Vita:A zsidóság Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Star of David.svg Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2016. augusztus 30.
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Forrás[szerkesztés]

Az Antiszemitizmus Magyarországon rész forrása az angol cikk volt. Gabor 2006. október 16., 07:02 (CEST)

Már megint listák készülnek, nem elég, hogy ilyeneket olvasnak fel egyesek nyilvánosan.
A cikk címe A zsidóság Magyarországon formában lenne helyes.--Linkoman 2006. október 16., 14:58 (CEST)

Eredetileg egy ilyen is volt a cikkben ami először megjegyzésbe került majd valaki törölte. Az eredeti cím pedig az volt hogy A zsidóság magyarországi története Azt hiszem jó lenne ezt a kérdést is valahol kidolgozni:

Már a cikk címe is kérdéseket vethet fel. Más lehetséges variációk:

  • A magyar zsidóság története
  • A magyarországi zsidóság története
  • A zsidóság magyarországi története

Ezeknek mind hasonló a jelentésük de máshol van a hangsúly. Gabor 2006. október 16., 15:36 (CEST)

Sziasztok! Én sem értek egyet a listázással, ami könnyen nyerhet "fekete lista" jelleget, főleg amikor elkezdik betenni Kun Bélát, Rákosit, Gerőt... Viszont cenzúrázni se nagyon van jogunk az információt. A jóérzésre apellálva ezért írtam egy kérésjellegű megjegyzést a 20. századi lista elejére. Lehet hogy így nem lesz itt túl sok név, de szerintem ez a középutas megoldás a beskatulyázás és a tiltás két véglete között. A kódba ezenkívül megjegyzésjelek között a következőt is beírtam, hogy aki szerkeszteni akarja alistát, az lássa:

<!-- A listába tehát csak olyanokat írj be, akikről forrással is igazolható, hogy zsidónak vallották magukat, és hogy ez a munkásságukban is fontos. A téma érzékenysége és a viták elkerülése érdekében légyszíves ne írj be zsidó származású, de magukat magyarnak valló személyeket (pl. Radnóti, Karinthy, Szerb Antal), se olyanokat akiknek nem biztosan ismert az önidentitása (pl. Rákosi), se olyanokat akik magyar származásúak ugyan, de nem Magyarországon éltek - pl. Herzl -, se olyanokat akiknek zsidósága az önéletrajzukban mellékes (pl. orvosok, sportolók, természettudósok), se pedig ma is élő magyarországi személyeket. Hajós Alfréd, Neumann János, Teller Ede szerepeltetését ezért nem támogatom, függetlenül a közismert zsidó származásuktól. --> --Adapa 2006. október 16., 15:52 (CEST)

kivágott[szerkesztés]

A kommunizmus elindulásával a magyar zsidóság egy része,akik az elviselt borzalmak miatti lelki krizis miatt részben elvesztették hitükek, részben pedig a magyar katolicizmus háborus antiszemita viselkedésére reakcióként boldogan vették fel a kommunista istent kizáro ideologiát, és a magyar keresztény vallásosságot együtt nyomták el a magyar semmibe nem hivőkkel együttés ebben az ideológiában usztak, éltek, ez védte most őket a kereszténygéggel szemben....Ezt tették, dicsérve a Szovetuniót, Sztálint, miközben nem tudták hogy aszovjetunió területén ugyanakkor erős antiszemitizmuss volt.Talán ugy érezték helyes oldalon vannak, hiszen a magyarság történelmileg keresztény identitásu, katolikus felhanggal...Őket ez a katolikus magyarország küldte a halálba, vagy hagyta halálba menni...Ez isszonytos emlékként élt a tulélőkbe...!!! Ezt ne feledjük el, mikor a kommunista zsidók háboru utáni reakcióit értékeljük.

Nem igazán jó ez a szakasz.

