Vita:Szentgyörgyvölgyi tehénszobor

Javasolnám a cikk kivizsgálását, mert már vagy két éve így van és senki alaposabban nem ellenőrizte. Áltudomány szaga érződik benne, más oldalon elmenne, de lexikonba hogyan lehet tudomány képtelenségeket beleírni? A Kocsmafal egyéb szekcióban szóvá tettem. Doncsecz^vita 2015. október 24., 15:12 (CEST)

A törlési megbeszélés a cikk fenntartását javasolja (eddig). Ami érthető, hisz a lelet hiteles. De szerencsére Szilas is amellett van, hogy átalakításra szorul. Mivel a cikk ⅔-a úgy is Varga Géza hipotéziséből indult ki, amelyek finoman szólva erősen valószínűtlenek, ezért azt csak annyiban kell meg említeni, hogy... ha vkit érdekel, megnézheti a linkeken át, mit gondol még Varga Géza a szentgyörgyvölgyi tehén díszítéséről és saját belátása szerint fogadja el. Erről más link úgy sincs a neten, csak Varga Gézától, ami erős szkepticizmusra ad okot. Ezzel nem is foglalkoztak talán túlságosan, mert egyszerű őskori lelet, nincs semmilyen jelentősége írástörténeti, vagy magyarság történeti szempontból. Hozzá kell tenni, hogy Varga Gézához a wikipédián még több cikk kapcsolódik, de azokat is valahogy el kell bírálni és alakítani (vélhetően), mert sérülhetnek benne bizonyos elvek. Doncsecz^vita 2015. október 25., 18:20 (CET)

Törlési megbeszélés eredménye (2015. október)

Törlési megbeszélés lezárt jegyzőkönyve

---

Az alábbi törlési javaslatot archiváltuk. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjára írhatod. Ezt a lapot már ne szerkeszd!

Az eredmény: Megmaradt. A cikk a törlési megbeszélés következtében alaposan átalakult, jobbá, objektívebbé lett: jót tett neki a megbeszélés, köszönet a kezdeményezőnek és a szerkesztőknek! --Karmela posta 2015. október 29., 08:50 (CET)

Szentgyörgyvölgyi tehénszobor

(cikk • cikk szerkesztése • vita • vita szerkesztése • munkalap • munkalap szerkesztése • történet • hivatkozások • log • dellog • figyel • töröl • átnevez • jogsértőz • levéd • lezár • WP:AK)

Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy nem kételkedem a lelet hitelességében, de óriási kétségeim vannak amazt illetően, hogy a cikk hitelesen, enciklopédikusan, tényeket bemutatva van megírva. A sanda gyanúm, hogy ez inkább reklám, fantazmagória és áltudomány.

1. Az Őrség közelében élek, most először hallok a leletről. Nem vonom kétségbe, hogy ez a lelet ott van a múzeumban, de ekkora szenzációt eddig senkitől se hallottam errefelé, hogy ez a magyarság kárpátmedencei ősi jelenlétének tényét igazolja.
2. A cikk vagy ⅔-a Varga Géza (írástörténész) teóriáira hagyatkozik. Az ő róla szóló cikk is hagy némi kivetnivalókat, mert ez a személy foglalkozását tekintve nem is írástörténész. Én is amatőr vagyok, bár elismerik a kutatásaimat és szoktam publikációkat írni, de én nem várom el, hogy tényként fogadják el az állításaimat és inkább azon vagyok, hogy képzett, hivatásos tudósokat bírjak rá eddig nem ismert részletek, tények, események vizsgálatára (ezt nem önreklámként írtam ide). Kizártnak tartom, hogy pl. az MTA elfogadja Varga állításait hiteles tényként és ez bekerülne lexikonokba. Ennek meg van a maga területe, de a wiki lexikonba, már bocsánat, nem való.
3. Ezt a cikket át kellene formálni, de én nem találok semmilyen hiteles, pártatlan forrást, amely erről a leletről szólna. Ebben a formában pedig ez a cikk fantazmagória és áltudomány, nincs egy megbízható tudós, aki ezeket elfogadná. Persze mentségére lehet a cikknek, hogy említést tesz egy magát megnevezni nem akaró tudósról, aki szerint a tehénen látható jelek szimpla díszítések, de nem írás. De ki ez a tudós? A netes források eddig csak azt mutatták, hogy Varga Gézán kívül más nem foglalkozott ezzel a lelettel behatóbban. Ha pedig foglalkoztak, valószínűleg arra a belátásra jutottak, hogy egy őskori dísztárgy, s bizonyító ereje nincsen semmilyen vitában.

