Vita:Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lektorálandó sablon indoklása[szerkesztés]

A 379 170 byte hosszúságú cikknek jót tenne egy radikális húzás, ugyanis tele van a cikk címéhez nem tartozó részekkel:

  • A bevezető első bekezdése
  • "Az óegyiptomi gyógyítás régészeti forrásai (Kr.e.3500 - Kr.u.640)" szakasz
  • Az "Anatómia, élettan, kórélettan fogalma az ókori Egyiptomban" szakasz
  • A "Betegségek rendszere" szakasz
  • A "Mérés, metrológia az ó-egyiptomi gyógyszerészetben" szakasz
  • A "Kötszerek, gyógyászati-segédeszközök" szakasz
  • A "Gyógyítók világa, mágia és vallás az orvoslásban" szakasz
  • A " Specializálódás az orvoslásban" szakasz
  • A "Diagnózis és betegségek" szakasz
  • A "Palaeodontológia, szájbetegségek, fogászati higiénia és táplálkozás" szakasz
  • Az "Egyiptomi orvosi ismeretek átadása" szakasz
  • A " Kronológia" szakasz

Ezeket külön cikkekbe kellene kiszervezni, illetve ahol átfedést mutatnak létező cikkekkel, bedolgozni. Alternatívaként el tudom képzelni a cikk átmozgatását a wikikönyvekbe, de akkor más címen, ami megfelel a jelenlegi tartalomnak. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. november 9., 19:31 (CET) Ok! Jogos.--Ambrus59 vita 2013. november 9., 19:59 (CET)Pussz!

Egyetértésem mellett azt látom, hogy jelentős átolvasást igényel, és formailag is rengeteg teendő van még vele. --Tudor987 vita 2014. augusztus 13., 19:42 (CEST)

Jogos, megcsinálom, szeptembertől...--Ambrus59 vita 2014. augusztus 14., 01:50 (CEST)

Cikkből kiemelt rész[szerkesztés]

Ezt a részt kiteszem ide, mert csak lazán kapcsolódik a témához a ló háziasítása meg az asztrológia, és így is bitang nagy a cikk. Alensha 2019. május 17., 01:16 (CEST)

Tudományok az ókori Egyiptomban[szerkesztés]

Régi egyiptomi hieroglifikus festményen, korai példája a háziasított állatnak (tehén fejés alatt).
Háziasított majom. Majmok mászása egy gyümölcsöt tartó pálmafán, ahol munkát végez a majom(?)). Louvre Párizs.

Az agrárkultúra kialakulás a Kr. e. 9000 évvel kezdődött, Kr. e. 4400-ban a háziasítása is megtörténik, ami két rendkívül fontos következménnyel járt. Az egyik a világ felfedezése, a kereskedelem kialakulásával beindul, mert a közlekedés megoldódik. A másik a vízgazdálkodás, az öntözéses technológia segítségével a gabonafélék elterjedéséhez vezetett. A mezőgazdaság kezdeménye a domesztikációt segíttette elő. Ez a tudományos fejlődés vezetett a folyammenti kultúrák, társadalmak létrejöttéhez, többek között a Nílus-völgyében.[1][2]

A fáraókori kultúra tudós könyvkultúra volt, a szó mai értelmében. A gyógyítás is komoly elméleti alapokra támaszkodott, amelyek egyik fontos tényezője világnézetük alappillérén, az egyiptomi vallási-mágikus elképzeléseken nyugodott, másik összetevőjét az emberi szervezetről alkotott empirikus és racionális/ pragmatikus ismeretek, ill. az ezek alapján kialakított általánosítások képezték. Ezeket az évszázadokon keresztül meglehető­sen homogén gyakorlatra utaló ismereteket többnyire hieratikus írással írott papiruszok és osztrakonok őrizték meg számunkra.[3]

Az égi jelenségek tanulmányozása kezdetben egyszerre szolgálta az asztrológia (csillagjóslás) és az asztronómia (csillagászat) haladását, s még nem feszült kibékíthetetlen ellentét a horoszkóp-készítők, illetve a csillagtérkép-szerkesztők között. Az ismert példa az ókori Egyiptomból származik, ahol a papok vallási hatalmának alapját féltve őrzött csillagászati ismereteik jelentették. Megfigyeléseik szerint ugyanis az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz évi első heliákus kelése (amikor a Nappal együtt jön fel a hajnali égre) néhány nappal mindig megelőzte a Nílus nyári áradását, amely termékeny iszapot terített szét a megművelt földeken. Ezért, amint észlelték a Szíriusz első heliákus kelését az évben, jelentették a fáraónak, hogy hamarosan bekövetkezik a folyó áradása.

Az éjszakai égbolt tanulmányozása valószínűleg az ember legősibb tudományos tevékenysége. Így egyáltalán nem meglepő, hogy bolygónk legtöbb kultúrájában félelemmel vegyes érdeklődés alakult ki az égi jelenségek szabályos rendje iránt. S miközben a civilizációk hajnalán élt elődeink a környezetükben zajló folyamatok magyarázatát keresték az égen, mítoszokkal és legendás hősökkel népesítették be a csillagok világát. Ezek pedig gyakran egységes mitológiává forrtak össze, majd vallássá nőttek az eltelt évszázadok során azt hangoztatva, hogy az égi és földi világ egymás tükörképei, vagyis hogy misztikus kapcsolat áll fenn az égitestek és az emberi sorsok között. Ezzel párhuzamosan azonban pontos és rendszeres leírások is születtek az égi megfigyelésekről, amelyek óriási mennyisége és tárgyilagos elemzése lehetőséget teremtett az égbolt tudományos vizsgálatára.

  • Polányi Imre: Az ókori világ története Keményborítós, Tankönyvkiadó, 1976
  • EGYPT’S MAKING The origins of Ancient Egypt 5000–2000BC Michael Rice This edition published in the Taylor & Francis e-Library, 2004
  • MEDICINA THERORETICA AEGYPTIORUM GYŐRY HEDVIG Comm de Hist. Artis. Med. 2002.