetséges módszer megengedéséig.<ref>{{cite book|last=Bennett|first=Jana Marguerite|title=Water is thicker than blood : an Augustinian theology of marriage and singleness|year=2008|publisher=Oxford University Press|location=Oxford|isbn=978-0-19-531543-1|page=178|url=http://books.google.ca/books?id=bQF4j8nv1VQC&pg=PA178}}</ref> A [[judaizmus]]on belül szintén változó nézetek uralkodnak, kezdve a szigorú [[Orthodox judaizmzus|ortodox]] elvektől a valamivel enyhébb reformirányzatok véleményéig.<ref name="jew_BC">{{cite book | title=Birth Control in Jewish Law| last=Feldman| first=David M.|year=1998| publisher=Jason Aronson| location=Lanham, MD| isbn=0-7657-6058-4}}</ref> A [[Hinduizmus|hinduk]] természetes és mesterséges fogamzásgátlókat egyaránt alkalmaznak.<ref name="hindu_BC">{{cite web|url=http://www.healthsystem.virginia.edu/internet/chaplaincy/hindu.cfm|title=Hindu Beliefs and Practices Affecting Health Care|accessdate=2006-10-06|publisher=University of Virginia Health System|archiveurl=http://web.archive.org/web/20070515044827/http://www.healthsystem.virginia.edu/internet/chaplaincy/hindu.cfm|archivedate=2007-05-15}}</ref> Általános [[Buddhizmus|buddhista]] nézet szerint a fogamzás megelőzése elfogadható, de a fogamzás utáni beavatkozás már nem.<ref name="buddhist_BC">{{cite web|url=http://web.singnet.com.sg/~alankhoo/MoreQA.htm#Abortion|title=More Questions & Answers on Buddhism: Birth Control and Abortion|accessdate=2008-06-14|publisher=Alan Khoo}}</ref>

Az [[iszlám]] szerint a fogamzásgátlók használata megengedett, amennyiben azok az egészségre nem veszélyesek, bár egyesek szerint még ezek használata is helytelen.<ref>{{cite journal |author=Khalid Farooq Akbar| title=Family Planning and Islam: A Review| journal=Hamdard Islamicus|volume=XVII| issue= 3|url=http://muslim-canada.org/family.htm | ref=harv}}</ref> A [[Korán]]ban nem található egyértelmű állásfoglalás a fogamzásgátlás erkölcsi vonatkozásait illetően, bár a [[gyermekvállalás]]ra bíztató kijelentések ugyanakkor megtalálhatók. [[Mohammed]] prófétáról feljegyezték, hogy kijelentette: „házasodjatok és sokasodjatok”.<ref>Yusuf Al-Qaradawi, Muhammad Saleh Al-Munajjid. "[http://www.islamonline.net/servlet/Satellite?pagename=IslamOnline-English-Ask_Scholar/FatwaE/FatwaE&cid=1119503544224 Contraception: Permissible?],"''[[IslamOnline]]''.</ref>

=== A fogamzásgátlás világnapja ===
Szeptember 26.-a a ''Fogamzásgátlás világnapja'', amelynek célja, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi kérdésekre felhívja a figyelmet, illetve emelje az erre vonatkozó oktató tevékenység színvonalát. Jelmondata: ''egy olyan világért, ahol minden terhesség kívánatos''. <ref name=WorldContraceptionDay>{{cite web|url =http://www.your-life.com/en/home/world-contraception-day/ | title = World Contraception Day | accessdate = }}</ref> A kezdeményezést több kormányzat és nemzetközi nem kormányzati szerv is támogatja, köztük az ''Asian Pacific Council on Contraception'' (APCOC), a ''Centro Latinamericano Salud y Mujer'', a ''European Society of Contraception and Reproductive Health'' (A fogamzásgátlás és a reproduktív egészségügy európai szervezete), ''German Foundation for World Population'' (Német Alapítvány a Világnépességért), ''International Federation of Pediatric and Adolescent Gynecology'' (Gyermek- és Serdülőkori Nőgyógyászat Nemzetközi Szövetsége), az ''International Planned Parenthood Federation'' (Családtervezés Nemzetközi Szövetsége), a ''Marie Stopes International'' (Marie Stopes Nemzetközi Szervezet), a ''Population Services International'' (Népességi Szolgáltatások Nemzetközi Szervezete), a ''Population Council'' (Népességi Tanács), a ''United States Agency for International Development'' (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, USAID), és a ''Women Deliver''.<ref name=WorldContraceptionDay/>

=== Tévhitek ===


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2013. október 14., 12:08-kori változata

A születésszabályozás, más néven fogamzásgátlás vagy termékenység-szabályozás alatt a terhesség bekövetkezését megakadályozó eszközöket és módszereket értjük.[1] A születésszabályozás tervezését, biztosítását és alkalmazását családtervezésnek nevezik.[2][3] A biztonságos szex, azaz a férfi vagy női óvszer használata egyúttal a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzését is szolgálja.[4][5] Ősidők óta alkalmaznak különböző születésszabályozási módszereket, de az eredményes és biztonságos fogamzásgátlás csak a XX. században vált elérhetővé.[6] Egyes kultúrákban szándékosan korlátozzák a születésszabályozási módszerek alkalmazását, mivel azokat erkölcsi vagy politikai szempontból nemkívánatosnak tartják.[6]

A leghatékonyabb fogamzásgátló módszerek közé tartozik a sterilizálás, amelynek módja férfiaknál a vasectomia, azaz az ondóvezeték elkötése, nőknél pedig a petevezeték elkötése, valamint a méhen belüli eszközök (IUD) és a beültethető fogamzásgátlók. Ezt követi egy sor hormonális fogamzásgátló, vagyis tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, és injekciók. A kevésbé eredményes módszerek közé tartoznak a barrier-eszközök vagy mechanikus fogamzásgátló eszközök, például az óvszerek, pesszáriumok és fogamzásgátló szivacs, valamint a termékenység-tudatos módszerek. A legkevésbé eredményes módszer a spermicidek használata és az ejakuláció előtt megszakított közösülés. A sterilizálás, jóllehet rendkívül eredményes, általában nem visszafordítható folyamat; minden más módszer hatásai a használat beszüntetését követően azonnal visszafordíthatók.[7] A sürgősségi fogamzásgátlás a védekezés nélküli közösülést követő néhány napon belül meg tudja akadályozni a teherbeesést. Egyesek a szexuális önmegtartóztatást a születésszabályozás egyik módjának tekintik, de az önmegtartóztatásra korlátozódó szexuális felvilágosítás a fogamzásgátlásról szóló tájékoztatás hiányában növelheti a tizenévesek körében a teherbeesés valószínűségét.[8][9]

Serdülőkorban a terhesség lényegesen nagyobb kockázatokkal jár. Az átfogó szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlóhoz való hozzájutás csökkentheti e korcsoportban a nem kívánt terhességek számát.[10][11] Bár a fiatalok a születésszabályozás összes módját alkalmazhatják,[12] a tartós hatású, visszafordítható fogamzásgátlók mint például az implantátumok, a méhen belüli fogamzásgátlók vagy hüvelygyűrűk különösen eredményesek a kamaszkori terhesség valószínűségének csökkentésében.[11] A szülést követően a gyermekét nem kizárólag szoptatással tápláló nő akár 4-6 héten belül újra teherbe eshet. Egyes fogamzásgátló módszereket a szülés után azonnal lehet alkalmazni, míg másoknál akár hat hónapot is várni kell. Szoptató anyák esetében előnyösebb a kizárólag progesztogén-tartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása a kombinált fogamzásgátló tablettákkal szemben. A menopauzát elért nőknél ajánlott, hogy a születésszabályozási módszert a legutolsó menzeszt követően még egy évig alkalmazzák.[12]

A fejlődő országokban mintegy 222  millió nő kívánja elkerülni a teherbeesést, mégsem jutnak hozzá a modern fogamzásgátló módszerekhez.[13][14] A fejlődő országokban az anyai halálozás 40%-kal csökkent (2008-ban mintegy 270 000 halálesetet előztek meg így) és ez az arány akár a 70%-ot is elérhetné, ha a születésszabályozás iránti igények teljesülnének.[15][16] A két terhesség között eltelt idő meghosszabbításával a születésszabályozásnak köszönhetően javulhat a felnőtt nők szüléseinek kimenetele, és gyermekeik túlélési esélye.[15] A fejlődő országokban a nők keresete, vagyona, súlya, valamint gyermekeik iskolai lehetőségei és egészsége egyaránt javulhat a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosításával.[17] A születésszabályozás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, hiszen kevesebb lesz az eltartott gyermek, több nő vesz részt a munkaerőpiacon, és csökken a szűkös erőforrások felhasználása.[17][18]

Módszerek

A teherbeesés valószínűsége az alkalmazás első évében:[6][19]
Módszer Jellemző használat Tökéletes használat
Nincs születésszabályozás 85% 85%
Kombinált tabletta 8% 0,3%
Csak progesztines tabletta 13% 1,1%
Sterilizáció (nők) 0.5% 0,5%
Sterilizáció (férfiak) 0,15% 0,10%
Óvszer (női) 21% 5%
Óvszer (férfi) 18% 2%
Réztartalmú IUD 0,8% 0,6%
Hormontartalmú IUD 0,2% 0,2%
Tapasz 8% 0,3%
Hüvelygyűrű 9% 0,3%
Depo Provera 3-6% 0,2%
Implantátum 0,05% 0,05%
Diaphragma és spermicid 12% 6%
Megszakított közösülés 27% 4%
Naptármódszer ~12-25% ~1-9%
0-7,5%[20] <2%[21]