Ha megmarad a cikk, akkor valamit kell csinálni vele, mert ebben sérül a tárgyilagosság elve, nincsenek megbízható forrásai, csakis Varga Gézától. Van még egy egyszerűbb megoldás, hogy csak pár alapvető adatot kell benne hagyni és csonk cikké tenni. Doncsecz^vita 2015. október 24., 15:50 (CEST)

Úgy látom, a forrásokból Varga Géza elérhetősége kiszedhető, esetleg lehet írni is neki, hogy osszon meg velünk további, általa ismert forrásokat, illetve adjon választ a felmerülő kérdésekre. Solymári ^vita 2015. október 24., 16:06 (CEST)

Én főleg arra lennék kíváncsi, hogy amit ír, azt más is megerősíti és nemcsak ő állítja. Doncsecz^vita 2015. október 24., 16:11 (CEST)

Világos és egyetértünk. Én olyan felmerülő kérdésekre gondoltam, hogy pl. ki foglalkozott még a lelettel, hol lelhető fel a Nemzeti Múzeum gyűjteményén belül, ott milyen leírással szerepel, stb. Solymári ^vita 2015. október 24., 16:44 (CEST)

 maradjon Szerintem korrekt a megfogalmazás, amelyik kétséget sem hagy afelől, hogy Varga Géza értelmezése csak egy értelmezés, miközben a lelet feltárója egyébként nem ért egyet vele. Amúgy az Eu 19 markerre vonatkozóak is korrekt megállapítások. Már régen ismert tény, hogy az aurignaci migrációhoz kötött Eu 19 a magyar lakosság 73%-ában jelen van. Az értelmezés persze más kérdés, főleg egy olyan népnél, amelyik a tatárjárástól csak fogyatkozik, és jelentős bevándorlóval pótolták folyamatosan a fogyó magyarságot. – LA^pankuš 2015. október 24., 20:32 (CEST)

Itt nem arról van szó, hogy nem lehet megemlíteni, itt arról van szó, hogy ezt tényként fogadja el. Lehetnek ilyen és olyan feltevések erről és arról, de pártatlan tudósok aligha fogadhatnak el ilyen téziseket. A cikk márpedig csak erről szól. Sokkalta valószínűbbnek tűnik, hogy bizonyító ereje nincs ennek a leletnek, közönséges dísztárgyról van szó, amely írást nem tartalmaz. Varga Géza teóriáját elég talán csak három mondatban említeni és hozzá megadni oldala linkjét, ahol akit érdekel, elolvashatja. Enciklopédia ez nem igazán való. Doncsecz^vita 2015. október 24., 20:38 (CEST)

„A lelet egyes vélemények szerint az eddig ismert legkorábbi, jól elolvasható írásemlék.”

„A felfedező Bánffy Eszter szerint az agyagszobrokon található karcolások vonaldíszek. Varga Géza szerint azonban a tehénszobor vonaldísze elolvasható, azaz írás.”

Én nem látom a tényként elfogadást. – LA^pankuš 2015. október 24., 21:00 (CEST)

Egy kicsit finomítottam a fogalmazáson, így már még inkább elmegy szerintem. Persze aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul, és ez Varga Gézára is vonatkozik, aki meg sumerül nem tud. – LA^pankuš 2015. október 24., 21:09 (CEST)

De utána egy hosszas leírásban, alfejezetek alatt foglalkozik azzal, hogy mi van rajta és kizárólag Vargából indul ki, amikor ezt valószínűleg eddig senki más nem fogadta el. Itt persze van érvelés külföldi tudósokra, akik szerint az írás nem az ókor, az őskor találmánya, de ezeket is valahogy a szentgyörgyvölgyi lelethez, na meg a tatárlakihoz akarja a kapcsolni a szerző, holott nem hinném, hogy a nevezett tudósok ebből indultak volna ki. Utána is Varga Géza olvasattjára hagyatkozik, hogy erre a tehénre ten szó lenne ráírva. Mi ez, ha itten nem tényként állít dolgokat? De ezt ki fogadta el, hol publikálták? Ez nagyon komoly dolog akkor és ez aligha hagyhatná hidegen akár az MTA-t.

