Ugrás a tartalomhoz

Újszandec

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszandec (Nowy Sącz)
Újszandec címere
Újszandec címere
Újszandec zászlaja
Újszandec zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járásjárási jogú város
Rangváros
Alapítás éve1292
PolgármesterRyszard Nowak
Irányítószám33-300-tól 33-308-ig, 33-310, 33-320
Körzethívószám+48 18
RendszámKN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség81 281 fő (2021. márc. 31.)[3]
Népsűrűség1 467,1 fő/km²[4]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság272-387 m
Terület57,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 37′ 26″, k. h. 20° 41′ 50″49.623889°N 20.697222°EKoordináták: é. sz. 49° 37′ 26″, k. h. 20° 41′ 50″49.623889°N 20.697222°E
Újszandec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszandec témájú médiaállományokat.

Újszandec (lengyelül Nowy Sącz ['nɔvɨ 'sɔnʧ], németül Neu Sandez [nɔø'zandɛʦ], jiddisül צאנז / Tsanz [ʦanz]) Lengyelország délkeleti részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban, a szlovák határ közelében fekvő város. Az egykori Galícia tartomány meghatározó települése volt.

Fekvése

[szerkesztés]
Újszandec panorámája észak felől

Az Északnyugati-Kárpátok egyik északkeleti völgyében, a Dunajec és a Poprád folyók találkozásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település elődje a krakkói püspök birtokában volt egészen a 13. századig. 1292-ben ugyanis a település megkapta ugyanazon magdeburgi városjogokat, mint amit Krakkó élvezett ekkor.

A 14. században Nagy Kázmér erődítményt építtetett a város körül. Hamar Krakkó kereskedelmi riválisává vált a város, amely a magyarországi és az oroszországi kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A 15. századtól festőiskola is működött a városban, amely hamar Lengyelország egyik fontos kulturális központja lett.

A 17. századtól a város azonban folyamatos hanyatlásnak indult, majd a svéd háborúk során II. Rákóczi György és a svédek is többször pusztították a várost. 1772-ben az ausztriai Galícia tartomány része lett, ahol egy jelentéktelen kisvárosként létezett egészen az 1870-es évekig, a vasútépítések korszakáig. Ekkor kisebb iparosítás jellemezte a várost, ám komolyabb szerepkörre már nem tett szert.

1918-ban a helyi lemkók megalapították saját államukat, amelyhez a várost csatolták. Később a város Lengyelországhoz került és újabb urbanizációs folyamat indult be, majd a náci megszállás alatt a lengyel ellenállás egyik legfontosabb központjává vált. Itt működött a Lengyelországot Magyarországgal összekötő futárszolgálat is.

A második világháború után már komolyabb fellendülés nem volt tapasztalható a város életében, Lengyelország egy nem túl jelentős városává vált. 1975 és 1998 között vajdasági székhely, 1999-től a Kis-lengyelországi vajdaság része.

Városrészek

[szerkesztés]
Városháza
A királyi vár romjai

Bar.
Biegonice
Cent.
Chruślice
Dąbrówka
Falkowa
Helena
Gołąbkowice
Gorzków
Kaduk
Kilińsk.
Kochanowskiego
Mill.
Nawojowska
Piątkowa
Poręba Mała
Przetakówka
Przy.
St.M.
Szuj.
Wes.
Wojska P.
Wólki
Zabełcze
Zawada
  • Barskie
  • Biegonice (Laufendorf)
  • Centrum
  • Chruślice
  • Dąbrówka (Eichholz)
  • Falkowa (Falkenau)
  • Gołąbkowice
  • Gorzków (Bitterfeld)
  • Helena (Hundsdorf)
  • Kaduk
  • Kilińskiego
  • Kochanowskiego
  • Millenium
  • Nawojowska
  • Piątkowa (Sonnenschein)
  • Poręba Mała (Kleinhau)
  • Przetakówka
  • Przydworcowe
  • Stare Miasto (Altstadt)
  • Szujskiego
  • Westerplatte
  • Wojska Polskiego
  • Wólki (Burgweide)
  • Zabełcze
  • Zawada (Hinterbach)

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A település vasúti csomópont, itt keresztezi egymást a kelet–nyugati irányba futó Chabówka – Jasło – SanokSztrij és az észak–déli PalocsaÚjszandecTarnów vonal, amely Kis-Lengyelország Szlovákiával és Magyarországgal való vasúti összeköttetésének egyik fontos útvonala.

Közút

[szerkesztés]

Újszandec több főútvonal találkozásánal van. Kelet–nyugat irányban a 28-as főútvonal szeli át összeköttetést biztosítva a kárpátaljai vajdasági Przemyśllel, illetve Sziléziával. Az észak–déli 75-ös út Krynica és Brzesko elérését teszi lehetővé. Az Újszandecről induló 87-es út pedig a Szlovákia felé menő közúti forgalmat szolgálja.

A város helyközi autóbusz közlekedését a fejlett hálózattal rendelkező PKS Nowy Sącz végzi. Járatai a környék településeivel és a fontosabb lengyel városokkal kötik össze a települést.

Testvérvárosok

[szerkesztés]
A Szent Margit-templom

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]