A születésszabályozás módszerei közé tartoznak a barrier-módszerek, a hormonális fogamzásgátlás, a méhen belüli (intrauterin) eszközök, a sterilizáció és a szexuális magatartásra vonatkozó módszerek. E módszereket a nemi aktus előtt vagy után használják, míg a sürgősségi fogamzásgátlás az aktus után néhány napig eredményes. Az adott módszer eredményességét általában azon nők százalékos arányában fejezik ki, akik a módszer alkalmazásának első évében teherbe esnek,[22] alkalmanként pedig a teljes élethosszra vetített sikertelenségi arányban olyan, rendkívül eredményes módszerek esetében, mint például a petevezeték elkötése.[23]

Azok a leghatékonyabb módszerek, amelyek nem igényelnek folyamatos orvosi ellenőrzést.[24] A sebészeti úton történő sterilizáció, a beültethető hormonok és az intrauterin eszközök használata az első évben kevesebb mint 1%-os sikertelenségi arányt mutat.[24] A hormonális fogamzásgátló tabletta, tapasz vagy hüvelygyűrű használata, valamint a laktációs amenorrhea módszer (LAM) következetes alkalmazás mellett szintén kevesebb mint 1%-os sikertelenségi arányú az első évben (LAM esetében az első 6 hónapban).[24] Általános jelenség azonban, hogy a helytelen használat következtében az első évben tapasztalt sikertelenségi arány lényegesen magasabb, 3-9% között mozog.[24] Az olyan egyéb módszerek, mint a termékenységi időszakok számontartása, óvszer, pesszárium és a spermaölő vegyi készítmények használata még a használati utasítások tökéletes betartása mellett is magasabb sikertelenségi arányt mutatnak az első év során.[24]

Ugyan minden születésszabályozási módszernek lehet valamilyen mellékhatása, ezek kockázata kisebb, mint a terhesség kialakulásának kockázata.[24] Sok születésszabályozási módszer - úgymint a szájon át szedhető fogamzásgátlók, intrauterin eszközök, implantátumok és injekciók - használatának felfüggesztését követő éven belül kialakuló terhességek aránya megegyezik a születésszabályozást nem használók teherbeesési arányával.[25]

Egyes konkrét egészségügyi problémák esetén a születésszabályozás bizonyos formáinak használata előtt alaposabb kivizsgálás szükséges.[26] Az egyébként egészséges nőknél számos születésszabályozási módszer alkalmazása nem igényel orvosi vizsgálatot. Ezek közé tartoznak a fogamzásgátló tabletták, az injekció vagy implantátum és az óvszer használata.[27] Konkrétan, a medence vizsgálat, emlővizsgálat, vagy vérvizsgálat nem befolyásolja az eredményességet, és ezért ezeket nem szükséges elvégezni a fogamzásgátló tabletták szedése előtt .[28][29] Az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben részletes listát tett közzé, amely tartalmazza a különböző születésszabályozási módszerek alkalmazásának egészségügyi feltételeit.[26]

Hormonális

A hormonális fogamzásgátló szerek megakadályozzák az ovulációt és ezáltal a megtermékenyülést.[30] Ezek többféle változatban kaphatók, például a szájon át szedhető tabletták, az implantátumok, a bőr alá ültethető készítmények, az injekciók, a fogamzásgátló tapaszok, a méhen belüli eszközök és a hüvelygyűrű. Ezek az eszközök jelenleg csak nők számára készülnek. Az orális születésszabályozásnak két típusát ismerjük, a kombinált orális fogamzásgátló tablettát és a kizárólag progesztogént tartalmazó tablettát.[31] Terhesség alatt történő szedésük esetén ezek egyike sem növeli meg a vetélés kockázatát és születési rendellenességeket sem okoznak.[29]

A kombinált hormonális fogamzásgátlók használatát összefüggésbe hozták vénás és artériás vérrögök kialakulásának enyhén megnövekedett kockázatával, de ez a kockázat kisebb, mint terhesség esetén.[32] A kockázat miatt ezek a szerek nem ajánlottak a 35 év feletti, dohányzó nők számára.[33] A szexuális vágyra gyakorolt hatásuk változó, egyeseknél annak növekedése, másoknál csökkenése tapasztalható, de a nagy többségre nincsenek hatással.[34] A kombinált orális fogamzásgátlók csökkentik a petefészekrák és a méhnyálkahártya-rák kialakulásának kockázatát, de nincsenek hatással az emlőrák kialakulásának kockázatára .[35][36] Szedésük során a menstruációs vérzés gyengülhet és a fájdalmas menstruációs görcsök is gyakran enyhülnek.[29] A hüvelygyűrűben található alacsonyabb dózisú ösztrogén csökkentheti a mellek érzékenységét, az émelygést és a fejfájás jelentkezésének kockázatát, amelyek rendszerint együtt járnak a magasabb ösztrogén-dózist tartalmazó készítmények használatával.[35]

A csak progesztogént tartalmazó tabletták, injekciók és méhen belüli eszközök használata nem jár a trombózis kialakulásának megnövekedett kockázatával, és ezeket olyan nők is szedhetik, akiknek vénájában korábban vérrögök jelentkeztek.[32][37] Azok számára, akiknél korábban már előfordultak artériás vérrögök, javasolt a nem-hormonális vagy csak progesztogént tartalmazó fogamzásgátlók használata, de injektálható szerek használata még ebben az esetben sem ajánlatos.[32] A csak progesztogént tartalmazó tabletták enyhíthetik a menstruációs tüneteket és ezeket szoptatós kismamák is szedhetik, mivel a tejelválasztásra nincsenek befolyással. A kizárólag progesztogént alkalmazó módszerek rendszertelen vérzést okozhatnak, sőt egyesek a vérzés kimaradását is tapasztalták.[38] Az olyan progesztogének, mint a droszpirenon és a dezogesztrel minimálisra csökkentik az androgén jellegű mellékhatásokat, viszont növelik a véralvadás kialakulásának kockázatát, ezért nem számítanak első vonalbeli szereknek.[39] A Depo-Provera nevű progesztogén injekció első évben tapasztalt tipikus sikertelenségi aránya nem teljesen egyértelmű, 1% alatti és [40] 6%-ot nem meghaladó értékek között mozog.[24]

Barrier-elv

Felgöngyölt férfi óvszer

A mechanikus védekező (barrier-elvű) fogamzásgátlók olyan eszközök, amelyek a terhesség kialakulását azáltal igyekeznek megelőzni, hogy fizikai módon megakadályozzák a sperma méhbe jutását.[41] Ezek közé tartozik a férfi óvszer, a női óvszer, a méhnyak sapka, a diafragma és a spermicideket tartalmazó fogamzásgátló szivacs.[41]

Az óvszer használata az egész világon a legelterjedtebb születésszabályozási módszer.[42] A férfi óvszert a férfi merev péniszére helyezik, amely így fizikailag megakadályozza, hogy a kilövellt sperma bejusson a szexuális partner testébe.[43] A modern óvszerek leggyakrabban latexből készülnek, de előfordul, hogy más anyagot is használnak, mint például poliuretánt, vagy báránybélt.[43] A női óvszer szintén megtalálható a forgalomban. Ezek leggyakrabban nitrilből, latexből, vagy poliuretánból készülnek.[44] A férfi óvszer előnye, hogy olcsó, használata könnyű és egyszerű, és szinte alig van mellékhatása.[45] Japánban a születésszabályozási módszereket használó párok 80%-a az óvszert részesíti előnyben, míg Németországban ez az arány mintegy 25%,[46] az Amerikai Egyesült Államokban pedig 18%.[47]

A férfi óvszer és a spermiciddel együtt használt diafragma sikertelenségi aránya az első év során hasonló, az óvszernél 15%, a diafragmánál 16%.[6] A használati utasítások tökéletes betartása mellett az óvszer használata hatékonyabb, és az első év során mindössze 2% sikertelenségi arányt mutat, míg a diafragma esetében ez az arány 6%.[6] Az óvszernek továbbá megvan az az előnye is, hogy megelőzi az olyan szexuális úton átadható fertőzések terjedését mint a AIDS.[7]

A fogamzásgátló szivacs a barrier technikát spermicid alkalmazásával kombinálja.[24] A diafragmához hasonlóan a szivacsot is közösülés előtt kell a hüvelybe helyezni - a hatásosság érdekében - a méhnyak fölé.[24] A használat első évében az átlagos sikertelenségi arány 24% az olyan nőknél, akik korábban már szültek és 12% azoknál, akik még nem szültek.[24] A szivacs a közösülés előtt 24 órával már felhelyezhető és az aktus után még legalább hat órán át nem távolítható el.[24] Ismeretes, hogy használata allergiás reakcióval járhat,[48] súlyosabb esetben pedig toxikus sokk szindróma jelentkezését válthatja ki.[49]

Méhen belüli eszközök

A jelenleg használt intrauterin fogamzásgátlók általában kicsiny, T-alakú eszközök, amelyek vagy vörösrezet, vagy levonorgesztrelt tartalmaznak, és egyenesen a méhbe helyezendők.[50] Ezek a tartós hatású, visszafordítható születésszabályozási módszerek egyik formáját képviselik. A réztartalmú intrauterin eszközök alkalmazásakor tapasztalt sikertelenségi arány az első évben körülbelül 0,8%, míg a levonorgesztrel tartalmú eszközök sikertelenségi aránya 0,2%.[6] A különböző típusú születésszabályozási módok közül az ilyen típusú a fogamzásgátlók, valamint a születésszabályozási implantátumok felelnek meg legjobban a hozzájuk fűzött elvárásoknak.[51]