  1. A zsidóság hitvesztése nem a háború következménye, hiszen ez már a 19-es népbiztosok esetében is megfigyelhető. A két esemény között valószínű nincs kapcsolat.
  2. A magyar katolicizmus háborús antiszemita viselkedése? És a reformátusok? És a nem-katolikusok? És Salkaházi Sára? Itt az indokolatlan általánosítás egy szép példáját figyelhetjük meg.
  3. Valóban erre lett volna reakció, ha egy zsidó kommunistává lett? Ki9 mondta ezt? Nem lehet, hogy csak egyszerűen hittek az eszmében? És tényleg "boldogan" vették volna fel a kommunista istent kizáró ideológiát? Vannak erre vonatkozó bizonyítékok?
  4. "Ez védte őket a kereszténységgel szemben" - hmmm.
  5. Ki akarja értékelni a kommunista zsidók háború utáni reakcióit? Mondta valaki, hogy ezt értékelni kell? P.S: Mi van Kun Bélával? Az ő munkásságának értékelésénél is a II. vh.-ra adott reakciókat tekontsük irányelvnek?

Egyszóval, ez egy spekulatív, több esetben nem eléggé tényszerű, lexikonba nem való szakasz. Gubb     2007. június 8., 00:21 (CEST)

RV[szerkesztés]

Ezt kivettem:

Ennek egyik oka az volt, hogy a zsidók mindig is próbálták magukat kivonni az állami igazságszolgáltatás alól, és igényt tartottak arra, hogy - az egyházi személyekhez hasonlóan - a törvénysértéseket elkövetett zsidók felett saját igazságszolgáltatásuk ítélkezzen. Az ilyen eljárások vége leginkább a felmentés volt, így nem csoda, hogy a befogadó nemzet lakossága körében mindig megjelent az önbíráskodás.

Nono. Nagyon gyorsan kérek egy külső forrást erre, pláne arra, hogy ki akarták -pláne ki tudták- vonni magukat a magyar igazságstolgáltatás alól, illetve hogy leginkább felmentették egymást. Csak eljutunk megint a "zsidó még akkor is védi a zsidót, ha az köztörvényes"-ig? A pogrom szervezőinek meg "nem csoda", hogy igazuk volt. A fene egye meg. Data Destroyer 2007. augusztus 31., 10:00 (CEST)

Pusztítod a szócikket, mi? Ez a jelenség amúgy nem újkeletű. Hogy mást ne mondjak, Ma Kanadában a mohamedánok elérték, hogy saját kebelükben a saria szerint ítélkezzenek. Nemtom mely tartományban. A középkorban is volt erre példa: papokat csak egyházi bíróság ítélhetett, a kunoknak is egy ideig saját bíróságuk volt stb. Most, amit én konkrétan tudok: a mohácsi vész előtt Habsburg Marika bizalmasa, a kincstárnok Szerencsés (Sneáor) Imre volt. Sokat lophatott, mert még egy zsidó is beárulta az országyűlésnek (a királynénak, vagy a fital, bohó Lajos királynak hiába is tette volna). Volt aztán egy kis csetepaté, de ahogy a nemesi országyűlés szétszéledt (a nemesek amúgy megostromolták Imre budai házát, de a kincstárnokot nem tudták elcsípni!), a kincstárnok, a királyné, illetve a budai várnagy segítségével visszavágott: az árulkodó zsidót elfogták, tömlöcbe vetették, és saját bíróság ítélkezett felette: mivel a folyó vér látványa nem volt kóser, ezért megfojtották. Különben, ha kell, hozok erre forrást, még a jó szocialista boldogidőkben kiadott könyvben van leírva mindez.Mazarin(itt meggyónhatsz) 2007. augusztus 31., 13:46 (CEST)

