Varga Géza (írástörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga Géza
Varga Géza.jpg
Született 1947. október 4. (70 éves)
Biharkeresztes
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geológus technikus,
rendszerszervező,
írástörténész

Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. október 4. –) geológus technikus, rendszerszervező, amatőr írástörténész. Írástörténeti, őstörténeti megállapításait a magyar régész, történész szakma képviselői nem fogadják el.

Élete és tanulmányai[szerkesztés]

Varga Géza Biharkeresztesen született 1947-ben egy református parasztcsaládban. A budapesti Szabó József Geológiai technikumban technikusi végzettséget szerzett. Geológiai és számítástechnikai munkakörökben dolgozott az olajiparban és az alumíniumiparban. Nős, nyugdíjas, négy fia és négy unokája van.

Tevékenysége[szerkesztés]

Négy évtizede kutatja a székely írás eredetét, alapítója lett az Írástörténeti Kutatóintézet nevű társadalmi szervezetnek és a Sindümúzeum néven működő néprajzi magángyűjteménynek. Egy parasztházat ad ki turistáknak az őrségi Veleméren.

Amatőr íráskutatóként olyan témakörökkel foglalkozik, mint az írásrendszerek rokonsága, a szójeleket alkalmazó írásrendszerek összevetése, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb. Nézeteit konferenciákon is előadta, például a Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián.

Írástörténeti Kutatóintézet[szerkesztés]

Az 1992-től 12 éven át működő Írástörténeti Kutató Intézet civil szervezetet a Nap Fiai alapítvány alapította és a Fővárosi Bíróság jegyezte be társadalmi szervezetként az 1992. október 7-én kelt 6.Pk.69.586/1. sz. végzésével. Nyilvántartásba a 3447 sorszám alatt vette. Az intézeti feladatokat a kurátorok, a csatlakozók és a baráti kör segítségével látta el. Adományokból (pl. az adó felajánlott 1%-ából) tartotta fenn a tevékenységét. A kurátorok tiszteletdíj nélkül, társadalmi munkában végezték a feladataikat. Könyvsorozatot adtak ki, ingyenes előadássorozatot tartottak a Budapest XII. Kerületi Önkormányzat által biztosított teremben és az interneten is szervezték a tudományos kutatást.

Az Intézet munkájában részt vett Simon Péter, Nemetz Tibor, Szekeres István, Götz László, Varga Csaba, Forrai Sándor, Berényi László, Veres Péter, Csontos Péter és mások.[forrás?]

Az Intézet alapító okiratban lefektetett feladata az írástörténet és a magyar írástörténet kutatása volt, ezen belül pedig kiemelten a magyar nemzeti írás (a székely rovásírás) kutatása, a kutatás támogatása, a kutatási eredmények közkinccsé válásának elősegítése.

Sindümúzeum[szerkesztés]

Falusi szálláshely részeként működő magánkiállítás, melyet Varga az Őrség népművészeti emlékeinek bemutatására hozott létre.[1]

Alternatív elméletei[szerkesztés]

Varga Géza több alternatív elmélete révén is ismertséget szerzett. Elméleteit jórészt az írástörténettel foglalkozó szervezete gondozásában megjelent kiadványaiban jelentette meg.[2] Elképzelései közül például az alábbiak nevezetesebbek:

  • „Budapesti hun jelvény”: Varga állítása szerint székely rovásírásos felirattal rendelkező hun lelet.[3][4]
  • A Szent Korona mervi keletkezésének elmélete, illetve székely jelpárhuzamok a Szent Koronán: Varga szerint a Szent Koronát a mervi oázisban készítették a szabírhunok számára. Elméletét arra a megfigyelésére alapozta, miszerint a korona tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába. Szerinte ezek az ötvösszakmai megoldások egyben jelek, ősvallási jelentőségű szimbólumok is, amelyek mondanivalója a koronaeszme lényegével azonosak. Vélekedése szerint kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságok találhatóak a fenti régészeti leletek némelyikén.[5][6][7] A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség (1993) megjelenése után több számottevő kutató (pl. Róna-Tas András) elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott nézetet (az ótürk eredeztetést).[forrás?]
  • A Szentgyörgyvölgyi tehénszobor vésett mintázata Varga szerint a székely rovásírás igen korai emléke.[8]
  • Nézete szerint a „Jóma” ligatúra magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás, amit prekolumbiánus emlékeken, valamint hun, obi-ugor és magyar emlékeken egyaránt megtalálunk (Varga/1998/27.).
  • A „Csaba királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabir dinasztia – korából fennmaradt tusnádi ligatúra. (Varga/2010/214. oldal)
  • A csencsói sarokkő (Varga/2010/117.), az Árpád-kori karcagi csatkarika (Varga/2010/47, 182.), a regölyi gyűrű (Varga/2010/179.) és a berekböszörményi gyűrű Varga szerint a rovásírás emlékei.
  • Javasolt egy hangzósítási módot a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójeleire (Varga/2010/163, 166.), valamint néhány Tordos-Vincsa írásemlékre (Varga/2010/335.).
  • Elmélete szerint a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába.

Kiadványai[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Varga Géza. Bronzkori magyar írásbeliség. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1993). ISBN 963 04 3712 0 
  • Varga Géza. A székely rovásírás eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1998). ISBN 963 03 4505 6. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. A magyarság jelképei. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1999) 
  • Varga Géza. Mítoszok őre, Velemér. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1999). ISBN 963 00 2929 4 
  • Varga Géza. A székelység eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2001). ISBN 963 00 5981 9. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. A finnugor elmélet alkonya. Gödöllő: Farkas Lőrinc Imre Kiadó (2006) 
  • Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-06-8877-2 
  • Varga Géza. Mandics György róvott múltja. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2012). ISBN 978-963-06-8877-2. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. Magyar hieroglif írás. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2017) 

Egyéb tanulmányok[szerkesztés]

  • Varga Géza (2012). „A Magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely írásról”. Hazanéző (1-2), 4. o, Kiadó: Koós Károly alapítvány. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2013). „A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás "us" (ős) jele?” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2014). „Isten szavunk eredete”. Kőrösi Csoma Sándor mi a magyar?, Sepsiszentgyörgy, Kiadó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2014). „Közszavak és istennevek”. Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek sorozat, Kiadó: Körmendi Kulturális Műhely. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Szabír jelek az Iseumban” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Urál vidéki hieroglifák”. Kőrösi Csoma Sándor nyomok az időben, Sepsiszentgyörgy, Kiadó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2006). „Magyar ősvallás”. Országépítő (4), 16. o, Kiadó: Koós Károly alapítvány. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2017). „Hieroglifikus birtokjeleink” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Géza, Varga: A Csinyálóház szolgáltatásai - őrségi szállás, Velemér. Csinyálóház. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  2. Varga Géza könyvei. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  3. Varga Géza. A székely rovásírás eredete (1998). ISBN 963 03 4505 6 
  4. A budapesti hun jelvény. hunjelveny.uw.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  5. Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást. sziberiai-samankopenyek-szimbolikaja.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  6. Sámánköpenyek és a koronázó palást jelhasználata. HuPont.hu - Ingyenes weblapszerkesztő. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  7. Szibériai sámánköpenyek és a koronázópalást hasonló jelrendszere - őrségi szállás, Velemér. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  8. Géza, Varga: Így írtok ti magyar őstörténetet - őrségi szállás, Velemér

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]