A rendelkezésre álló adatok szerint alkalmazásuk serdülőkorban, [51] továbbá olyan nők esetében is hatékony és biztonságos, akik még nem szültek gyermeket.[52] Az intrauterin eszközök nem befolyásolják a szoptatást és akár rögtön a szülés után is felhelyezhetők.[53] Abortusztt követően is azonnal használhatók.[54] Eltávolításukat követően - még hosszú távú használat után is - a termékenység azonnal visszaáll normális állapotába.[55] Míg a réztartalmú eszközök erősebb menstruációs vérzést és fájdalmasabb görcsöket okozhatnak,[56] addig a hormontartalmú eszközök csökkenthetik a vérzést, sőt esetenként a menstruáció elmaradását is kiválthatják.[53] További komplikáció lehet az eszköz esetleges kilökődése (2–5%) és ritka esetben a méh perforálódása (0,7% alatt).[53][57] A görcsök kezelhetők nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel.[57]

2007-es adatok alapján az intrauterin fogamzásgátlók a visszafordítható születésszabályozási eszközök közül a legelterjedtebbek és ezeket világszerte több mint 180 millióan használják.[58][59] A Dalkon pajzs nevű, méhen belüli fogamzásgátló eszköz egy korábbi modelljének használata kapcsolatba hozható volt a kismedencei gyulladás kialakulásának megnövekedett kockázatával, mindazonáltal a jelenlegi modellekre ez már nem jellemző azok körében, akik a felhelyezés idején nem szenvednek szexuális úton terjedő fertőzésben.[60]

Sterilizáció

A sebészeti sterilizáció hozzáférhető mind a nők számára a petevezeték elkötése (tubális okklúzió), illetve férfiak számára az ondóvezeték elkötése (vazektómia) formájában.[6] Egyik beavatkozás sem jár jelentős hosszú távú mellékhatásokkal, emellett a petevezeték elzárása csökkenti a petefészekrák kialakulásának kockázatát is.[6] A rövid távú komplikációk fellépésének esélye húszszor alacsonyabb a vazektómia esetében, mint a petevezeték elkötése esetén.[6][61] A vazektómia után előfordulhat a herezacskó duzzanata és fájdalom, ami általában egy vagy két héten belül elmúlik.[62] A petevezeték műtéti úton való elkötése után az esetek 1-2%-ában alakulhatnak ki komolyabb komplikációk az általános érzéstelenítés következményeként.[63] Egyik eljárás sem nyújt azonban védelmet a szexuális úton terjedő fertőzések ellen.[6]

A nők egy része később megbánja döntését: a 30 éven felüli nők körében ez az arány 5%, míg a 30 éven aluli nők esetében 20%.[6][64] A férfiak esetében sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbánják az önkéntes sterilizációt (kevesebb mint 5%), nagyobb valószínűséggel a fiatalabbak körében és azoknál, akiknek nincs még gyermekük vagy kisebb gyermekeik vannak, illetve azoknál, akik ingatag házasságban élnek.[65] Egy szülők körében végzett felmérés során kiderült, hogy 9%-uk megbánta a gyermekvállalást és ha újra kezdhetné, nem vállalna gyermeket.[66]

Bár a műtéti sterilizáció végleges megoldásnak számít,[67] megkísérelhető a petevezeték, illetve az ondóvezeték eredeti állapotának, átjárhatóságának műtéti helyreállítása. Nők esetében a helyreállítás iránti igény gyakran az újraházasodáskor jelentkezik.[67] A helyreállító műtétet követően a teherbeesés valószínűsége 31 és 88% közé esik, az esetleges komplikációk közt a méhen kívüli terhesség esélye megnő.[67] A férfiak esetében a helyreállító műtétet kérők aránya 2-6%.[68] A helyreállítást követően a gyermeknemzés esélye 38 és 84% közé tehető. Minél több idő telt el az eredeti műtét és a helyreállítás között, annál kisebb a gyermeknemzés esélye.[68] Férfiak számára a sperma extrakció, majd ezt követően a mesterséges megtermékenyítés további lehetőséget nyújt a gyermekvállalásra.[69]

Viselkedés

A természetes vagy hagyományos születésszabályozási módszerek közé tartoznak az olyan viselkedési formák, amelyek a közösülés idejének (naptármódszer) vagy módjának szabályozásával igyekeznek megakadályozni a spermák bekerülését a női szaporítószervekbe – vagy teljes mértékben, vagy akkor, amikor a petesejt is jelen van.[70] Amennyiben ezeket a módszereket megfelelően alkalmazzák, az első évben a nem kívánt terhességek aránya 3-4% körül alakul, azonban a nem megfelelő alkalmazásuk esetén a sikertelenség esélye elérheti a 85%-ot.[71]

Termékenység követése

A termékenységi tünetek figyelemmel kísérésével meghatározhatóak a menstruációs ciklus legtermékenyebb napjai, és abban az időszakban tartózkodni kell a védekezés nélküli szexuális érintkezéstől.[70] A legtermékenyebb időszak meghatározásához alkalmazható a végbélhőmérséklet-mérés (hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer), a méhnyakváladék vizsgálata (ovulációs nyákteszt, Billing-módszer), illetve a naptármódszer.[70] Ezen módszerek használatának első évében a nem kívánt terhességek aránya többnyire 12 és 25% között alakul, tökéletes alkalmazás mellett a módszertől függően 1-9%-ra lehet leszorítani ezt az arányt.[6] Azonban ezek a becsült értékek ingatag bizonyítékokon alapulnak, mivel a vizsgálatok résztvevőinek jelentős része hamar abbahagyja ezen módszerek alkalmazását.[70] Világszerte a pároknak csak mintegy 3,6%-a folyamodik ezekhez a módszerekhez.[72]

A testhőmérséklet nyomon követésén és azzal párhuzamosan más termékenységi tünetek megfigyelésén alapuló védekezési módszert szimptotermális módszernek nevezik.[73] A módszer tipikus használói esetében a nem kívánt terhességek arányát 1-20% közé teszik.[74] A módszer kiegészíthető a méhszáj helyzetének és jellegének vizsgálatával, a keménységének és zártságának tapintása útján.[75]

Megszakítás

A megszakításos módszer (más néven coitus interruptus) lényege, hogy a közösülést a magömlés előtt megszakítják, a hímvesszőt a férfi "visszavonja" a hüvelyből.[76][77] A megszakításos módszer legnagyobb veszélye, hogy a férfi esetleg nem megfelelő módon, vagy nem a megfelelő időben hajtja végre a manővert.[78][77] A módszer alkalmazásának egy éve alatt a teherbeesés kockázata 4% (tökéletes alkalmazás) és 27% (tipikus alkalmazás) közé esik,[26] de akár a 35%-ot is elérheti.[78] Sok egészségügy szakember szerint a megszakítás nem is tartozik a születésszabályozási módszerek közé.[24]

Kevés bizonyíték áll rendelkezésre az ún. előváladék spermatartalmával kapcsolatban.[79] Míg egyes kutatások során nem találtak ebben a folyadékban spermasejteket,[79] egy másik kísérletben 27 önkéntes közül tíznél találtak spermákat az előváladékban.[80] A megszakítást, mint születésszabályozási módszert a párok kb. 3%-a alkalmazza.[72]

Tartózkodás

Bár egyesek a szexuális önmegtartóztatást, azaz minden szexuális tevékenység kerülését javasolják, a születésszabályozás vonatkozásában az absztinencia általában a vaginális közösüléstől való tartózkodást jelenti.[81][82] A teljes önmegtartóztatás 100%-osan hatásos a terhesség megelőzésében, de még az önmegtartóztatásra törekedők sem tartják vissza magukat minden szexuális aktivitástól, illetve bizonyos csoportok esetében jelentős kockázatot jelent a beleegyezés nélküli szexuális aktusból eredő terhesség.[83][84]

A kizárólag az absztinenciára korlátozott szexuális nevelés nem csökkenti a kamaszkori terhességek számát.[5][85] Az Egyesült Államokban folytatott tanulmányok alapján a kamaszkori terhességek aránya nagyobb olyan diákok körében, akiket önmegtartóztatásra neveltek, mint azok körében, akik teljes körű szexuális felvilágosítást kaptak.[86][85] Az egészségügyi hatóságok ezért azt javasolják, hogy az önmegtartóztatást, mint elsődleges születésszabályozási módszert választók tartsanak kéznél egy másodlagos módszert is (mint például az óvszer vagy esemény utáni tabletta).[87] Egyesek a penetráció nélküli szexet és az orális szexet is a születésszabályozási módszerek közé sorolják.[88] Bár általánosságban véve ezek a módszerek alkalmasak a terhesség megelőzésére, azonban interfemorális szex (a férfi nemi szerv a nő combjai között) és hasonló szexuális pozíciók esetén - amikor a pénisz a vagina közelébe kerül (petting, anális szex) - szintén kialakulhat nem kívánt terhesség. Ilyenkor sperma kerülhet a vagina nyílása közelébe és a síkosító váladékokon keresztül abba fel tud hatolni.[89][90]

Szoptatás

A laktációs amenorrhea módszer a nők természetes postpartum meddőségére alapul, amely a szülés után alakul ki és szoptatással ez az időszak meghosszabbítható.[91] A módszer rendszerint csak akkor hatásos, ha az anya menzesze még nem tért vissza, kizárólag szoptatással táplálja a kisbabát, aki 6 hónaposnál még nem idősebb.[92][21] Az Egészségügyi Világszervezet szerint amennyiben a kisbabát kizárólag anyatejjel táplálják, akkor a szülést követő hat hónapban csak 2% a nem kívánt terhesség kialakulásának esélye.[93] Vizsgálatok a sikertelenség kockázatát 0% és 7,5% közé teszik ugyanebben az időszakban.[20] A szülést követő első évben a sikertelen fogamzásgátlás kockázata 4-7%-ra, a szülés utáni második évben 13%-ra növekszik.[94] A kisbaba tápszerrel való táplálása, szoptatás helyett a tej pumpálása, cumi használata, illetve a szilárd táplálékokkal való hozzátáplálás mind hozzájárulnak a teherbeesés kockázatához.[95] A kizárólag szoptató anyák hozzávetőleg 10%-ának a szülés utáni első három hónapban, 20%-uknál a szülés utáni hat hónapon belül visszatérhet a menzesze.[94] A termékenység akár a szülést követő negyedik héten is visszatérhet azoknál az anyáknál, akik nem szoptatják a kisbabát.[94]

