Varga Géza (írástörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Varga Géza
Varga Géza.jpg
Született 1947. október 4. (70 éves)
Biharkeresztes
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geológus technikus,
rendszerszervező,
írástörténész

Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. október 4. –) amatőr[1] írástörténész. Írástörténeti, őstörténeti álláspontját a magyar régész, történész szakma egyes, főleg akadémiai képviselői nem fogadják el.[2][3][4][5]

Tevékenysége[szerkesztés]

Alapítója a mára megszűnt Írástörténeti Kutatóintézet nevű civil szervezetnek és a Sindümúzeum néven működő írástörténeti-néprajzi magángyűjteménynek.

Amatőr íráskutatóként olyan témakörökkel foglalkozik, mint az írásrendszerek rokonsága, a szójeleket alkalmazó írásrendszerek összevetése, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb.

Kapcsolata a tudományos főáramlat képviselőivel[szerkesztés]

Varga nézetei minden főbb ponton szemben állnak az MTA illetve egyes múzeumi szakértők véleményével. Szerinte a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai egy leletről azért reszeltek le egy részt, hogy a finnugor nyelvrokonság elméletét cáfoló tárgyi bizonyítékot ezzel eltüntessék.[6] 2018-ban a Wikipédia egyes szerkesztőit is bírálta, hogy ebben az ügyben a múzeummal közreműködtek, továbbá hogy nézeteit kicenzúrázzák az enciklopédia lapjairól.[7][8] Az Akadémiát a székely írást illető kérdésekben 2018 májusában áltudományossággal vádolta.[9]

„Írástörténeti Kutató Intézet” nevű civil szervezet[szerkesztés]

Az 1992-től 12 éven át működő „Írástörténeti Kutató Intézet” civil szervezetet a Nap Fiai alapítvány alapította. Könyvsorozatot adtak ki és előadássorozatot tartottak.[10]

Sindümúzeum[szerkesztés]

Sindümúzeum

Falusi szálláshely részeként működő magánkiállítás, melyet Varga Géza a magyar jeltörténet és az Őrség jeleket hordozó népművészeti emlékeinek bemutatására hozott létre.[11] Tevékenységében a szálláshely, és a magánmúzeum hirdetése és nézeteinek népszerűsítése gyakran összefügg.[12]

Alternatív elméletei[szerkesztés]

Varga Géza több alternatív elmélete révén is ismertséget szerzett. Elméleteit jórészt az írástörténettel foglalkozó szervezete gondozásában megjelent kiadványaiban jelentette meg.[13] Elképzelései közül például az alábbiak nevezetesebbek:

  • „Budapesti hun jelvény”: A leletet Varga Géza közölte. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés és átvételi elismervény, valamint Erdélyi István és Ráduly János rováskorpusza szerint rovásírásfelirattal rendelkező hun lelet.[14][15] Forrás továbbá: http://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/akademikus-reszelo.html
  • A Szent Korona mervi keletkezésének elmélete, illetve székely jelpárhuzamok a Szent Koronán: Varga szerint a Szent Koronát a mervi oázisban készítették 531 táján a szabírhunok számára. Elméletét a tanulmányában felsorolt történeti forrásokon kívül arra a megfigyelésére alapozta, miszerint a korona tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába. Szerinte és Ludvig Rezső ötvös szerint ezek nem ötvösszakmai megoldások, hanem ősvallási jelentőségű hieroglifák, amelyek mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos. Forrás: http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf
  • Vélekedése szerint kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságok találhatóak a karcagi csatkarikán, a berekböszörményi gyűrűn, a regölyi gyűrűn és más régészeti leleteken.[16][17][18] Forrás: http://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/01/a-hieroglifikus-feliratot-hordozo.html, az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötet és http://mek.oszk.hu/16100/16147/16147.pdf
  • A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség (1993) megjelenése után több számottevő kutató (pl. Róna-Tas András) elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott nézetet (az ótürk eredeztetést).[forrás?] Forrás: A székely rovásírás eredete c. kötet és az ott adatolt Róna-Tas tanulmány.
  • A Szentgyörgyvölgyi tehénszobor vésett mintázata Varga Géza felismerése szerint a magyar hieroglif írás jeleivel jól elolvasható igen korai írásemlék, amely a kőkori ember világnézetéről tájékoztat.[19]
  • Nézete szerint a „Jóma” ligatúra magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás (egy kőkori isten neve), amit prekolumbiánus emlékeken, valamint hun, obi-ugor, japán és magyar emlékeken egyaránt megtalálunk (Varga/1998/27.).
  • A „Csaba királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabir dinasztia – korából fennmaradt tusnádi ligatúra. (Varga/2010/214. oldal)
  • A csencsói sarokkő (Varga/2010/117.), az Árpád-kori karcagi csatkarika (Varga/2010/47, 182.), a regölyi gyűrű (Varga/2010/179.) és a berekböszörményi gyűrű Varga szerint nem a rovásírás, hanem a magyar hieroglif írás emlékei.
  • Javasolt egy hangzósítási módot a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójeleire (Varga/2010/163, 166.), valamint néhány Tordos-Vincsa írásemlékre (Varga/2010/335.).
  • Elmélete szerint a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába. Forrás: a Magyar hieroglif írás c. kötet, valamint Indián-magyar jelpárhuzamok http://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/02/indian-magyar-jelparhuzamok.html