Muszáj elmesélnem a saját, személyes tapasztalatomat erről a területről, hogy ez hogy működik. Én itt a wikipédián olvastam először Margitai Józsefről és a muraközi nyelvről, ami felkeltette az érdeklődésemet, mert a Muraköz a történelmi Vendvidék szomszédja. Egy magyar nyelvű tudományos publikáció, amelyet bizonyos Gulyás József írt, úgy vélte, hogy a muraközi propaganda Kállay Béni boszniai kormányzó hatása alatt alakult ki. Én elolvastam a Muraköz c. hetilap cikkeit és Margitai brossúráit és teljesen más hipotézisre jutottam. Véleményem szerint a Vendvidékhez köthető az egész muraközi kérdés, más szóval ez a vendkérdés horvát párhuzama. 2014-ben a csáktornyai történész egyesület cikket közölt két muraközi nyelvtannak a fakszmiléjével. Felvettem a kapcsolatot az egyesület vezetőjével és elmondtam neki mit gondolok. Megkértek, hogy írjak egy publikációt erről, mert ők egy lapot szeretnének megjelentetni, amelybe beletennék ezt is. A publikációt megírtam és bemutattam egy horvát nyelvész-történész professzornak, dr. Alojz Jembrihnek, aki hitelesítette a benne leírtakat, továbbá kiegészítette saját megjegyzéseivel is. Ugyan pénzhiány miatt a lap megjelentetése várat magára, de tavaly novemberben az egyesület tájékoztatót tartott eddig munkájáról Csáktornyán, ahol beszámoltak az én írásomról is, ezzel gyakorlatilag hitelesítették nyilvánosság előtt. Persze kaptam kétszer is ajánlatot, hogy máshol is tudom közölni az írást, ha ott nem megy, viszont egyelőre várok, mert a csáktornyaiakkal állapodtam meg. Nem reklámozom magamat, csak a szemléltetés kedvéért számolok be arról, hogy az ilyen miként működik. Az írásom, amely még fiókban van, nem vesézte ki teljesen a témát, de ahogy Jembrih prof. mondta adott egy irányt, mert ezt a témakört még lehet kutatni és lehet újat felfedezni, ahogy már történt azóta ilyen. Most ott tartok, hogy az egész rövidített változatát szlovén nyelven is megírtam és jelenleg elbírálás alatt van egy maribori tudományos folyóiratnál. Ha minden jól alakul, magyarul is megírom.

Szóval én csak azt akartam szemléltetni, hogy mi az ilyesminek a folyamata. Az én esetemben regionális történelemkutatásról van szó, amely ugyan még nem mellőzheti a szakértőket és nem dolgozhatnak benne csak amatőrök, mint én. Ez itt viszont léptékkel komolyabb téma és ha jól tudom a magyar őstörténetet egy tudós sem értelmezi így. Varga Gézán kívül még van egy tucat ilyen amatőr, aki már különböző hipotézist állított fel, meg rukkolt elő bombasztikus felfedezésekkel (ilyen volt a kongói magyar törzs is), de ezek valahogy nem férnek be csak úgy egy lexikonba. Ennek a cikknek tényekről kéne szólnia, a Varga-féle hipotézisnek meg esetleg egy külön cikket kéne szentelni, ha megéri az ilyen alátámasztást nem nyert dolgokról ilyesmit írni. Doncsecz^vita 2015. október 24., 21:24 (CEST)

Ha egyszer egyedül csak Varga kérődzik ezen a szobron, akkor nem nagyon lehet mást írni róla, mint amit Varga állít. Szerintem korrektül le van írva, hogy ez Varga nézete. Nekünk nem feladatunk Varga írástörténészi munkásságának megítélése. Nem értek egyet vele egy sor kérdésben, de attól még ő az, aki publikál. Na de most már hagyok szóhoz jutni mást is. – LA^pankuš 2015. október 24., 22:34 (CEST)

Na ez meg a másik, hogy publikálhat, de hogy hitelesített-e az amit leírt. Én is írhatok így akár Újbergócia történetéről egy könyvnyi anyagot, kirakom a netre, az lesz az egyedüli forrás, ettől még Újbergócia nem létezik és nem is létezett, a történészek meg sose fogják elfogadni ezt. Én arra próbálok kilyukadni, hogy részletes kitárgyalását a hipotézisnek meg kéne hagyni Varga lapján. Doncsecz^vita 2015. október 24., 22:51 (CEST)

