Vita:Második világháború/Archív02

világtérkép

A vilagterkep szerintem rossz. Brazilia biztosan hadatuzent a nemeteknek es csapatokat is kuldott europaba (min. 25 000 fot).

Tehat nem volt semleges orszag. hoi^Hoi 2010. október 18., 17:17 (CEST)

A térkép 1942 júniusáig van, Brazília pedig augusztusban üzent hadat. – Laci.d ^vita 2011. május 30., 14:26 (CEST)

Szlovákia

Szlovákia, mint Lengyelország elleni agresszor szerepét jobban hangsúlyoznám, mivel szemléltető példa, hogy mennyire semmi köze nem volt a Párizsi békében foglalt határmódosításoknak az etnikai összetételhez, a háborús büntetéseknek és jóvátételnek. --80.98.101.88 (vita) 2011. május 30., 14:14 (CEST)

Cím

Kinek az ötlete volt, hogy nem Második világháború a szócikk címe és a rövidítése redirekt? Ne használjunk római számot a szócikk címében, ha elkerülhető (kivév VI. Lenint).--Linkoman 2007. augusztus 2., 11:45 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• S1 törölte a(z) Image:Heinkel_He_III_over_London_7_Sep_1940.jpg nevű képet: In [[:Category:Unknown as of 20 November 2007]], missing or bad information on author and/or license and/or source;
  

-- CommonsTicker ^vita 2007. december 31., 03:14 (CET)

Elrendezés

A szócikkre ráférne egy átrendezés, dolgozok rajta, a kérdés csak az lenne hogy milyen elv alapján rendezzük az alcímeket. Eddig volt Európa/Afrika/Ázsia kontinens szerint az belül pedig időrendileg kb. felsorolás szerint. A gond igazán '44-től van Európában, mikor is párhuzamusan zajlik a német-szovjet és a nyugati szövetséges-német hadjáratok, utóbbiakról eddig még említés sem volt, be tettem ezek alcímet nagyából. Nos maradjon az időrendi elrendezés? Ez egy részt nem teljesen lehetséges a párhuzamosság miat. AZ angol szócikket ajánlhatom példaként, ott teljesen külön van a szovjet és a nyugati szövetséges hadjáratok (ebe bedolgozva Afrika is). A mostani állapot tulajdonképpen megfelezi a szovjetuniói hadjáratot, lehet így is, ennek talán azaz előnye hogy nincs úgy előre véve a nyugati támadások mint az angolban, ahol a normandia partraszállásról és az egész francia hadjáratrük előbb van szó mint a SZU megtámadásáról... ami talán zavaró lehet, viszont a hadszinterekről így folyamatosan lehet olvasni.

Szóval, ha lehet így legyen szavazás, ha van vélemény különbség:

A. Időrendi elrendezés

B. Hadszintéri elrendezés (mint az angolban)

C. A mostani elrendezés

– Beyond silence 2008. január 29., 17:31 (CET)

Mi lenne ha úgy lenne, hogy évenként, és azon belül frontonként? Tehát pl 1942 alcímen belül lenne Keleti Front, Afrika, Csendes-óceán (esetleg ez is alcímekkel). Igaz ez lehet hogy eléggé megtöri a folytonosságot, és kicsit felsorolásszagúvá tenné, de átlátható lenne. - Dili ^vita 2008. január 29., 18:25 (CET)

Szerintem úgy, mint az első világháborúnál: évenként és azon belül frontonként. – Dani ^vita 2008. január 29., 19:40 (CET)

Ez is egy megoldás, bár az évszámok címnek nem túl informatívak... – Beyond silence 2008. január 29., 21:24 (CET)

Én az időrendet tenném meg fő rendezőelvnek. Belátom, hogy ez olykor nehézségeket okozhat, de ua. a helyzet jobb átláthatóságához is vezet, ha látjuk, hogy bizonyos események egy időben történtek a világ különbözői pontjain. Elvégre ezért hívjuk világháborúnak. – Tomeczek ^Słucham! 2008. február 1., 16:38 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• ABF törölte a(z) Image:Aerial_view_of_a_convoy.jpg nevű képet: Deleted because "Was in [[Category:Unknown as of 11 March 2008]]; still missing essential Information". using [[WP:TW|TW]];
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. március 18., 11:28 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Siebrand törölte a(z) Image:Flag_of_Bulgaria_(1878-1944).svg nevű képet: : dupe Image:Flag of Bulgaria.svg;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. május 7., 16:36 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Cecil törölte a(z) Image:WW2_TitlePicture_For_Wikipedia_Article.jpg nevű képet: uses two images (a german and a russian one), that are not free for use;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. május 14., 20:46 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Siebrand törölte a(z) Image:Flag_of_the_Kingdom_of_Yugoslavia_(civil).svg nevű képet: : dupe Image:Flag of the Kingdom of Yugoslavia.svg;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. június 14., 12:26 (CEST)

kiemelt

Szerintem mehetne kiemeltre! Szajci ^reci 2008. szeptember 18., 21:21 (CEST)