Sürgősségi

A sürgősségi fogamzásgátlás azokat a módszereket jelenti, amelyeket a védekezés nélküli, fogamzóképes időszakban történt nemi együttlét után lehet alkalmazni a nem kívánt terhesség megelőzésére.[96][97] A sürgősségi módszerek lényege, hogy befolyásolják vagy megakadályozzák a tüszőrepedést és megakadályozzák a pete beágyazódását.[98] Különféle lehetőségek léteznek, többek között a magas dózisú ösztrogén- vagy progeszterontartalmú tabletta, kombinált, nagy dózisú fogamzásgátló tabletta (Yuzpe módszer), levonorgestrel, mifepriszton vagy uliprisztál-acetát tartalmú tabletták, illetve méhen belüli fogamzásgátló eszközök.[99] A levonorgestrel hatóanyagot tartalmazó tabletták 70%-kal csökkentik a nem kívánt terhesség bekövetkezésének esélyét (az esetek 2,2%-ában sikertelenek), amennyiben a tablettát az aktust követő 3 napon belül veszik be.[97] Az uliprisztál-acetát tartalmú tabletták az aktus utáni 5 napon belül kb. 85%-kal csökkentik a terhesség bekövetkezésének esélyét (a teherbe esés esélye 1,4%) és kismértékben hatásosabbak, mint a levonorgestrel.[100][99][97] A mifepriszton szintén hatásosabb, mint a levonorgestrel, azonban a méhen belüli rézbevonatú (vagy hormontartalmú) fogamzásgátló eszközök a leghatásosabbak.[99] A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket a védekezés nélküli aktus után 5 napon belül felhelyezve az esetek 99%-ában megakadályozzák a nem kívánt terhességet (a teherbe esés aránya 0,1-0,2%).[98][101] Ez a ma ismert leghatásosabb fogamzásgátlási módszer.[102]

A felmérések szerint nem befolyásolja a szexuális úton terjedő betegségek terjedését, az óvszerhasználatot, a nem kívánt terhességek bekövetkezésének arányát vagy szexuális kockázatkereső magatartásformákat az, ha a nőket az aktus előtt ellátják sürgősségi fogamzásgátló tablettával.[103][104] A sürgősségi fogamzásgátlási módszereknek nincsenek jelentős mellékhatásaik.[99]

Kettős védekezés

Kettős védekezés során a szexuális úton terjedő fertőzést és a terhességet megelőző módszereket együttesen alkalmazzák.[105] Ez történhet csak óvszerrel vagy az óvszer és egy másik születésszabályozási módszer kombinációjával, illetve a penetratív szextől való tartózkodással.[106][107] Ha a terhesség komoly gondot jelentene, célszerű két módszer együttes használata,[106] és kettős születésszabályozási mód javasolt azoknál, akik akne ellen isotretinoint szednek, mivel a terhesség alatt történő szedéskor nagy a születési rendellenességek kockázata.[108]

  • kisodort óvszer
    Kisodort (férfi) óvszer
  • női óvszer
    Poliuretán női óvszer
  • a diaphragm
    Hüvelyi-méhnyaki diafragma a dobozában, egy negyeddolláros pénzérme mellett
  • fogamzásgátló szivacs
    Fogamzásgátló szivacs annak nyitott csomagolásában
  • fogamzásgátló tabletták dobozai
    Kombinált, szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta három fajtája, naptárral ellátott csomagolásban
  • fogamzásgátló tapasz
    Bőrre helyezhető fogamzásgátló tapasz
  • hüvelygyűrű
    NuvaRing hüvelygyűrű
  • hormonális, méhen belüli eszköz
    Hormonális méhen belüli eszköz, a háttérben látható a méhen belüli elhelyezkedése
  • sürgősségi fogamzásgátló tabletták
    Két sürgősségi fogamzásgátló tabletta osztott adagolása (ma már a legtöbb aktus utáni tabletta esetén csak egy szükséges)
  • születésszabályosára szolgáló nyaklánc, naptári napokat jelképező gyöngyökkel
    CycleBeads a fogamzóképes időszak becslésére, a menstruáció óta eltelt napok alapján

Hatások

Egészségre gyakorolt hatások

halálozási ráta az anyák körében
Halálozási ráta az anyák körében 2010-es adatok szerint[109]

A fogamzásgátlók használata révén a fejlődő országokban a becslések szerint 40%-kal csökkent a mortalitás az anyák körében (2008-ban körülbelül 270 000 halálesetet sikerült megelőzni) és a halálesetek 70%-a elkerülhető lehet, ha a fogamzásgátlók iránti szükségletet sikerülne maradéktalanul kielégíteni.[16][15] A kedvező eredmények a nem kívánt terhességek számának csökkentéséből származnak - mivel az ilyen terhességek következményei lehetnek kockázatos abortuszok -, valamint abból, hogy megakadályozható a terhesség kialakulása azoknál, akiknél az veszélyekkel járhat.[15]

A születésszabályozás a gyermekek túlélési arányát is javítja a fejlődő országokban, a terhességek között eltelt időszakok meghosszabbítása révén.[15] Ezekben a populációkban kedvezőtlenebb a kimenetel azoknál az anyáknál, akik korábbi szülést követően tizennyolc hónapon belül ismét teherbe esnek.[15][110] Azonban az újabb terhesség késleltetése vetélést követően nem tűnik célravezetőnek a kockázat mérséklésében, és ezekben a helyzetekben a nőknek azt javasolják, hogy vállalkozzanak újabb terhességre, amint erre késznek érzik magukat.[110]

Kamaszkori terhességek során - különösen a fiatalabb kamaszok körében – fokozottan fennáll a kedvezőtlen kimenetel veszélye. Ezek közé tartozik a koraszülés (a 37. hét előtt), az alacsony születési súly, és a csecsemőhalál.[10] Az Egyesült Államokban a 15 és 19 év közötti anyák terhességének 82%-a nem előre tervezett.[57] A széleskörű szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlók hozzáférhetősége hatékonyan csökkentik a terhességek gyakoriságát ebben a korcsoportban.[111]

Anyagi vonatkozásai

fertility rate map
A termékenység alakulása országonként, 2012-es adatok szerint.
  7–8 gyermek
  6–7 gyermek
  5–6 gyermek
  4–5 gyermek
  3–4 gyermek
  2–3 gyermek
  1–2 gyermek
  0–1 gyermek

A fejlődő országokban a születésszabályozásnak köszönhetően az eltartott gyermekek száma csökken és a dolgozó nők száma növekszik, ezáltal elősegítve a gazdasági növekedést.[17] A születésszabályozás szélesebb körű elérhetősége révén javul a nők keresete, vagyona, testtömeg százaléka, valamint gyermekeik iskoláztatása és testtömeg százaléka.[17] A korszerű születésszabályozás alkalmazásával történő családtervezés egyike a leginkább költséghatékony egészségügyi intervenciós módszereknek.[112] Az Egyesült Nemzetek becslése szerint minden egyes, születészabályozásra elköltött dollár után 2-6 dollár a megtakarítás.[113] Ezek a költségmegtakarítások összefüggésben állnak a nem kívánt terhességek megelőzésével és a szexuális úton terjedő betegségek számának visszaszorításával.[112] A születésszabályozási módszerek mindegyike anyagi előnyökkel jár, ezek közül is a legnagyobb mértékű megtakarítást a réztartalmú, méhen belüli eszközöknek köszönhető.[112]

2012-es adatok szerint a terhesség, szülés és újszülöttgondozás összköltsége az Egyesült Államokban átlagosan 21000 dollár hüvelyi szülés esetén és 31000 dollár császármetszés esetén.[114] Szinte minden más országban a költség még ennek felét sem éri el.[114] 2011-es adatok szerint egy átlagos amerikai család gyermekenként 235 000 dollárt költ 17 év alatt a gyermek felnevelésére.[115]

Elterjedése

korszerű születésszabályozás elterjedésének térképe
Nők által alkalmazott, korszerű születésszabályozási módszerek 2010-es adatok szerint.
  6%
  12%
  18%
  24%
  30%
  36%
  42%
  48%
  54%
  60%
  66%
  72%
  78%
  84%
  86%
  Nincs adat

2009-es adatok szerint világszerte a házas és termékeny egyének körülbelül 60%-a él valamilyen születésszabályozási módszerrel.[59] A különféle módszerek gyakorisága országonként igen változó.[59] A fejlett világban a leggyakoribb módszer az óvszer és a szájon át szedett fogamzásgátló, míg Afrikában a szájon át szedett fogamzásgátlók, Latin-Amerikában és Ázsiában pedig a sterilizáció.[59] A fejlődő országokban az összes alkalmazott születésszabályozási módszer 35%-ban női sterilizáció, 30% méhen belüli eszköz, 12% szájon át szedett fogamzásgátló, 11% óvszer, 4% pedig férfi sterilizáció.[59]