Nahát, én őgy tudtam, hogy a nagy liberális francia forradalom szülte a nacionalizmust (Marianne) ill. a nemzet tágabb fogalmát (ami addig ugye a nemeseket jelentette, nemzetiségtől függetlenül, csupán az alapján, hogy mely országban éltek). Addig vallási alapon irtották egymást a népek (pl spanyol inkvizíció, a mórok és zsidók erőszakos keresztelése a Reconquista után, aki nem az meg mehetett vissza észak-afrikába), így pl a zsidók ellen is azért indultak pogromok, meg támadások, mert más volt a vallásuk. Egy olyan korban, ahol a katolikus irtotta a protestánst és viszont, ez nem meglepő. Nemzeti/etnikai alapú magyarázata viszont félrevezető, hibás. --Vince blabla :-) 2007. szeptember 2., 11:41 (CEST)

átnevezési javaslat[szerkesztés]

Ez a cím nem lexikonszerű. Javaslom inkább a magyarországi zsidóság címet. SLüzzenet 2008. január 15., 19:47 (CET)

  • Symbol support vote.svg támogatom vagy Magyarországi zsidók? --Adapa vita 2008. január 18., 23:11 (CET)

Hivatalosan nem elismert nemzetiség ?[szerkesztés]

Az első bekezdés, és a jobb felső sarokban lévő táblázat félrevezető. Arról panaszkodik ui., hogy a zsidóság nem hivatalosan elismert nemzetiség Mo-n, miközben az, hogy ez így van, a zsidó vezetők/szervezetek döntése volt, és ma is egyedül rajtuk múlik, szóval nem arról van szó hogy a "törvény nem ismeri el".

SN[szerkesztés]

„Az antiszemitizmus ma főleg a ritkán előforduló temetőgyalázások és zsinagógák vörös festékkel való leöntésében testesül meg. A testi sértések ritkák.”

POV. Szerintem 1 ilyen eset is pontosan eggyel több az elfogadhatónál, vagyis nem „ritka”, hanem „gyakori”. – Feanor DH 50.gifNa mi...? 2008. október 13., 13:08 (CEST)

megoldva --Adapa vita 2008. október 13., 16:30 (CEST)

Nincs megoldva, mert a forráshiány jelölése nem jelenti azt, hogy a "testi sértések ritkák" állítás NPOV lenne. – Feanor DH 50.gifNa mi...? 2008. október 13., 16:31 (CEST)

Etimológia[szerkesztés]

Az alábbi szakaszt ide helyeztem. Kellene forrás az orosz eredetre, a kazár közvetítésre, és arra, hogy a szó csak a „nem kazár zsidókat” jelölte volna. A Tótfalusi etimológiai szótára mást mond, betettem a szakaszba az én forrásmegjelölésemet.

A magyar nyelvben a zsidó szó maga nem magyar, hanem orosz eredetű és a zsidov szóból származik. Az oroszok között már igen régi időkben éltek zsidók, elnevezésüket tőlük vették át a kazárok és az ő közvetítésükkel kerülhetett a magyarokhoz, akik a honfoglalás idején, nyilván csak az itt talált zsidó őslakókat jelölték ezzel az elnevezéssel és nem a kazár zsidókat is.

--Adapa vita 2008. október 13., 16:50 (CEST)

Pedig nem hülyeség, csak a jelek szerint nem teljesen pontos. Ezt mondja az akadémiai nagyetimológia:

Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén židov; ez a latin Iudaeus révén a héber Juda, tkp. Jehuda (‘áldás’) törzsnévre 
vezethető viszsza. A magyar szóvégen ov > ou > ó hangváltozás ment végbe.