Kiadványai[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Varga Géza. Bronzkori magyar írásbeliség. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1993). ISBN 963 04 3712 0 
  • Varga Géza. A székely rovásírás eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1998). ISBN 963 03 4505 6. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. A magyarság jelképei. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1999) 
  • Varga Géza. Mítoszok őre, Velemér. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1999). ISBN 963 00 2929 4 
  • Varga Géza. A székelység eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2001). ISBN 963 00 5981 9. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. A finnugor elmélet alkonya. Gödöllő: Farkas Lőrinc Imre Kiadó (2006) 
  • Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-06-8877-2 
  • Varga Géza. Mandics György róvott múltja. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2012). ISBN 978-963-06-8877-2. Hozzáférés ideje: 2017. november 30. 
  • Varga Géza. Magyar hieroglif írás. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2017)  ISBN 978-963-12-4918-7

Egyéb tanulmányok[szerkesztés]

  • Varga Géza (2012). „A Magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely írásról”. Hazanéző (1-2), 4. o, Kiadó: Koós Károly alapítvány. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2013). „A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás "us" (ős) jele?” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2014). „Isten szavunk eredete”. Kőrösi Csoma Sándor mi a magyar?, Sepsiszentgyörgy, Kiadó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2014). „Közszavak és istennevek”. Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek sorozat, Kiadó: Körmendi Kulturális Műhely. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Szabír jelek az Iseumban” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „Urál vidéki hieroglifák”. Kőrösi Csoma Sándor nyomok az időben, Sepsiszentgyörgy, Kiadó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2006). „Magyar ősvallás”. Országépítő (4), 16. o, Kiadó: Koós Károly alapítvány. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2016). „A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  
  • Varga Géza (2017). „Hieroglifikus birtokjeleink” (PDF). Írástörténeti tanulmányok. (Hozzáférés ideje: 2017. november 30.)  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar: ÍRÁSTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET. magyarnyelv.network.hu. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  2. A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
  3. Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
  4. Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
  5. Az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos vitákra a székely írás eredetéről - Varga Géza írástörténész írása a Hungary First oldalon (hu nyelven). HungaryFirst. (Hozzáférés: 2018. május 9.)
  6. A budapesti hun jelvény jelei. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  7. A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  8. Varga Géza írástörténész: Indián-magyar jelpárhuzamok. Varga Géza írástörténész, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  9. Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  10. Varga Géza írástörténész életrajza. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  11. Géza, Varga: A Csinyálóház szolgáltatásai - őrségi szállás, Velemér. Csinyálóház. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  12. Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  13. Varga Géza könyvei. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  14. Varga Géza. A székely rovásírás eredete (1998). ISBN 963 03 4505 6 
  15. A budapesti hun jelvény. hunjelveny.uw.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  16. Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást. sziberiai-samankopenyek-szimbolikaja.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  17. Sámánköpenyek és a koronázó palást jelhasználata. HuPont.hu - Ingyenes weblapszerkesztő. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  18. Szibériai sámánköpenyek és a koronázópalást hasonló jelrendszere - őrségi szállás, Velemér. Csinyálóház - őrségi szállás, Velemér . (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  19. Géza, Varga: Így írtok ti magyar őstörténetet - őrségi szállás, Velemér

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]