•  maradjon Ha valaki majd hitelesen cáfolni tudja a cikk tartalmát, majd csak átírja... OsvátA ^Palackposta 2015. október 25., 12:04 (CET)

Ebben egy a bökkenő, hogy mielőtt hitelesen cáfolni lehessen az állított dolgokat, előtte hitelesen is alá kellene támasztani. Doncsecz^vita 2015. október 25., 12:28 (CET)

 megjegyzés Véleménynek ez elég tudományos lenne? Vadszederke^' 2015. október 25., 12:51 (CET)

 megjegyzés Nem látom a szerző nevét. De ez mintha megint Vargától lenne. Nem értem, egyszerűen nem értem. Míg én aludtam változott a történetírás Magyarországon. Hát senkinek nem szúrnak szemet az állítások, hogy 8000 ezer éve itt élő magyarokról van itt szó és ennek tárgyi bizonyítékaként mutatják be a szentgyörgyvölgyi bocit? Doncsecz^vita 2015. október 25., 13:01 (CET)

•  maradjon, van róla forrásanyag (publikációk, miegymás), nekem maga a cikk alanya nevezetesnek tűnik. – Norden1990 2015. október 25., 13:59 (CET)
•  maradjon, van róla forrásanyag. Számomra önmagában jelzésértékű, hogy egyáltalán törlésre nevezték ezt a lapot. Sokat elárul a magyar wikipédistákról, hogy miközben tele van a magyar wikipédia olyan szeméttel, ami felejthető (de a wiki szerencsés technikai adottságai miatt kibírja, sőt, helye van itt), egyes szerkesztők elképesztő tudatlanságot, inkább rosszindulatot tanúsítanak. Rombolnak, pusztítanak. Illene tájékozódni egy ilyen törlési kérelem előtt. Egyszerűen értelmezhetetlen az a sunyi mószerolás, amit Doncsecz elkövet (A sanda gyanúm, hogy ez inkább reklám, fantazmagória és áltudomány). Ha a törlést kérő nem kételkedik a szobor hitelességében akkor milyen alapon meri a törlést kérni egy ilyen jelentős lelettel kapcsolatban. – Elekes Andor ^vita 2015. október 25., 15:02 (CET)

Hoppá, ki ez a Elekes Andor és Derzsi Elekes Andor? Egyikükről minthogyha vita zajlott volna. Helyes ez így szavazáskor?

Az való igaz, hogy minden wikipédián van nem is kevés kétes értékű cikk, ebben pedig az angol viszi a pálmát. Azt, hogy a szentgyörgyvölgyi tehenet tényleg feltárták és hogy a lelet őskori eredetű, ez megkérdőjelezhetetlen tény. A cikk viszont arra az áltudományosnak nevezhető levezetésre helyezi a hangsúlyt, ami nemcsak azt kívánja bebizonyítani, hogy a tehénen írás van, hanem azt, hogy ez magyar nyelven lenne. Ez pedig abszurdum. Doncsecz^vita 2015. október 25., 15:31 (CET)

•  maradjon, de tartalmilag Doncsecznek is igaza van. Varga Géza mindenütt magyar nyelvű írást feltételez, ahol két vonalat lát. Ez a lelet az Európa nagy részén elterjedt Vonaldíszes kerámia kultúrájahoz tartozik. Ennek megfelelően kellene korrigálni a cikket.– Szilas ^vita 2015. október 25., 17:36 (CET)

Na végre egy értelmes javaslat és helyes ténymegállapítás. Doncsecz^vita 2015. október 25., 17:43 (CET)

A Vadszederke által beidézett szöveg egyértelműen Varga Gézától származik, egyes szám első személyben ír magáról ott. Többek között párhuzamot lát a kínai és a magyar írás között, Athéné és Enéh között. Ez pontosan az a színvonal, mint amikor Karthágó ősi magyar város, Kardhágó néven.– Szilas ^vita 2015. október 25., 17:47 (CET)

 megjegyzés A vonaldíszes kerámiára utalást gyakorlatilag már megtettem a bevezetőben, csak épp nem neveztem meg. – LA^pankuš 2015. október 25., 18:25 (CET)