Tehát leginkább így. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2008. október 13., 19:06 (CEST)

Zsidóból VácegresDencey vita 2008. október 13., 19:34 (CEST)

POV sablon[szerkesztés]

"Horthy ellenállásra még csak nem is gondolt" - nevetséges, hogy emberek gondolatait ismerni vélik a szerzők. Ilyesmi nem való lexikonba. Pov sablon rátéve a cikkre Gubb 2009. augusztus 30., 10:12 (CEST)

Tájékoztatásul: 1. A "nem is gondolt valamire" egy idióma. Nem szó szerint értendő. Szókincsedet olvasással bővítheted. Vigyor. 2. Kit érdekel? A fő baj, hogy nem tudod egyeztetni az alanyt és az állítmányt: "Horthy és a magyarországi németbarát tisztikar nem álltak ellen".
A "nem is gondolt" témakörben:
A magyarok sora a IV. fejezetben Kempelen Farkassal folytatódik, ahol a szerző a beszélőgépét és sakkozógépét ismerteti. Érdekes adalék, hogy a XVIII. században élt tudós nem is gondolt titkosításra, csak a játék szépsége érdekében dolgozott ki utólag rejtjelzésnek tekinthető módszereket.TitokTan – a XVI. századtól napjainkig
Nagytermi kivetítésre nem is gondolt, mert a celluloid film veszélyes tüzeket okozhat.A mozgókép rövid története
Addig nem is gondolt semmiféle illegitim dologra, de most elkezdett tűnődni, hogy valóban nincs-e valami érdeke a főmérnöknek abban, hogy éppen a pályázati határidő letelte előtt lássa a benyújtott pályaműveket.Móricz, Zsigmond: Rokonok
--Bitman vita 2009. augusztus 30., 10:38 (CEST)
  1. Idióma vagy sem, alkalmazása kerülendő, amennyiben van semlegesebb hatású és egyértelműbb megfogalmazás. Lexikon vagyunk (a mellékelt Móricz-idézeted bizonyítja, hogy irodalmi szövegben másként is el lehet járni). Nem szerencsés az általam kifogásolt mondat semmiképpen sem, hiszen elvben sok oka lehet, hogy valaki "nem gondol" ellenállásra, pl. hogy nem tudott a dologról, vagy hogy nem volt abban a helyzetben, hogy tegyen valamit stb. .
    Rendben. Csináltál magadnak egy kis házi feladatot: Ezeket lásd el, kérlek, csinos POV sablonnal! Vigyor --Bitman vita 2009. augusztus 30., 11:32 (CEST)
  2. A fő baj valójában nem az egyeztetés, ez egy mellékes kérdés (a magyar nyelvben nem kötelező a számbeli alaki egyeztetés, létezik értelmi egyeztetés is, bár egyébként ez mellékes kérdés). A fő baj az, hogy nyelvi hibára hivatkozva a tartalmi eltérést is visszaállítod (ez mutatja, hogy valójában az egyeztetés csak ürügy számodra a szerkesztési háborúzáshoz). Ha az egyeztetés bántja a csőröd, akkor javítsd ki azt anélkül, hogy a tartalmilag kifogásolt rész is visszakerülne. Gubb 2009. augusztus 30., 10:59 (CEST)
    Nem látok éles tartalmi eltérést, mivel a magyarul beszélők azon részhalmazához tartozom, melynek szókincsében szerepel a "nem is gondolt rá" és melynek ennek olvastán eszébe sem jutna :-) a telepátia. Tehát két tartalmilag egyenrangú változat közül a formailag helyesebbet választottam. Adott esetben egy kattintással olcsóbb volt. Az egyeztetés kérdését pedig nyugodtan említsd meg a helyesírási kocsmafalon, érdekes reakciókra számíthatsz. Vigyor --Bitman vita 2009. augusztus 30., 11:32 (CEST)
    Az, hogy nem látsz valamit, még nem jelenti azt, hogy nincsen. A válaszodat tehát vehetem úgy, hogy ragaszkodsz az általam kifogásolt változathoz? Szerintem egy kifogásolt zsurnaliszta pongyolasághoz való ragaszkodás nem éri meg, hogy a cikken pov sablon maradjon, de felőlem lehet így is (amúgy is van még más javítanivaló is a cikken, amint ezt lentebb jelezték).
    Ó, úgy látom túlságosan elvontan fogalmaztam… Ami pedig a ragaszkodást illeti, ha csak a "zsurnaliszta"irodalmias alak és a te nyelvhelyességi hibával sújtott változatod közül választhatok, akkor egyértelműen az előbbire szavazok. (Gondolom aki Móricz Zsigmond szavait is zsurnalisztának találja, az nem lesz képes előállni egy nyelvtanilag helyes javaslattal. Vigyor) --Bitman vita 2009. augusztus 30., 13:23 (CEST)
    Ami a házi feladatot illeti, a vitalapodon felvilágosítottalak róla, hogy tévedésben vagy. De ha számíthatok rá, hogy nem kezdesz szerkesztési háborút, akkor vállalom, hogy átnézem a cikkeket és ahol kifogásolható az idióma használata, kifejezett félreértésre ad alkalmat, ott javítom (eddig nem találtam ilyet, de tüzetesebben is átnézem). Gubb 2009. augusztus 30., 11:42 (CEST)
    Az valaki más vitalapja lehetett. (Szerencsére! :-> ) --Bitman vita 2009. augusztus 30., 13:23 (CEST)
Történetesen szegény Burumbátort cseszted le, mint a pengős malacot: "Ha a keresődön túl a szemed és agyad is használod…". Csak így tovább! Vigyor Előre a vitakultúra fejlesztéséért! --Bitman vita 2009. augusztus 30., 14:15 (CEST)
Idióma vagy sem,… Csak hogy biztosan ugyanarról beszéljünk!
idióma <gör. ’nyelvi fordulat’> : a nyelvekben előforduló olyan állandósult kifejezés, mely grammatikailag tagolható, de jelentése nem bontható szét a kifejezést alkotó szavak szerint (pl.: itt van a kutya elásva, hallgat mint a sír stb.). Online Pegadógiai Lexikon
Ez nyelv elválaszthatatlan része. Ha ki akarod irtani őket az összes cikkből, sokáig el leszel foglalva. :-) De szerintem neked csak ez az egy cikk csípi a csőrödet… --Bitman vita 2009. augusztus 30., 13:23 (CEST)

