Wright SRM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wright SRM
Wright SRM a London Sovereign állományában
Wright SRM a London Sovereign állományában
Gyártási adatok
GyártóWrightbus
Gyártásban2016–
Típusemeletes busz
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma87+1 fő
Ülőhelyek száma17+43+1 db
Méretek
Hosszúság10 600–11 300 mm
Szélesség2500 mm
Magasság4200 mm
Műszaki adatok
Alváz típusaVolvo B5LH,
Volvo B5LHC
MotorVolvo D5K
Hengerszám4
Teljesítmény177 kW
Max. forgatónyomaték918 Nm
Környezetvédelmi normaEuro 6
SebességváltóVolvo I-Shift
A Wikimédia Commons tartalmaz Wright SRM témájú médiaállományokat.

A Wright SRM (Son of RouteMaster, azaz a „Routemaster fia”) dízel-elektromos hibrid emeletes busz, melyet a Wrightbus készít Volvo B5LH és B5LHC alvázakra. Formaterve az elődjén, a New Routemasteren alapszik, azonban ebbe már csak egy lépcsősor került, valamint a hátsó peront is elhagyták. Tervezéskor figyelembe vették, hogy a New Routamesterhez képest ne csak londoni, hanem vidéki szolgáltatók is alkalmazhassák.[1][2][3][4]

A Transport for London az üzemeltetőknek nem tette kötelezővé a busz használatát úgy, mint az elődnél, emellett a fejlesztésben sem volt semmilyen szerepe.[5]

A Wright SRM a New Routemaster több elemét is örökölte: átlós ablaksort, célfilmes kijelzőt és lekerekített kocsiszekrényt is kapott az új busz. Az első 6, Volvo B5LH alvázra épült busz a London Sovereign állományában 2016 szeptemberében állt forgalomba a 13-as buszvonalon,[1][2][4] majd a lassú utascseréi miatt 2017-ben áthelyezték mindet a 183-as vonalra.

További két busz gyártottak Volvo B5LHC alvázra,[6][7] melyek menetrend szerinti forgalomba nem álltak, csak tesztbuszok voltak, egyik még Svédországot is megjárta.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b London launch for new Wrightbus SRM on Volvo B5LH (angol nyelven). Bus & Coach Professional, 2016. március 16. [2016. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  2. ↑ a b Stuart Jones: Son of Routemaster (angol nyelven). Bus & Coach Buyer, 2016. március 22. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  3. ↑ (2016. március 22.) „Son of the Routemaster is born”. Coach & Bus Week, Peterborough (1232), 16–22. o, Kiadó: Coach and Bus Week Ltd.. ISSN 1351-3877. (Hozzáférés: 2018. április 30.)  
  4. ↑ a b Tim Deakin: Son of Routemaster appears Wright on cue (angol nyelven). Route-One, 2016. március 23. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  5. ↑ Questions about the SRM and Enviro400H City (angol nyelven). Freedom of Information request to Transport for London. WhatDoTheyKnow. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  6. ↑ World premiere for Volvo B5LHC Double Deck Electic Hybrid in Birmingham (angol nyelven). Volvo Buses, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  7. ↑ World premiere for Volvo B5LHC Electric Hybrid double-deck (angol nyelven). Bus & Coach Professional, 2016. november 7. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  8. ↑ (2017. szeptember) „Volvo plugs electrification”. Buses Magazine (750), 36. o.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wright SRM című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wright_SRM&oldid=21906417”