Bár a fejlett országokhoz képest a fejlődő országokban kevésbé elterjedt a méhen belüli eszközök használata, 2007-es adatok szerint az ezeket használó nők száma még így is meghaladta a 180 milliót.[58] A szextől való tartózkodás módszeréhez a fogamzóképes időszakok alatt a gyermekvállalásra érett nők 3,6%-a folyamodik átlagosan, míg ez az arány Dél-Amerika egyes területein akár a 20%-ot is elérheti.[116] 2005 évi globális adatok szerint a párok 12%-a él férfi fogamzásgátló módszerekkel (óvszer vagy vazektómia), a fejlett országokban ez az arány magasabb.[117] 1985. és 2009. között visszaesett a születésszabályozási módszerek férfiak által alkalmazható változatainak elterjedtsége.[59] 2006-ra már mintegy 30%-ra emelkedett a nők körében a fogamzásgátlók használata Szubszaharai Afrika területén, az 1991-es körülbelül 5%-ról.[118]

2012-es adatok szerint a gyermekvállalásra érett nők 57%-a szeretné elkerülni a terhességet (1520 millióból 867 millió).[119] Mintegy 222 millió nőnek azonban nem áll rendelkezésére születésszabályozási módszer, ebből 53 millióan a Szubszaharai Afrikában, 97 millióan pedig Ázsiában élnek.[119] Ennek következtében évente 54 millió nem kívánt terhességgel és csaknem 80 000 halálesettel számolnak az anyák körében.[59] A születésszabályozással nem élő nők magas számát részben az a tény magyarázza, hogy sok országban vallási vagy politikai indokkal tiltottak ezek a módszerek,[6] míg egy másik közrejátszó tényező a szegénység.[120] A Szubszaharai Afrikában érvényes abortuszellenes törvények miatt sok nő fordul engedély nélküli terhességmegszakító létesítményhez a nem kívánt terhesség miatt. Az ilyen eseteknek évente körülbelül 2-4%-a esik át kockázatos abortuszon.[120]

Története

ancient coin depicting silphium
Szilfium növényt ábrázoló ókori ezüstérme Cyrenaica városából

Az egyiptomi Ebers Papirusz i.e. 1550 -ből és a Kahun Papirusz i.e. 1850 -ből tett elsőként említést születésszabályozásra használt módszerről, melynek során a hüvelybe mézet, akácleveleket és tépést helyeztek a sperma bejutásának megakadályozására.[121][122] Ókori egyiptomi rajzokon is láthatunk illusztrációkat óvszer használatáról.[46] A Teremtés könyve említi a megszakítást, azaz coitus interruptust a születésszabályozás módszereként, amikor Ónán „magvát kiönti” (ejakulál) a földre a gyermeknemzés elkerülése érdekében, hogy ne termékenyítse meg halott bátyjának feleségét, Támárt.[121] Feltevések szerint az Ókori Görögországban szilfiumot használtak születésszabályozásra, és a növény végül hatékonysága és az ebből következő népszerűsége miatti mértéktelen gyűjtés eredményeként kihalt.[123] A középkori Európában a katolikus egyház a terhesség elkerülésére tett bármiféle kísérletet erkölcstelennek tartott.[121] Egyesek szerint ekkor is voltak nők, akik különféle születésszabályozási módszerekkel éltek, például coitus interruptus-szal, illetve liliom vagy kerti ruta gyökerének a hüvelybe helyezésével (ezen kívül nem volt ritka a csecsemőgyilkosság sem).[124] Casanova (1725-1798) az olasz reneszánsz idején írt arról a módszerről, amelynek során báránybőr védőréteget használtak a terhesség elkerülésére, az óvszerek elterjedt használata azonban a 20. századig nem volt jellemző.[121] 1909-ben Richard Richter dolgozta ki az első méhen belüli eszközt, amely selyemhernyó beléből készült, majd ezt Ernst Gräfenberg továbbfejlesztette és piacra vitte Németországban az 1920-as évek végén.[125] 1916-ban Margaret Sanger nyitotta meg az első születésszabályozási klinikát az Egyesült Államokban, amely tette a letartóztatásához vezetett.[121] Ezt követte 1921-ben az első angliai klinika, amelyet Marie Stopes nyitott meg.[121] Gregory Pincus és John Rock, a Planned Parenthood Federation of America segítségéve dolgozták ki az első fogamzásgátló tablettát az 1950-es években, amely az 1960-as években vált elérhetővé a nyilvánosság számára.[126] A sebészeti beavatkozással végzett abortusz alternatívájaként elérhetővé vált az egészségügyi abortusz is, a prostaglandin analógok 1970-es megjelenésével, majd ezt követte a mifepristone az 1980-as években.[127]


Társadalmi és kulturális kérdések

Jogi állásfoglalás

Az emberi jogokra vonatkozó egyezmények a legtöbb kormányzattól megkövetelik a családtervezéssel és fogamzásgátlással kapcsolatos információk terjesztését és az ezekhez tartozó szolgáltatások biztosítását. Idetartozik a családtervezési szolgáltatásokra vonatkozó országos szintű tervezet elkészítése, a családtervezés módjaihoz való hozzáférést korlátozó törvények törlése, a biztonságos és hatékony születésszabályozási módszerek (ideértve a sürgősségi fogamzásgátlást is) széles választékához való hozzáférés biztosítása, megfelelően képzett egészségügyi szolgáltatók és jól felszerelt egészségügyi intézmények megfizethető áron igénybe vehető szolgáltatásainak biztosítása, és ellenőrző eljárás kidolgozása a bevezetett programok figyelemmel követésére. Amennyiben az illető kormányzat a fentiek betartását elmulasztja, az a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek megszegésének tekinthető.[128]

Az ENSZ azzal a szándékkal indította el a „Minden nő, minden gyermek” (Every Woman Every Child) mozgalmat, hogy felmérje miként halad a nők fogamzásgátlás iránti igényeinek kielégítése. A kezdeményezés célja, hogy a világ 69 legszegényebb országában a 2020-as évre 120 millióval több nő használhassa modern születésszabályozási módszereket. Emellett szeretnék megszüntetni a fogamzásgátló eszközöket kereső lányok és fiatal nők elleni diszkriminációt is.[129]

Vallásos megítélése

A különböző vallások nagyban eltérnek egymástól a születésszabályozás etikai kérdésének megítélésében.[130] A római katolikus egyház hivatalos értelemben és bizonyos esetekben kizárólag a családtervezés természetes módjait fogadja el,[131] ámbár a fejlett országokban nagyszámú katolikus fogadja el és használja a modern születésszabályozási módszereket is.[132][133][134] A protestánsok körében szinte minden nézet megtalálható, a fogamzásgátlástól való teljes elzárkózástól az összes lehetséges módszer megengedéséig.[135] A judaizmuson belül szintén változó nézetek uralkodnak, kezdve a szigorú ortodox elvektől a valamivel enyhébb reformirányzatok véleményéig.[136] A hinduk természetes és mesterséges fogamzásgátlókat egyaránt alkalmaznak.[137] Általános buddhista nézet szerint a fogamzás megelőzése elfogadható, de a fogamzás utáni beavatkozás már nem.[138]

Az iszlám szerint a fogamzásgátlók használata megengedett, amennyiben azok az egészségre nem veszélyesek, bár egyesek szerint még ezek használata is helytelen.[139] A Koránban nem található egyértelmű állásfoglalás a fogamzásgátlás erkölcsi vonatkozásait illetően, bár a gyermekvállalásra bíztató kijelentések ugyanakkor megtalálhatók. Mohammed prófétáról feljegyezték, hogy kijelentette: „házasodjatok és sokasodjatok”.[140]

A fogamzásgátlás világnapja

Szeptember 26.-a a Fogamzásgátlás világnapja, amelynek célja, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi kérdésekre felhívja a figyelmet, illetve emelje az erre vonatkozó oktató tevékenység színvonalát. Jelmondata: egy olyan világért, ahol minden terhesség kívánatos. [141] A kezdeményezést több kormányzat és nemzetközi nem kormányzati szerv is támogatja, köztük az Asian Pacific Council on Contraception (APCOC), a Centro Latinamericano Salud y Mujer, a European Society of Contraception and Reproductive Health (A fogamzásgátlás és a reproduktív egészségügy európai szervezete), German Foundation for World Population (Német Alapítvány a Világnépességért), International Federation of Pediatric and Adolescent Gynecology (Gyermek- és Serdülőkori Nőgyógyászat Nemzetközi Szövetsége), az International Planned Parenthood Federation (Családtervezés Nemzetközi Szövetsége), a Marie Stopes International (Marie Stopes Nemzetközi Szervezet), a Population Services International (Népességi Szolgáltatások Nemzetközi Szervezete), a Population Council (Népességi Tanács), a United States Agency for International Development (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, USAID), és a Women Deliver.[141]