"az üldöztetés mellett is valamelyest biztonságban tudhatták magukat" - szerintem az üldöztetés és a biztonság kizárják egymást, a valamelyes biztonság kifejezés eufemizmus. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 30., 10:17 (CEST)

"a vidéki zsidóság már gyakorlatilag fel lett számolva" - szintén eufemizmus. Felszámolni céget, problémát lehet, élőlényeket nem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 30., 10:19 (CEST)

Azzal egyetértek, hogy a két mondat nem szerencsés (ezeket egyébként nem én írtam). Azt sem tartom szerencsés mondatnak, hogy a holokausztként elhíresült német találmányt majdnem hogy egyenesen a magyar zsidótörvényekből vezeti le a cikk ("a holokausztba torkollott" - ez félreérthetően van megfogalmazva, azt sugallhatja, hogy a zsidótörvények vezettek a holokauszthoz, ennél azonban jóval bonyolultabb a dolog). Gubb 2009. augusztus 30., 10:37 (CEST)

Arról írni egy történelmi szócikkben, hogy mely szereplő mire gondolt, ökörség. Nem tudhatjuk, esetleg olyan dokumentumból, amit vagy maga írt, és akkor lehet rá hivatkozni, vagy ő adott egy interjút, amiben ezt elmondja. De ebben az esetben sem lehetünk biztosak abban, hogy valóban ezt gondolta, lehet, hogy csak így utólag ezt mondja. Mindenesetre ha van ilyen forrás, akkor megemlíthető. Egyébként nem. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. augusztus 30., 10:43 (CEST)
Kedves Bitman! Gubb történetesen nem engem cseszett le, hiszen nem én rohantam ingatag lábakon álló érvelésem alátámasztása érdekében a guglira... :) Mellesleg megbirkózóm a lecseszésekkel, ha szükségét látom. Az általad ideidézett tengernyi forrás sem igazolja azt, hogy a "nem gondolt rá" és a "nem tette meg" azonos értékű lenne egy olyan szócikkben, amely egy igen érzékeny történelmi témáról beszél.
Ja, és Móricz az irodalom eszköztárát alkalmazza, a zsurnaliszta kifejezések inkább a Barátok közt című, általad előtalált lapra vonatkoztak. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. augusztus 30., 15:48 (CEST)