Van itt egy másik szintén hiteles, tudományos, megkérdőjelezhetetlen tanulmány, hogy a szlovák nyelv, a magyar nyelv változata lenne: [commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=a_szlovak_nyelv_a_magyar_nyelv_egyik_sajatos_valto_dZUp 1]. A szerzője Varga Csaba. Milyen érdekes a vezetéknevek azonossága. Vajon véletlen, vagy tényleg rokonok. Mert annyira megegyezik a stílusuk és gondolkodásuk, hogy az valami összefüggést sejtett. Ezt pedig ha valaki képes betenni a szlovák nyelvről szóló, vagy azzal kapcsolatos cikkekbe, akár lehetséges hipotézisként, s azt a wikipédia benn is hagyná, nos úgy el lehet ásni a lexikont. Varga Csaba egyébként nem él már. Ő jelentette be azt a hírt, hogy Kongóban magyar törzset talált, aztán később ő ismerte be, hogy kamu az egész. A legjobb volna, ha a többi cikket, ami Varga Gézához köthető, felülbírálnák valamiképp. Doncsecz^vita 2015. október 25., 17:55 (CET)

Ez egyáltalán nem tartozik a témához, szerintem. – Norden1990 2015. október 25., 18:24 (CET)

Csak annyiban, hogy ezek példák az erős valószínűtlenségekre. Ott sem hasracsapással csak kijelentik, hogy ez itt van, így van és punktum. Ott is próbálkoztak valami tudományosnak látszó levezetéssel, a kongóiak esetében még egy ilyen videóval is hatást elérni (1). Ez ugyan a nem laikus személyeket könnyen megejtheti. Doncsecz^vita 2015. október 25., 18:29 (CET)

 megjegyzés Hadd tegyek külön megjegyzést és remélem nem más szerkesztőt vádolnak majd sunyizással, miként Laszlovszkyt, de merem remélni, hogy az ez a megjegyzésem tényleg nem sunyizás. Mert az Őrség területén és Szentgotthárdnál a múlt században kőbalták és szakócák kerültek elő földből a neolitikumból. Mégis kevés bizonyítékok ezek, semmilyen önálló kultúrára nem engednének következtetni. A térségben vannak római kori halomsírok, a mélyük cserépből készült urnákat és homokkő szarkofágokat rejt. Ezekből is feltártak néhányat, de jelentéktelenek lehettek az itt fennállt települések. Eddig még nem jutottunk el, hogy neolitikus magyar településekről beszéljenek errefelé és mégis mi támasztaná ezt alá? Ahogy Szilas mondta, már egy aprócska karc, ami akár egy sérülés is lehetett, természeti erők is okozták, már az se véletlen, az is lehet székely rovásírás, meg ez az. Már mindenben ezt látják. Újbalázsfalva szlovén falut egy erdélyi történész kinevezte ősi székely falunak, ami kicsit felháborító dolog, mert pusztán a nevéből indul ki. A teória mai képviselői ennek tetejében, a hiteles bizonyítékok ellenére is csak magánvéleménynek minősítik ezt, különösképpen a Kráter Műhely, holott ez fordítva igaz. A faluról szóló cikkből kiderül, hogy Balázsfalvát csak a 16. században említik és akkor sem Balázs volt a neve. A Balázsfalva nevet 1889-ben kapta a falu, de ez már egyeseknek elegendő bizonyíték arra, hogy székely lófőt keressenek ebben a patakvölgyi faluban. Doncsecz^vita 2015. október 25., 18:08 (CET)

Törlendőnek én sem találom a témát, de a cikkben számomra zavaróan keverednek a szoborról és a rajta található írásról szóló információk (az arányokkal sem vagyok kibékülve). Ezt csak tetézi, hogy az ásatást irányító régész álláspontja nagyon marginálisan jelenik meg, szinte csak muszájból, pedig a források alapján ennek nem kéne így lennie. Én azt találnám elfogadhatónak, ha maradna, de nagyon világosan elválasztva, akár két külön cikkben. Azt nem tudom, erre van-e sablon, szóval jobb híján:  maradjon – Mameilon ^vita 2015. október 25., 19:05 (CET)

Átalakítást követően Varga álláspontja egy alfejezetbe került, de csak egy-két tőle származó dolgot tartalmaz. A többit, ha bárki érdekel, a linkelt oldalakról el lehet olvasni. És igen, az arányoknak tényleg így kéne lenniük, de a google kereső találatai közül a többség Varga Gézára mutat rá. Valahol talán publikálták a felfedezést a 90-es években, amit digitális formában a neten nem lelünk. Talán mert túlzott jelentősége nem volt a felfedezésnek, legalábbis regionális szinten túlmenően. Emiatt nem is tudunk találni oldalt, amely ne a Varga-féle szemszögből foglalkozna ezzel. Doncsecz^vita 2015. október 25., 19:11 (CET)

---

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a lapot ne szerkeszd!