Tévhitek

Jegyzetek

  1. ↑ Definition of Birth control. MedicineNet. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  2. ↑ Oxford English Dictionary. Oxford University Press (June 2012 (online)) 
  3. ↑ World Health Organization (WHO): Family planning. Health topics. World Health Organization (WHO)
  4. ↑ (2011) „We have the evidence to enhance adolescent sexual and reproductive health--do we have the will?”. Adolescent medicine: state of the art reviews 22 (3), 521–543, xii. o. PMID 22423463.  
  5. ↑ a b (2012) „The Effectiveness of Group-Based Comprehensive Risk-Reduction and Abstinence Education Interventions to Prevent or Reduce the Risk of Adolescent Pregnancy, Human Immunodeficiency Virus, and Sexually Transmitted Infections”. American Journal of Preventive Medicine 42 (3), 272–294. o. DOI:10.1016/j.amepre.2011.11.006. PMID 22341164.  
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m Hurt, K. Joseph, et al.(eds.), Department of Gynecology and Obstetrics, The Johns Hopkins University School of Medicine, Baltimore, Maryland. The Johns Hopkins manual of gynecology and obstetrics., 4th, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 232. o. (2012. március 28.). ISBN 978-1-60547-433-5 
  7. ↑ a b Family planning : a global handbook for providers : evidence-based guidance developed through worldwide collaboration., Rev. and Updated ed., Geneva, Switzerland: WHO and Center for Communication Programs (2011). ISBN 978-0-9788563-7-3 
  8. ↑ DiCenso A, Guyatt G, Willan A, Griffith L (2002. June). „Interventions to reduce unintended pregnancies among adolescents: systematic review of randomised controlled trials”. BMJ 324 (7351), 1426. o. PMID 12065267.  
  9. ↑ (2008) „Government Support for Abstinence-Only-Until-Marriage Education”. Clinical Pharmacology & Therapeutics 84 (6), 746–748. o. DOI:10.1038/clpt.2008.188. PMID 18923389.  
  10. ↑ a b (2012) „Pregnancy in adolescents”. Adolescent medicine: state of the art reviews 23 (1), 123–138, xi. o. PMID 22764559.  
  11. ↑ a b (2012) „Contraception for primary care providers”. Adolescent medicine: state of the art reviews 23 (1), 95–110, x–xi. o. PMID 22764557.  
  12. ↑ a b Family planning : a global handbook for providers : evidence-based guidance developed through worldwide collaboration., Rev. and Updated ed., Geneva, Switzerland: WHO and Center for Communication Programs, 260-300. o. (2011). ISBN 978-0-9788563-7-3 
  13. ↑ Costs and Benefits of Contraceptive Services: Estimates for 2012 (pdf). United Nations Population Fund pp. 1, 2012. június 1.
  14. ↑ (2012) „Giving women the power to plan their families”. The Lancet 380 (9837), 80–82. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)60905-2. PMID 22784540.  
  15. ↑ a b c d e f Cleland, J, Conde-Agudelo, A; Peterson, H; Ross, J; Tsui, A (2012 Jul 14). „Contraception and health.”. Lancet 380 (9837), 149-56. o. PMID 22784533.  
  16. ↑ a b (2012) „Maternal deaths averted by contraceptive use: An analysis of 172 countries”. The Lancet 380 (9837), 111–125. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)60478-4. PMID 22784531.  
  17. ↑ a b c d (2012) „The economic consequences of reproductive health and family planning”. The Lancet 380 (9837), 165–171. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)60827-7. PMID 22784535.  
  18. ↑ (2012) „Slowing population growth for wellbeing and development”. The Lancet 380 (9837), 84–85. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)60902-7. PMID 22784542.  
  19. ↑ Division of Reproductive Health, National Center for Chronic Disease Prevention and Health, Promotion (2013 Jun 21). „U.s. Selected practice recommendations for contraceptive use, 2013: adapted from the world health organization selected practice recommendations for contraceptive use, 2nd edition.”. MMWR. Recommendations and reports : Morbidity and mortality weekly report. Recommendations and reports / Centers for Disease Control 62 (RR-05), 1-60. o. PMID 23784109.  
  20. ↑ a b Van der Wijden, C, Kleijnen, J; Van den Berk, T (2003. május 17.). „Lactational amenorrhea for family planning.”. Cochrane database of systematic reviews (Online) (4), CD001329. o. PMID 14583931.  
  21. ↑ a b Blenning, CE, Paladine, H (2005 Dec 15). „An approach to the postpartum office visit.”. American family physician 72 (12), 2491-6. o. PMID 16370405.  
  22. ↑ Brown, Gordon Edlin, Eric Golanty, Kelli McCormack. Essentials for health and wellness, 2nd ed., Sudbury, Mass.: Jones and Bartlett, 161. o. (2000). ISBN 9780763709099 
  23. ↑ Edmonds, edited by D. Keith. Dewhurst's textbook of obstetrics & gynaecology, 8th ed., Chichester, West Sussex: Wiley-Blackwell, 508. o. (2012). ISBN 9780470654576 
  24. ↑ a b c d e f g h i j k l Hoffman, Barbara. Williams gynecology, 2nd ed., New York: McGraw-Hill Medical, Chapter 5. o. (2012). ISBN 978-0071716727 
  25. ↑ Mansour, D, Gemzell-Danielsson, K; Inki, P; Jensen, JT (2011. november 1.). „Fertility after discontinuation of contraception: a comprehensive review of the literature”. Contraception 84 (5), 465–77. o. DOI:10.1016/j.contraception.2011.04.002. PMID 22018120.  
  26. ↑ a b c Organization, World Health. Medical eligibility criteria for contraceptive use, 4th ed., Geneva: Reproductive Health and Research, World Health Organization, 1-10. o. (2009). ISBN 9789241563888 
  27. ↑ Department of Reproductive Health and Research, Family and Community. Selected practice recommendations for contraceptive use., 2 ed., Geneva: World Health Organization, Chapter 31. o. (2004). ISBN 9241562846 
  28. ↑ Tepper, NK, Curtis, KM; Steenland, MW; Marchbanks, PA (2013. május 1.). „Physical examination prior to initiating hormonal contraception: a systematic review.”. Contraception 87 (5), 650-4. o. PMID 23121820.  
  29. ↑ a b c Family planning : a global handbook for providers : evidence-based guidance developed through worldwide collaboration., Rev. and Updated ed., Geneva, Switzerland: WHO and Center for Communication Programs, 1-10. o. (2011). ISBN 978-0-9788563-7-3 
  30. ↑ Combined oral contraceptives (COCs), Contraceptive technology, 20th revised, New York: Ardent Media, 249–341. o. (2011). ISBN 978-1-59708-004-0. OCLC 781956734 
  31. ↑ Ammer, Christine. oral contraceptive, The encyclopedia of women's health, 6th, New York: Facts On File, 312–315. o. (2009). ISBN 978-0-8160-7407-5 
  32. ↑ a b c Brito, MB, Nobre, F, Vieira, CS (2011. 04). „Hormonal contraception and cardiovascular system”. Arquivos brasileiros de cardiologia 96 (4), e81–9. o. DOI:10.1590/S0066-782X2011005000022. PMID 21359483.  
  33. ↑ Kurver, MJ, van der Wijden, CL; Burgers, J (2012. május 17.). „Summary of the Dutch College of General Practitioners' practice guideline 'Contraception'” (ducth nyelven). Nederlands tijdschrift voor geneeskunde 156 (41), A5083. o. PMID 23062257.  
  34. ↑ Burrows, LJ, Basha, M; Goldstein, AT (2012. 09). „The effects of hormonal contraceptives on female sexuality: a review.”. The journal of sexual medicine 9 (9), 2213-23. o. PMID 22788250.  
  35. ↑ a b Shulman, LP (2011. 10). „The state of hormonal contraception today: benefits and risks of hormonal contraceptives: combined estrogen and progestin contraceptives.”. American journal of obstetrics and gynecology 205 (4 Suppl), S9-13. o. PMID 21961825.  
  36. ↑ Havrilesky, LJ, Moorman, PG; Lowery, WJ; Gierisch, JM; Coeytaux, RR; Urrutia, RP; Dinan, M; McBroom, AJ; Hasselblad, V; Sanders, GD; Myers, ER (2013. July). „Oral Contraceptive Pills as Primary Prevention for Ovarian Cancer: A Systematic Review and Meta-analysis.”. Obstetrics and gynecology 122 (1), 139-147. o. PMID 23743450.  
  37. ↑ Mantha, S., Karp, R.; Raghavan, V.; Terrin, N.; Bauer, K. A.; Zwicker, J. I. (2012. augusztus 7.). „Assessing the risk of venous thromboembolic events in women taking progestin-only contraception: a meta-analysis”. BMJ 345 (aug07 2), e4944–e4944. o. DOI:10.1136/bmj.e4944. PMID 22872710.  
  38. ↑ Burke, AE (2011. október 1.). „The state of hormonal contraception today: benefits and risks of hormonal contraceptives: progestin-only contraceptives.”. American journal of obstetrics and gynecology 205 (4 Suppl), S14-7. o. PMID 21961819.  
  39. ↑ Rott, H (2012. augusztus 1.). „Thrombotic risks of oral contraceptives.”. Current opinion in obstetrics & gynecology 24 (4), 235-40. o. PMID 22729096.  
  40. ↑ FDA: Depo-Provera U.S. Prescribing Information, 2005. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 12.)
  41. ↑ a b Neinstein, Lawrence. Adolescent health care : a practical guide, 5th ed., Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 624. o. (2008). ISBN 9780781792561 
  42. ↑ Chaudhuri. Practice Of Fertility Control: A Comprehensive Manual, 7th, Elsevier India, 88. o. (2007). ISBN 9788131211502 