Javasolom az ellenállásra még csak nem is gondolt helyett a következő megfogalmazást: nem fejtett ki ellenállást. WikiThanks.pngKarmelaüzenőlap 2009. szeptember 2., 17:47 (CEST)

Nekem ez is jó, amíg egyes számban van az állítmány. :-) --Bitman vita 2009. szeptember 2., 19:03 (CEST)
Úgy látom, az egyetlen probléma ez a fogalmazási kérdés volt.
Tévedek?
Peyerk vita 2009. szeptember 2., 21:34 (CEST)
Nem érzek magamban elég erőt, hogy egymagam vegyem fel a harcot a hiperkorrektség álarca mögé rejtőző történelemkifésülés ellen. :-( --Bitman vita 2009. szeptember 2., 21:39 (CEST)

Még ez a kettőt is rendbe kellene tenni (elvesztődött a másik téma mellett):

"az üldöztetés mellett is valamelyest biztonságban tudhatták magukat" - szerintem az üldöztetés és a biztonság kizárják egymást, a valamelyes biztonság kifejezés eufemizmus. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 30., 10:17 (CEST)

"a vidéki zsidóság már gyakorlatilag fel lett számolva" - szintén eufemizmus. Felszámolni céget, problémát lehet, élőlényeket nem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 30., 10:19 (CEST)

Köszönöm a segítséget. Ezeket megoldottam.
A forrás nélküli spekulatív szöveget is kivettem. Ha ahhoz akad forrás, vissza lehet tenni, de csak úgy, ha meg van jelölve, ki, mikor, milyen körülmények között képviselte/képviseli ezt az apologetikus álláspontot.
Egyébként van egy kis fura érzésem azokkal a bekezdésekkel kapcsolatban, amelyek a zsidó tanács felelősségét taglalják. Nagyjából igaz a szöveg, de mégis aránytalan ahhoz képest amit az egész magyar közigazgatás három hónapon át szorgos hangya módjára művelt. És egy szó sem esik arról, hogy nem csak jogaiktól majd életüktől fosztották meg a zsidókat, hanem vagyonuktól is, akár nagy volt az, akár alig több a semminél. Az nagyon fontos része a történetnek, és az egyik leglényegesebb eleme az elszámolatlan magyar múltnak. (Ugyan ki beszél arról, hogy nála van?) POV sablont nem teszek fel, de ha valakinek van ereje, ezt az arányosítást végezze el a szövegben.
Peyerk vita 2009. szeptember 3., 08:50 (CEST)

Hogyan lehet nyitni új oldalt? Nagyon hasznos lenne egy "A zsidóüldözés története" című lap! Átfogó képet kaphatnánk mi is és a zsidóság is, hogy miért, és hogyan üldözik őket rendszeresen és szisztematikusan minden évszázadban. Vagy legalábbis egy történelmi áttekintés jó lenne erről a témáról.

Sokan Európa első zsidótörvényének tartották és tartják a numerus clausust[szerkesztés]

Ouesticide, ne töröld ki a forrásaimat!