Látom azért Tgr több bátorsággal ment ennek neki és igaza van. Ez így áltudomány, ennek Varga Géza cikkében van inkább a helye. Én csak azon okból kifolyólag hagytam benn (lekerekítve), nehogy másnak gondot okozzon, hogy ez nincs benne. Doncsecz^vita 2015. október 30., 18:49 (CET)

Hazahúzó

Ma a Hazahúzó című műsorban láttam mutogatni a szobrot, a veleméri sindümúzeum bemutatásának keretében. Ami köré lett kerekítve, annak mondanivalója nem lett hitelesebb nekem, de legalább most már vizuálisan is láttam a szobrot egy Varga Gézától független helyen. Apród ^vita 2016. február 18., 00:30 (CET)

Kedves barátaim és szerkesztők!

A fejemet fogom, amikor olvasom a sok képtelenséget, amit magabiztosan előadtok, nem is sejtve, mennyire megalapozatlan az álláspontotok. Annak azonban örvendek, hogy végül még ti is az oldal megtartása mellett döntöttetek. Gondolom, észre fogtok venni egy idő után további tényeket is. Ugyanis mi szólt a fenntartás mellett? Az, hogy ez egy létező és hiteles lelet. Ezzel bátran egyetérthet mindenki. De mi szól a törlése mellett? Az - az általatok elmondottak szerint - hogy Varga Géza álláspontja "áltudomány". Arra azonban nem gondoltok, hogy mi egy tudományos igényű bizonyítás és cáfolat (azaz a korrekt vita) módszere. Mert ez így, ahogy csináljátok, a legkevésbé sem tudományos igényű. Egy hozzá nem értő valaki bedob egy jelzőt (esetünkben a "tudománytalan"-t), a többi hozzá nem értő pedig megszavazza. Ez így sajnos megfelelni látszik a wikipedia szabályainak, ettől azonban még tudománytalan eljárás és téves eredményre vezethet sok esetben. Azt kellene megértenetek, hogy hozzá nem értők között tartott népszavazással nem lehet tudományos kérdéseket eldönteni. A tudományos bizonyításnak és cáfolatnak más szabályai vannak: a tétel mellett szóló érvek megértése nélkül nem lehet szó komolyan vehető bírálatról. Mert mit is mond erről Róna-Tas András, az ismert írástörténész, a Nyelvrokonság c. kötetében? Nos azt, hogy a tudományos tétel bizonyításához és cáfolatához is végig kell menni azon a gondolatmeneten, amit a tétel felállítója alaposnak gondolt. Ha ez az ellenőrzés más kutatónál is azonos eredménnyel járt, akkor igazolódott az eredeti állítás. Ha valaki - új adatok és megfontolások birtokában - végigmegy az eredeti gondolatmeneten és adatokon és mégis eltérő eredményre jut, akkor az az eredeti elképzelés cáfolata, továbbgondolása is lehet, meg persze tévedés is. De volt-e valaki ebben a ti döntésetekben, aki szánt rá időt az érvek és ellenérvek végiggondolására? Az olvashatók alapján senkiben sem merült fel ennek még az ötlete sem. Elegendőnek gondoltátok a semmit nem bizonyító jelző kiosztását. Ezért ez az eljárásotok valóban tudománytalan - s eme ítélet alkotásához hivatkozhatok Róna-Tas András követelményrendszerére, amelynek a ti eljárásotok nem felel meg. Nem érzitek úgy, hogy valamit elrontottatok?

Idézem a visszavont szerkesztést: tudományos igényű kritika azonban nem jelent meg az olvasatról. Hogy valamiről nincs tudományos kritika az még nem azt jelenti, hogy az ilyen fantazmagórikus hipotézis helyénvaló. A tudományos élet szakemberei nem foglalkoznak vele alighanem, mert egyrészt nem is érdemi dolog, másrészt nincs nagy visszhangja az emberek között, így nincs szükség arra, hogy kommentálják. Továbbra sincs nyomós érv amellett, hogy a lexikonban szerepeljen ez a teória a tehénről, hogy írtak rá. Doncsecz^vita 2017. augusztus 12., 16:20 (CEST)