  43. ↑ a b Hamilton, Richard. Pharmacology for nursing care, 8th ed., St. Louis, Mo.: Elsevier/Saunders, 799. o. (2012). ISBN 9781437735826 
  44. ↑ Facts for life, 4th ed., New York: United Nations Children's Fund, 141. o. (2010). ISBN 9789280644661 
  45. ↑ Pray, Walter Steven. Nonprescription product therapeutics, 2nd ed., Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 414. o. (2005). ISBN 9780781734981 
  46. ↑ a b Eberhard, Nieschlag,. Andrology Male Reproductive Health and Dysfunction, 3rd ed., S.l.: Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 563. o. (2010). ISBN 9783540783558 
  47. ↑ Barbieri, Jerome F.. Yen and Jaffe's reproductive endocrinology : physiology, pathophysiology, and clinical management, 6th ed., Philadelphia, PA: Saunders/Elsevier, 873. o. (2009). ISBN 9781416049074 
  48. ↑ Kuyoh, MA, Toroitich-Ruto, C; Grimes, DA; Schulz, KF; Gallo, MF (2003. Január). „Sponge versus diaphragm for contraception: a Cochrane review.”. Contraception 67 (1), 15-8. o. PMID 12521652.  
  49. ↑ Organization, World Health. Medical eligibility criteria for contraceptive use, 4th ed., Geneva: Reproductive Health and Research, World Health Organization, 88. o. (2009). ISBN 9789241563888 
  50. ↑ Chaudhuri. Practice Of Fertility Control: A Comprehensive Manual (7Th Edition). Elsevier India, 95. o. (2007). ISBN 9788131211502 
  51. ↑ a b Committee on Adolescent Health Care Long-Acting Reversible Contraception Working Group, The American College of Obstetricians and, Gynecologists (2012. Október). „Committee opinion no. 539: adolescents and long-acting reversible contraception: implants and intrauterine devices.”. Obstetrics and gynecology 120 (4), 983-8. o. PMID 22996129.  
  52. ↑ Black, K, Lotke, P; Buhling, KJ; Zite, NB; Intrauterine contraception for Nulliparous women: Translating Research into Action (INTRA), group (2012. október). „A review of barriers and myths preventing the more widespread use of intrauterine contraception in nulliparous women.”. The European journal of contraception & reproductive health care : the official journal of the European Society of Contraception 17 (5), 340-50. o. PMID 22834648.  
  53. ↑ a b c Gabbe, Steven. Obstetrics: Normal and Problem Pregnancies. Elsevier Health Sciences, 527. o. (2012). ISBN 9781455733958 
  54. ↑ Steenland, MW, Tepper, NK; Curtis, KM; Kapp, N (2011. november 1.). „Intrauterine contraceptive insertion postabortion: a systematic review.”. Contraception 84 (5), 447-64. o. PMID 22018119.  
  55. ↑ Hurd, [edited by] Tommaso Falcone, William W.. Clinical reproductive medicine and surgery. Philadelphia: Mosby, 409. o. (2007). ISBN 9780323033091 
  56. ↑ Grimes, D.A., MD (2007). „"Intrauterine Devices (IUDs)" In:Hatcher, RA; Nelson, TJ; Guest, F; Kowal, D”. Contraceptive Technology 19th ed., New York, Kiadó: Ardent Media.  
  57. ↑ a b c Marnach, ML, Long, ME; Casey, PM (2013. március 1.). „Current issues in contraception.”. Mayo Clinic proceedings. Mayo Clinic 88 (3), 295-9. o. PMID 23489454.  
  58. ↑ a b Darney, Leon Speroff, Philip D.. A clinical guide for contraception, 5th ed., Philadelphia, Pa.: Lippincott Williams & Wilkins, 242-243. o. (2010). ISBN 9781608316106 
  59. ↑ a b c d e f g Darroch, JE (2013. március 1.). „Trends in contraceptive use.”. Contraception 87 (3), 259-63. o. PMID 23040137.  
  60. ↑ Popularity Disparity: Attitudes About the IUD in Europe and the United States. Published byGuttmacher Policy Review Published Fall 2007. (Hozzáférés: 2010. április 27.)
  61. ↑ Adams CE, Wald M (2009. August). „Risks and complications of vasectomy”. Urol. Clin. North Am. 36 (3), 331–6. o. DOI:10.1016/j.ucl.2009.05.009. PMID 19643235.  
  62. ↑ Hillard, Paula Adams. The 5-minute obstetrics and gynecology consult. Hagerstwon, MD: Lippincott Williams & Wilkins, 265. o. (2008). ISBN 0-7817-6942-6 
  63. ↑ Hillard, Paula Adams. The 5-minute obstetrics and gynecology consult. Hagerstwon, MD: Lippincott Williams & Wilkins, 549. o. (2008). ISBN 0-7817-6942-6 
  64. ↑ Sterilizáció: a nők 20%-a megbánja
  65. ↑ Hatcher, Robert. Contraceptive technology, 19th ed., New York, N.Y.: Ardent Media, 390. o. (2008). ISBN 9781597080019 
  66. ↑ Moore, David S.. The basic practice of statistics, 5th ed., New York: Freeman, 25. o. (2010). ISBN 9781429224260 
  67. ↑ a b c Deffieux, X, Morin Surroca, M; Faivre, E; Pages, F; Fernandez, H; Gervaise, A (2011. május 1.). „Tubal anastomosis after tubal sterilization: a review.”. Archives of gynecology and obstetrics 283 (5), 1149-58. o. PMID 21331539.  
  68. ↑ a b Shridharani, A, Sandlow, JI (2010. november 1.). „Vasectomy reversal versus IVF with sperm retrieval: which is better?”. Current opinion in urology 20 (6), 503-9. o. PMID 20852426.  
  69. ↑ Nagler, HM, Jung, H (2009. augusztus 1.). „Factors predicting successful microsurgical vasectomy reversal.”. The Urologic clinics of North America 36 (3), 383-90. o. PMID 19643240.  
  70. ↑ a b c d Grimes, DA, Gallo, MF; Grigorieva, V; Nanda, K; Schulz, KF (2004 Oct 18). „Fertility awareness-based methods for contraception.”. Cochrane database of systematic reviews (Online) (4), CD004860. o. PMID 15495128.  
  71. ↑ Lawrence, Ruth. Breastfeeding : a guide for the medical professional., 7th ed., Philadelphia, Pa.: Saunders, 673. o. (2010). ISBN 9781437707885 
  72. ↑ a b Freundl, G, Sivin, I; Batár, I (2010. április 1.). „State-of-the-art of non-hormonal methods of contraception: IV. Natural family planning.”. The European journal of contraception & reproductive health care : the official journal of the European Society of Contraception 15 (2), 113-23. o. PMID 20141492.  
  73. ↑ A szimptotermális módszer
  74. ↑ Pallone, SR, Bergus, GR (2009 Mar-Apr). „Fertility awareness-based methods: another option for family planning.”. Journal of the American Board of Family Medicine : JABFM 22 (2), 147-57. o. PMID 19264938.  
  75. ↑ Természetes születésszabályozás
  76. ↑ A megszakításos módszer hogyan működik?
  77. ↑ a b Organization, World Health. Medical eligibility criteria for contraceptive use, 4th ed., Geneva: Reproductive Health and Research, World Health Organization, 91-100. o. (2009). ISBN 9789241563888 
  78. ↑ a b A megszakításos védekezés veszélyei
  79. ↑ a b Jones, RK, Fennell, J; Higgins, JA; Blanchard, K (2009. június 1.). „Better than nothing or savvy risk-reduction practice? The importance of withdrawal.”. Contraception 79 (6), 407-10. o. PMID 19442773.  
  80. ↑ Killick, SR, Leary, C; Trussell, J; Guthrie, KA (2011. március 1.). „Sperm content of pre-ejaculatory fluid.”. Human fertility (Cambridge, England) 14 (1), 48-52. o. PMID 21155689.  
  81. ↑ Abstinence. Planned Parenthood, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  82. ↑ Contraception Update, 2nd, New York: Springer, Abstract. o. (2007). ISBN 978-0-387-32327-5 
  83. ↑ (2005) „The limits of abstinence-only in preventing sexually transmitted infections”. Journal of Adolescent Health 36 (4), 269–70. o. DOI:10.1016/j.jadohealth.2005.02.001. PMID 15780781.  , which cites:
    (2005) „After the promise: The STD consequences of adolescent virginity pledges”. Journal of Adolescent Health 36 (4), 271–8. o. DOI:10.1016/j.jadohealth.2005.01.005. PMID 15780782.  
  84. ↑ Kim Best (2005). „Nonconsensual Sex Undermines Sexual Health”. Network 23 (4).  
  85. ↑ a b Ott, MA, Santelli, JS (2007. október 1.). „Abstinence and abstinence-only education”. Current opinion in obstetrics & gynecology 19 (5), 446–52. o. DOI:10.1097/GCO.0b013e3282efdc0b. PMID 17885460.  
  86. ↑ Duffy, K, Lynch, DA; Santelli, J (2008. december 1.). „Government support for abstinence-only-until-marriage education.”. Clinical pharmacology and therapeutics 84 (6), 746-8. o. PMID 18923389.  
  87. ↑ Kowal D.szerk.: Hatcher, Robert A., et al.: Abstinence and the Range of Sexual Expression, Contraceptive Technology, 19th rev., New York: Ardent Media, 81–86. o. (2007). ISBN 0-9664902-0-7 
  88. ↑ (2002) „Adolescent sexuality and sexual behavior”. Current opinion in obstetrics & gynecology 14 (5), 489–493. o. PMID 12401976.  
  89. ↑ Thomas, R. Murray. Sex and the American teenager seeing through the myths and confronting the issues. Lanham, Md.: Rowman & Littlefield Education, 81. o. (2009). ISBN 9781607090182 
  90. ↑ Edlin, Gordon. Health & Wellness.. Jones & Bartlett Learning, 213. o. (2012). ISBN 9781449636470 
  91. ↑ Blackburn, Susan Tucker. Maternal, fetal, & neonatal physiology : a clinical perspective, 3rd ed., St. Louis, Mo.: Saunders Elsevier, 157. o. (2007). ISBN 9781416029441 
  92. ↑ Babamappa.hu - Tanácsadás
  93. ↑ WHO 10 facts on breastfeeding. World Health Organization, 2005. April