Előbb a lásd még szakasszal kellene valamit kezdeni, így egy vicc az egész. – Burrows ^vita 2008. október 17., 21:10 (CEST)

Harcoló felek, a holokauszt áldozatai

A harcoló felek között Franciaországot mindkét oldalra fel kellene tüntetni: A Vichy-Fr.ország a tengelyhatalmak oldalán, míg De Gaulle csapatai a szövetségesek oldalán harcoltak. A holokauszt áldozataira vonatkozóan érdemes lenne a Karsai László: Holokauszt c. könyvében ismertetett adatokat használni, ezek pontosabbak a holokausztban meghaltak számát illetően: Olaszország: 7680 áldozat, Dánia: 60 áldozat, Norvégia: 762 áldozat, Franciaország: 77 320 áldozat, Belgium: 28 900 áldozat, Bulgária: 10 000 áldozat, Szlovákia 70 000 áldozat, Románia 271-287 000 áldozat, és ami számunkra a legfontosabb: Magyarorország: 550 000 áldozat... Sajnos a 200 000 áldozat semmiképp sem helytálló... - Szerkesztő: Drazsika

A Vichy-Franciaország kormánya ugyan németbarát volt, de nem lépett hadba, Hitler győzködése ellenére sem.Hierro ^vita 2010. július 29., 21:02 (CEST)

Dede... miután az angolok szétlőtték a francia hajóhad egy részét. L András^pankuš→ 2010. július 29., 21:10 (CEST)

A táblázatban a számok meglehetősen valótlan és elképzelhetetlen számokat mutatnak. Illetve Lengyelországi holokauszt valóságban megölt áldozatainak a száma meg sem közelíti a 3Milliót. Valaki utána nézhetne több forrásból a hasonló adatoknak és a propaganda statisztikát sem kéne elfogadott statisztikaként kezelni... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.60.129 (vitalap | szerkesztései) 2010. október 19., 20:49

Ezek szerint van olyan forrásod, amihez viszonyítod az ittenit. Megadnád, hogy mi az? --Gyantusz ^vita 2010. október 19., 22:40 (CEST)

Szétbontandó

Most már nagyon nagyon hosszú. Ideje lenne szétbontani kissebb cikkekre. Pl. a szovjet-német háború részt simán ki lehetne pakolni egy az egyben egy külön szócikkbe és ide csak egy összefoglalót írni. Már görgetni is nehéz az oldalt, annyira hosszú. – Timish ^levélboksz 2009. október 16., 15:34 (CEST)

Számok

Valaki árulja el nekem, hogy az angolok máshogy számolnak mint mi?! Az elején látható téglalapban az angol wikipédián a szövetségesek 16 millió katonát, 45 millió civilt, és összesen 61 milliót vesztettek, a tengely pedig 8 mill katonát, 4 mill civilt, és 16 mill-t összesen. A magyaron pedig a tengely megegyezik, de a szövetségesek 14 mill katonát, 36 mill civilt, és összesen 50 mill-t vesztett összesen! Most ilyenkor mi van?! - Chuchu ^vita 2009. október 17., 21:34 (CEST)

14 éves halott

Érdekes hír: http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/522401 Szajci ^reci 2010. február 5., 17:22 (CET)

Sablonok okai

Tegnap egészen véletlenül ránéztem a szócikkre, hát el vagyok képedve... Rossz hivatkozások, rossz helyesírás (tulajdonnevek kis kezdőbetűvel!). De ez még hagyján. Tele hazugsággal: az ardenneki offenzíva után megadta (sic!) magát a "náci hadsereg"! A fogalmazásmód a 70-es évek szintje, másrészt megadta magát? Igen? Ahhoz képest elég nagyot harcolt még utána is Berlinnél, vagy Magyarországon is... Olyan szórakoztató részletek, hogy Hitlerék bujkáltak a berlini földalatti bunkerrendszerekben, hogy hogy ki milyen könyvet írt a Wacht am Rheinról, a háborús bűntetteknél csak a Gulág és a Holokauszt szerepel. Katasztrofális! Nem akarom megbántani, de aki ezen részleteket írta, az abszolút nincs köze a témához, a fogalmazási stílusa olyan 12 éves szinten megrekedt. Iszonyatosan fontos téma, és borzalmas állapotban van... Sürgősen fel kéne javítani, a hülyeséget és mesét kigyomlálni belőle. – Tobi ^Üzi :) 2010. április 14., 10:44 (CEST)

