Ugrás a tartalomhoz

Zichy Kázmér (1868–1955)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zichy Hippolit Kázmér szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a naplóíró zichyújfalui grófról szól. Hasonló címmel lásd még: Zichy Kázmér (egyértelműsítő lap).
Zichy Hippolit Kázmér
Zichy Kázmér 1916-ban
Zichy Kázmér 1916-ban
SzületettZichy Kázmér György Lajos
1868. április 24.
Zichyújfalu
Elhunyt1955. május 1.[1] (87 évesen)
Apc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa1. Odescalchi Ilona Paulina
2. Julia May Moran
GyermekeiZichy Anna
Zichy Endre
Zichy Mihály
Zichy Mária
Zichy Júlia
SzüleiZichy Nepomuk János
Földváry Júlia Gizella
Foglalkozása
  • író
  • vadász
  • nagybirtokos
Tisztségea magyar főrendiház tagja (1918. április 29. – 1918. november 16.)
Halál okavégelgyengülés[1]
Sírhelyezichyújfalui temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Zicsi és vásonkeői gróf Zichy Hippolit Kázmér György Lajos, németül: Kasimir Hyppolit Georg Ludwig Zichy von Zich und Waschon (Zichyújfalu, 1868. április 24. – Apc, 1955. május 1.) magyar nagybirtokos, vadászíró, teniszező. A vadászirodalomban kétéves kelet-afrikai vadászkörútjáról írt naplójával vált ismertté.

Élete

[szerkesztés]

Zichy Kázmér György Lajos néven született 1868. április 24-én Ujfaluban (a Hippolit utólag felvett név). Apja gróf Zichy Nepomuk János (1834–1916) magyar nagybirtokos, császári és királyi kamarás, anyja báró földvári Földváry Júlia Gizella (1845–1912) volt.[2] Az apai nagyszülei gróf Zichy Kázmér (1802–1847), földbirtokos és gróf Maria zu Königsegg-Rothenfels (1814–1851) voltak. Az anyai nagyszülei báró földvári Földváry Lajos (1811–1881), császári és királyi kamarás,[3] földbirtokos és salfai és felsőőri Szita Alojzia (1819–1866) voltak.[4] Zichy Kázmérnek egyetlen egy testvére volt, gróf Zichy István (1865–1921).[5]

Székesfehérvárott, a ciszterci főgimnáziumban érettségizett.[6] A hadseregben főhadnagyi és századosi rangig jutott.[7]

Julia May Moran (1892–1962), Zichyújfalu grófnéja 1921-től 1949-ig (1916)

Apja, Zichy Nepomuk János 1916. október 3-án meghalt. Bátyja, Zichy István 1921-ben halt meg, ezt követően került Zichyújfalu élére Kázmér. Kázmér a majorságot bérbe adta. 1938-ban az engedélyével a faluban forgathatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Egy pesti éjszaka) egyes jeleneteit. (A filmben a vasútállomás homlokzatán „Tállya” felirat látható.)[8]

A második világháború idején a térségben súlyos harcok dúltak, a közeli Székesfehérvár többször is gazdát cserélt, így a front tartósan Fejér megye területén rekedt. A német fosztogatások következtében a nagybirtok széthullott, a szervezettség megszűnt, Kázmérnak és családjának menekülnie kellett. A környéken a háború 1945 márciusáig tartott. Ez év tavaszán a grófnak és idősebb fiának, Endrének visszaadták a kastélyt és 100–100 hold földterületet, négy évvel később azonban államosították a nagybirtokot, így a családnak végleg mennie kellett.[9]

Életének utolsó éveit a Heves megyei Apcon töltötte. Ott is halt meg 1955. május 1-én, végelgyengülésben.[1] A zichyújfalui temetőben helyezték végső nyugalomra édesapja és édesanyja sírjában.

Házasságai és leszármazottjai

[szerkesztés]

1895. szeptember 19-én Budapesten[10] feleségül vette herceg Odescalchi Ilona Paulina Antonia Livia (Nyitraszerdahely, 1859. május 11.–Budapest, 1932. július 29.) kisasszonyt, akinek a szülei herceg Odescalchi Gyula (1828–1895), földbirtokos és gróf Degenfeld-Schonburg Anna (1835–1925) voltak.[11] Az apai nagyszülei herceg Odescalchi Ágost (1808–1848), földbirtokos és gróf zicsi és vásonkeői Zichy Anna (1807–1900) voltak.[12][13] Az anyai nagyszülei gróf Degenfeld-Schonburg Imre (1810–1883), földbirtokos és bökönyi Bek Paulina (1815–1856) voltak.[14][15] Zichy Kázmér gróf és Odescalchi Ilona hercegnő frigyéből két közös gyermek született:

Feleségével 1916 körül különböző okok miatt elváltak. Így gróf Zichy Kázmér 1916. augusztus 5-én[10] Seregélyesen[1] vagy Székesfehérvárott[10] újraházasodott: Julia May Morant (1892–1962) vette el, aki egy gazdag amerikai családból származott. Ebből a házasságból három gyermek született:

Hobbijai

[szerkesztés]

Vadászszenvedélye

[szerkesztés]

Legendásan jó vadász hírében állt. Hozzáértését versenyeken is bizonyította. 1901-ben például országos bajnok lett galamblövészetben. A versenyen apja is szép eredménnyel szerepelt.[17] 1907–1908-ban kelet-afrikai vadászkörúton vett részt. Élményeiről naplót írt, mely könyv formájában többször is megjelent A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. A zichyújfalui vadaskertet hozzáértéssel szervezte. Ő volt az elnöke a Balatoni Galamblövő Egyesületnek.[18] Tehetségét kortársai is elismerték.

Vadásznaplója

[szerkesztés]

Az 1907–1908-as kelet-afrikai vadászkörúton készült művét 1910-ben adták ki először könyv formájában, A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. Utoljára 2007-ben a Dénes Natúr Műhely Kiadó jelentette meg a könyvet felújított szövegkörnyezettel, eredeti képanyaggal és a helyszínt rekonstruáló térképpel.[19]

Tenisz

[szerkesztés]

Versenyszerűen teniszezett. Az 1894-es magyar teniszbajnokságon bronzérmet szerzett.

Egyéb érdekesség

[szerkesztés]

A faluban ma is élnek szép számmal személyéhez kötődő tősgyökeres családok, azonban csak kis részük őrzi aktívan a mai napig az uradalmi időkből megmaradt emlékeket, tárgyakat. A Hangyál család az egyik ilyen család, felmenőik ugyanis szoros kapcsolatban álltak Zichy Kázmérral és családjával. Hangyál Károly (1893–1967)[20] volt a család egyik kocsisa, majd az uradalom lovásza, így Kázmér gróf egyik legközelebbi bizalmasa, felesége, Tabi Julianna (1898–1973)[21] pedig az utolsó grófi szakácsnő. Leszármazottaiknak több generációja is él ma a faluban.[22]

Galéria

[szerkesztés]
  • Apjával és anyjával közös sírhelye Zichyújfaluban
    Apjával és anyjával közös sírhelye Zichyújfaluban
  • Zichy Kázmér sírfelirata
    Zichy Kázmér sírfelirata
  • A zichyújfalui kastély 1904-ben
    A zichyújfalui kastély 1904-ben
  • A kastély 2011-ben
    A kastély 2011-ben
  • A nagy kastélypark maradványai (2013)
    A nagy kastélypark maradványai (2013)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Halálesete bejegyezve Apc állami akv. 9/1955. folyószám alatt.
  2. ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Zichy Jánosné báró Földváry Julia
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Földváry Lajos
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Földváry Lajosné Szita Alojzia
  5. ↑ Geni.com: Kasimir Hyppolit Georg Ludwig Zichy (1868-1955)
  6. ↑ 1 Rébay Magdolna: A Batthyány és a Zichy család egyes tagjainak neveltetése a dualizmus korában
  7. ↑ M. ki. budapesti honvéd huszárezred 7. függelék
  8. ↑ Velencei-tó Portál - Vasútállomás Zichyújfaluban. [2017. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  9. ↑ Falunkról - Fekete István Tagiskola. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  10. ↑ a b c Genealogics: Kázmér Graf Zichy de Zich et Vásonkeö
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - herceg Odescalchi Gyula
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - herceg Odescalchi Ágost
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - herceg Odescalchi Ágostné gróf Zichy Anna
  14. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Degenfeld-Schonburg Imre
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Degenfeld-Schonburg Imréné Bek Paulina
  16. ↑ Magyar főnemességi adattár: Zichy Kázmér. [2018. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  17. ↑ Természet 5. évf. 6. sz. (1901. nov. 15.)
  18. ↑ Szemere Miklós az irodalomban | Szemeretelepiek Baráti Köre
  19. ↑ A 2007-es kiadású vadásznapló
  20. ↑ Halálesete bejegyezve Zichyújfalu állami akv. 3/1967. folyószám alatt.
  21. ↑ Halálesete bejegyezve Gárdony állami akv. 11/1973. folyószám alatt.
  22. ↑ FehérVár magazin, 2017. május 11. – Kastélyok és életek - a Zichy grófok nyomában: Zichyújfalu (26-27. oldal)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990–1999.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932. 615 o. (A kötet lelőhelyei közkönyvtárainkban: OSZK, PTE, SZIE, SZTE; MOKKA katalógus nyomán.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_Kázmér_(1868–1955)&oldid=27531300”