  94. ↑ a b c Fritz, Marc. Clinical Gynecologic Endocrinology and Infertility, 1007-1008. o. (2012). ISBN 9781451148473 
  95. ↑ Swisher, Judith Lauwers, Anna. Counseling the nursing mother a lactation consultant's guide, 5th ed., Sudbury, MA: Jones & Bartlett Learning, 465-466. o.. ISBN 9781449619480 
  96. ↑ [www.escrh.eu/sites/escrh.eu/files/hs3-veszpremi.ppt‎ Bővebben: Sürgősségi fogamzásgátlás Magyarországon. Dr. Veszprémi Béla, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika munkatársának előadása]
  97. ↑ a b c Gizzo, S, Fanelli, T; Di Gangi, S; Saccardi, C; Patrelli, TS; Zambon, A; Omar, A; D'Antona, D; Nardelli, GB (2012. október 1.). „Nowadays which emergency contraception? Comparison between past and present: latest news in terms of clinical efficacy, side effects and contraindications.”. Gynecological endocrinology : the official journal of the International Society of Gynecological Endocrinology 28 (10), 758-63. o. PMID 22390259.  
  98. ↑ a b Fertility Control:Contraception, Sterilization, and Abortion, The Johns Hopkins Manual of Gynecology and Obstetrics, 4th, 391. o. (2012). ISBN 9781451148015 
  99. ↑ a b c d Cheng, L, Che, Y; Gülmezoglu, AM (2012 Aug 15). „Interventions for emergency contraception.”. Cochrane database of systematic reviews (Online) 8, CD001324. o. PMID 22895920.  
  100. ↑ Richardson, AR, Maltz, FN (2012. január 1.). „Ulipristal acetate: review of the efficacy and safety of a newly approved agent for emergency contraception.”. Clinical therapeutics 34 (1), 24-36. o. PMID 22154199.  
  101. ↑ Update on Emergency Contraception. Association of Reproductive Health Professionals, 2011. március 1. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  102. ↑ Cleland K, Zhu H, Goldstruck N, Cheng L, Trussel T (2012). „The efficacy of intrauterine devices for emergency contraception: a systematic review of 35 years of experience”. Human Reproduction 27 (7), 1994–2000. o. DOI:10.1093/humrep/des140. PMID 22570193.  
  103. ↑ Kripke C (2007. September). „Advance provision for emergency oral contraception”. Am Fam Physician 76 (5), 654. o. PMID 17894132.  
  104. ↑ Shrader SP, Hall LN, Ragucci KR, Rafie S (2011. September). „Updates in hormonal emergency contraception”. Pharmacotherapy 31 (9), 887–95. o. DOI:10.1592/phco.31.9.887. PMID 21923590.  
  105. ↑ (1998) „Dual protection against unwanted pregnancy and HIV / STDs”. Sex Health Exch (3), 8. o. PMID 12294688.  
  106. ↑ a b Cates, W., Steiner, M. J. (2002). „Dual Protection Against Unintended Pregnancy and Sexually Transmitted Infections: What Is the Best Contraceptive Approach?”. Sexually Transmitted Diseases 29 (3), 168–174. o. DOI:10.1097/00007435-200203000-00007. PMID 11875378.  
  107. ↑ Statement on Dual Protection against Unwanted Pregnancy and Sexually Transmitted Infections, including HIV (PDF). International Planned Parenthood Federation, May 2000
  108. ↑ Gupta, Ramesh C.. Reproductive and Developmental Toxicology. Academic Press, 105. o. (2011. február 25.). ISBN 978-0-12-382032-7 
  109. ↑ Country Comparison: Maternal Mortality Rate in The CIA World Factbook
  110. ↑ a b Sholapurkar, SL (2010. február 1.). „Is there an ideal interpregnancy interval after a live birth, miscarriage or other adverse pregnancy outcomes?”. Journal of obstetrics and gynaecology : the journal of the Institute of Obstetrics and Gynaecology 30 (2), 107-10. o. PMID 20143964.  
  111. ↑ Lavin, C, Cox, JE (2012. augusztus 1.). „Teen pregnancy prevention: current perspectives.”. Current opinion in pediatrics 24 (4), 462-9. o. PMID 22790099.  
  112. ↑ a b c Tsui AO, McDonald-Mosley R, Burke AE (2010. April). „Family planning and the burden of unintended pregnancies”. Epidemiol Rev 32 (1), 152–74. o. DOI:10.1093/epirev/mxq012. PMID 20570955.  
  113. ↑ Carr, B, Gates, MF; Mitchell, A; Shah, R (2012 Jul 14). „Giving women the power to plan their families.”. Lancet 380 (9837), 80-2. o. PMID 22784540.  
  114. ↑ a b Rosenthal, Elisabeth. „American Way of Birth, Costliest in the World”, New York Times , 2013. június 30. 
  115. ↑ Expenditures on Children by Families, 2011. United States Department of Agriculture, Center for Nutrition Policy and Promotion
  116. ↑ Darney, Leon Speroff, Philip D.. A clinical guide for contraception, 5th, Philadelphia, Pa.: Lippincott Williams & Wilkins, 315. o. (2010). ISBN 1-60831-610-6 
  117. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Naz2009 nevű lábjegyzeteknek
  118. ↑ Cleland, JG, Ndugwa, RP; Zulu, EM (2011 Feb 1). „Family planning in sub-Saharan Africa: progress or stagnation?”. Bulletin of the World Health Organization 89 (2), 137-43. o. PMID 21346925.  
  119. ↑ a b Darroch, JE, Singh, S (2013 May 18). „Trends in contraceptive need and use in developing countries in 2003, 2008, and 2012: an analysis of national surveys.”. Lancet 381 (9879), 1756-1762. o. PMID 23683642.  
  120. ↑ a b Rasch, V (2011. július 1.). „Unsafe abortion and postabortion care -an overview.”. Acta obstetricia et gynecologica Scandinavica 90 (7), 692-700. o. PMID 21542813.  
  121. ↑ a b c d e f Cuomo, Amy. Birth control, Encyclopedia of motherhood. Thousand Oaks, Calif.: Sage Publications, 121–126. o. (2010). ISBN 9781412968461 
  122. ↑ Historical Record on the Control of Family Size, Economic Transformations: General Purpose Technologies and Long-Term Economic Growth. Oxford University Press, 335–40. o. (2005). ISBN 978-0-19-928564-8 
  123. ↑ unspecified. Herbal contraceptives and abortifacients, Encyclopedia of birth control. Santa Barbara, Calif.: ABC-CLIO, 125–128. o. (2001). ISBN 9781576071816 
  124. ↑ McTavish, Lianne. Contraception and birth control, Encyclopedia of women in the Renaissance : Italy, France, and England. Santa Barbara, Calif.: ABC-CLIO, 91–92. o. (2007). ISBN 9781851097722 
  125. ↑ Intrauterine contraception, Clinical gynecologic endocrinology and infertility, 8th, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 1095–1098. o. (2011). ISBN 978-0-7817-7968-5 
  126. ↑ Poston, Dudley. Population and Society: An Introduction to Demography. Cambridge University Press, 98. o. (2010). ISBN 9781139489386 
  127. ↑ (2011. november 9.) „Medical methods for first trimester abortion”. Cochrane Database of Systematic Reviews (11), CD002855. o. DOI:10.1002/14651858.CD002855.pub4. PMID 22071804.  
  128. ↑ Cottingham J., Germain A., Hunt P. (2012). „Use of human rights to meet the unmet need for family planning”. The Lancet 380 (9837), 172–180. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)60732-6. PMID 22784536.  
  129. ↑ (2012. June) „Adding It Up: Costs and Benefits of Contraceptive Services Estimates for 2012”. Guttmacher Institute and United Nations Population Fund (UNFPA), 201.  
  130. ↑ Srikanthan, A, Reid, RL (2008. február 1.). „Religious and cultural influences on contraception”. Journal of obstetrics and gynaecology Canada – Journal d'obstetrique et gynecologie du Canada (JOGC) 30 (2), 129–37. o. PMID 18254994.  
  131. ↑ Pope Paul VI: Humanae Vitae: Encyclical of Pope Paul VI on the Regulation of Birth. Vatican, 1968. július 25. (Hozzáférés: 2006. október 1.)
  132. ↑ Rosemary Radford Ruether.szerk.: Rosemary Skinner Keller: Women in North American Catholicism, Encyclopedia of women and religion in North America. Bloomington, Ind. [u.a.]: Indiana Univ. Press, [1]. o. (2006). ISBN 978-0-253-34686-5 
  133. ↑ Bob Digby et.al..szerk.: Bob Digby: Heinemann 16-19 Geography: Global Challenges Student Book 2nd Edition. Heinemann, [2]. o. (2001). ISBN 978-0-435-35249-3 
  134. ↑ Rengel, Marian. Encyclopedia of birth control. Phoenix, Ariz: Oryx Press, 202. o. (2000). ISBN 978-1-57356-255-3 
  135. ↑ Bennett, Jana Marguerite. Water is thicker than blood : an Augustinian theology of marriage and singleness. Oxford: Oxford University Press, 178. o. (2008). ISBN 978-0-19-531543-1 
  136. ↑ Feldman, David M.. Birth Control in Jewish Law. Lanham, MD: Jason Aronson (1998). ISBN 0-7657-6058-4 
  137. ↑ Hindu Beliefs and Practices Affecting Health Care. University of Virginia Health System. [2007. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 6.)
  138. ↑ More Questions & Answers on Buddhism: Birth Control and Abortion. Alan Khoo. (Hozzáférés: 2008. június 14.)
  139. ↑ Khalid Farooq Akbar. „Family Planning and Islam: A Review”. Hamdard Islamicus XVII (3).  
  140. ↑ Yusuf Al-Qaradawi, Muhammad Saleh Al-Munajjid. "Contraception: Permissible?,"IslamOnline.
  141. ↑ a b World Contraception Day

További irodalom

Külső hivatkozások

Commons:Category:Fogamzásgátlás
A Wikimédia Commons tartalmaz Születésszabályozás témájú médiaállományokat.



A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Születésszabályozás&oldid=14027427”