A háborús bűnök részhez még hozzáírtam pár dolgot, a teljesség igénye nélkül, így viszont már mindegyik fél részéről van negatív dolog is. A cikk többi része még hagy kívánnivalót maga után, kezdve a helyesírással (pl. a Fülöp-szigetek helyes leírása szvsz alapvető dolog), de majd megpróbálok valamit kezdeni ezzel a cikkel. Laci.d ^{céllövölde} 2010. augusztus 11., 15:30 (CEST)

Érdemes lenne újraírni ezt a kivágott részt

"== A háború utáni világ ==

A szövetségesek a tengelyhatalmak felett aratott győzelem után szembe találták magukat azzal, hogy egy romba dőlt világot kell fölépíteniük. Az európai országok egytől egyik súlyos károkat szenvedtek, és Japán is hihetelten pusztítást élt át. A keleti fronton a "felperzselt föld" taktikája miatt a mezőgazdasági termények 60 százaléka megsemmisült, az épületeknek pedig egynegyede tűnt el. 1945 nyara pedig aszályt hozott, aminek következtében az élelemhiány csak még jobban fokozódott.

Németország hasonlóan romokban állt. A szövetségesek nem tudták eldönteni, hogy mit kezdjenek az eltiport német néppel. A szovjetek bosszút akartak: Németország gyárait, és iparát áttették volna saját országukba, hogy a Szovjetunió újjáépítését segítsék. Hasonlóan gondolkodott Amerika is. Henry Morgenthau pénzügyminiszter vissza akarta süllyeszteni az országot egy mezőgazdasági ország szintjére. Mindezzel azt akarták elérni, hogy az ország soha többé ne tudjon háborút indítani.

Végül a szövetségesek rádöbbentek arra, hogy a leigázott országokat támogatni kell, hogy ne érezzenek bosszúvágyat miattuk, ami az első világháború kitöréséhez is vezetett. George C. Marshall, amerikai külügyminiszter 1948-ban elindította a "Marshall-tervet", amely arról szólt, hogy minden károkat szenvedett országon segíteni kell, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak. Kelet-Európában a szovjetek viszont megtiltották, hogy elfogadják ezt a lehetőséget.

Emellett a náci vezetők utáni elszámoltatás is megkezdődött. Minden német, és japán vezetőt bíróság elé állítottak az "emberiség ellen elkövetett bűnök" vádjával. A német vezetőket Nürnbergben, a náci tömeggyűlések volt helyszínén ítélték el (nürnbergi per). Nem egyet halálra is ítéltek közülük, akiknek holttestét a hírhedt dachnaui koncentrációs tábor krematóriumában égették el. A halálra ítéltek között volt Hermann Göring, a Luftwaffe vezetője is.

Japánban sokaknak papírruhákat kellett hordania, és ehető gyomokat fogyasztania, mivel akkora szegénység volt. Japán megsegítését az amerikai Douglas MacArthur tábornokra bízták. Kiváló eredményeket ért el. 1951-re új alkotmányt fogadtatott el, mely minden felnőtt polgárnak választójogot adott. Ezeknek az alapoknak köszönhetően Japán a 20. század második felének egyik legnagyobb gazdasági hatalmává vált."

Véleményem:

1. "A második világháború következményei", más néven a jaltai világrendszer ennél sokkal komolyabb feldolgozást igényelne.
2. Hiányoznak a források illetve a nás cikkekben jól kidolgozott részek itt vázlatosak.
3. A koncentrációs tábor Dachauban (és nem Dachnauban) volt, a "náci vezetők utáni elszámoltatás" is a náci vezetők felelősségre vonása. Az emberiség elleni bűncselekményeket pedig nem helyes idézőjelbe tenni, függetlenül attól, hogy a győztesek oldalán is - büntetlenül - elkövettek ilyen cselekményeket.
4. Megtudjuk, hogy Japán talpra állása és demokratizálása egyedül MacArthur dicsősége. Az nem semmi ugyanis, hogy egy amarikai katonatiszt elfogadtatta egy 100 milliós ország alkotmányát! Ehhez tán még japán parlament sem kellett? (Ez van leírva. Azt én sem gondolom, hogy ezt akarta mondani a szerkesztő, de ez így sikerült.)--Linkoman ^vita 2010. július 15., 07:39 (CEST)

Nincs ellenvetésem. A 4. ponthoz még a tokiói pert és a habarovszki per sem kell kihagyni. Egyébként Linkoman, gondolom ismered ezt a rövidítést: WP:BSZ. Nem tiltja senki. --Gyantusz ^vita 2010. július 16., 00:14 (CEST)

adalek az alabbi bekezdeshez

Újabb vélemények szerint a szovjet hadsereg sorakozott fel támadásra hatalmas erőkkel a határon. A támadást mint a védekezés egyik formáját alkalmazták a németek. A támadó német haderő kisebb volt, mint a védekező orosz, a kezdeti sikereket azért érték el, mert nem védekezésre volt a szovjet haderő berendezkedve, hanem három nagy támadó ékben állt fel; az ékek között tudott a német haderő gyorsan behatolni, és elvágni az utánpótlási vonalakat, majd egész seregrészeket bekeríteni, ezért is alakultak ki később az ún. katlancsaták. Bár ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy Hitler hirtelen letett Anglia megszállásáról, így értelmetlenné téve az Anglia elleni légiháborút, a hipotézist mégis több történész élesen vitatja, köztük a magyar származású amerikai John Lukacs.

Vitatjak vagy nem vitatjak! Igaz vagy nem igaz. Nem tudom. De egy szemelyes ukrajnai ismerosom mondta, hogy a 70-es evekben az altalanos iskolaban tanitottak nekik, hogy 41-ben tamadasra voltak a szovjet csapatok berendezkedve. hoi^Hoi 2011. január 16., 15:21 (CET)

Igen, ezt olvastam Viktor Szuvorov: M-nap című könyvében, és a Jégtörőben is ugyanerről van szó (bár ez utóbbit még nem volt szerencsém olvasni). Azóta sok helyen sokféle vita robbant már ki az ügyben, de nem hiszem, hogy a kérdés egyhamar megoldódna (kezdésnek ajánlom az angol Wikipédia en:Victor Suvorov cikkét, ott remekül összeszedték az érveket pro és kontra), de nem régiben találtam rá egy '90-es évekbeli írásra, amit Ungváry Krisztiánnak címeztek (itt elolvasható). Összeségében véve tehát ez még egy eldöntetlen kérdés, úgyhogy úgy a helyes szerintem, ha bemutatjuk a mainstream és a Szuvorov-féle elméletét is a cikkben (nem tudom most hogy van ez megoldva, egyszer már rendbe kéne rakni az egész szócikket). – Laci.d ^vita 2011. január 16., 15:53 (CET)

Ugyanezt mondja a Wehrmacht katonái című tanulmánygyűjtemény is. Szerintem ezt már tényként lehet kezelni. LA^pankuš→ 2011. január 16., 16:11 (CET)

Tényként szerintem egyiket sem ildomos dolog kezelni (mert akkor állást foglalnánk, ami nem a Wikipédia dolga), inkább szerintem mindkettő legyen feltételezésként bemutatva a cikkben (mivelhogy azok, ha bármelyik félnek lenne megdönthetetlen bizonyítéka, akkor nem folyna a mai napig ilyen nagy vita). – Laci.d ^vita 2011. január 16., 16:23 (CET)

Persze. Nem mondtam, hogy tényként írjuk bele. Azt írtam: szerintem. Még a szerk.összefoglalóba is azt írtam: "vél." LA^pankuš→ 2011. január 16., 16:32 (CET)

Bocsánat, akkor csak félreértettelek . Személy szerint én is jobban hajlok a Szuvorov-féle elméletre (sokkal több kérdést megmagyaráz, mint a másik, jobban összeáll a kép). – Laci.d ^vita 2011. január 16., 16:48 (CET)

Vidám pillanatok a második világháborúból

Hát ez egy kicsit FAIL - [1] – Sasuke88  ^wikivita 2011. január 18., 20:41 (CET)

Atomtámadás

Némi plusz információval kiegészítve és hozzá való forrásokat is adtam meg a külső hivatkozásban. --Szente ^vita 2011. augusztus 9., 18:58 (CEST)

A hadiipar áttelepítése a Szovjetunióban

Nem találom sehol Novo-Tagil-t Létezett ilyen nevű Kohászati Vállalat Nyizsnyij-Tagilban, de azt átnevezték Nyizsnyij-Tagilira. Nem Nyizsnyij-Tagilról van szó? Kuznyeck is csak az iparosítás előtt volt ilyen névvel. Ahogy iparosítani kezdték és nagyobb város lett a Novokuznyeck nevet kapta, viselte egy évig. 1932 és 61 között Sztalinszk, majd megint Novokuznyeck lett. Hasonlít kissé a történet Dunaújvárosra, azt sem Dunapentelének ismerjük.--Sepultura ^vita 2011. augusztus 24., 17:02 (CEST)

Biztos, hogy Nyizsnyij Tagilról van szó. Van Nyizsnyij Tagil ezt az 1700-as évektől így hívják azon ritka orosz városok egyike aminek soha nem változtatták meg a nevét. Egyébként ma is itt gyártják a T-90-es tankokat és kétévente itt van Oroszország legnagyobb haditechnikai vására! --Texaner ^vita 2011. augusztus 24., 18:45 (CEST)