Ismag vita 2010. február 21., 00:54 (CET)

A cikknek ez a vitalapja. Ismag vita 2010. február 21., 11:29 (CET)

Újra kiszedted a forrásaimat és forrástalanná jelölted. Privát nincs beszélni valóm veled, írd ide, ha valami gondod van a forrással. Ismag vita 2010. február 21., 14:19 (CET)

  • Újra visszavonom és még egyszer kérlek fejezd be. Előbb utóbb valami admin úgyis közbeszól. Leírtam mi a gond, kérlek aszerint cselekedj. És még arra is kérlek ne kezdj el személyeskedni. – Üdv.: Outesticide Coat of arms of Vojvodina.png tessék, nem hallom? 2010. február 21., 14:53 (CET)

Ouesticide, erre állítgatsz vissza:

Erről:

És törlöd a megadott forrást is:

  • Biczó Krisztina. Egressy Gergely: Az 1920-as magyarországi numerus clausus statisztikai áttekintése, (Egressy Gergely: A statistical overwiew of the Hungarian Numerus Clausus Law of 1920 – A historical necessity or the first step toward the Holocaust. = East European Quarterly, 34. vol. 2001. 4. no. 447–464. p.), Kisebbségkutatás (2001). Hozzáférés ideje: 2010. február 21. „Sokan a 20. század első európai antiszemita törvényének tartották, sőt az auschwitzi gázkamrákhoz vezető első lépcsőfoknak is.” 
Tessék még két forrás, és ha kell hozok még:
  • Elkezdődik a nyíregyházi zsidók kirablása”, Nyíregyházi Napló, 2009. április 16. (Hozzáférés ideje: 2010. február 21.) „Numerus clausus (1920): Európa első zsidótörvénye, amelyben 6%-ban maximálták az egyetemekre és a főiskolákra felvehető zsidók arányát.” 
  • Braham, Randolph L.. The politics of genocide: the ... - Google Books. Wayne State University Press, 22. o. (2000). ISBN 0814326919, 9780814326916. Hozzáférés ideje: 2010. február 21. „Hungary emerged as the first country in post-World War I Europe to adopt anti-Jewish legislation, the so-called Numerus Clausus Act (1920), which was adopted in violation oft the League of Nations' Minorities Protection Treaty” 

Ouesticide, indoklást kérek a visszaállítgatásodra.

Ismag vita 2010. február 21., 16:37 (CET)

Ismag szerkesztései csak a reklámsablon kihelyezésével együtt maradhat benn a cikkben.--Nmate vita 2010. február 25., 18:43 (CET)

Miért? – Peyerk vita 2010. február 26., 08:51 (CET)

Elmondom most, hogy kérdez a szemed ó igen, igen ...

Nyilvánvalóan nem enciklopédikus megfogalmazás hogy egyesek szerint Európa első zsidótörvénye volt, mert biztos sokak szerint meg nyilván nem az volt. Nem hinném hogy nekünk olyan vitákba kéne belemennünk hogy a Horthy rendszer fasiszta volt e, vagy nem. A korábbi verzióban még az is szerepelt, hogy ez volt a gázkamrához vezető út első lépcsőfoka is.

Magyarország nem tudhatott kimaradni a holokausztból földrajzi elhelyezkedsénél fogva, de Szálasi hatalomra kerüléséig a magyar zsidóság még mindig jobb helyzetben volt mint bárhol a térségben. Sőt még zsidónak sem kellett lenni ahhoz hogy a térségben egyes nemzeti kisebbségekhez, vagy társadalmi osztályhoz tartozó csoportok létükben veszélyeztetve legyenek nem messze tőlünk. Olvasd csak el mi volt Ukrajnában, abban az időben.

ESzerkesztő:Ismag nyilván azért erőlteti ezt a megfogalmazást, mert van valamilyen személyes érintettsége is az ügyben (ami talán családi tragédia), neked viszont politikai motivációid lehetnek. De a wikipédia nem sem nem egy személyes blog, sem nem egy politikai párt ingyenes hirdetési felülete, és föleg nem a választási kampány idelyén. Adott a tény, hogy az országgyűlés utolsó ülésnapján törvényt fogadott el a holokauszttagadás büntetéséről, és nem hinném hogy túl merész lenne az a feltételezés, hogy ez azért történt, mert az egyik politikai párt nagyon szeretné, hogy sok olyan ember szavazzon rájuk akik közvetlenül vagy közvetve elszenvedője voltak a holokausztnak akár személyszerint, akár rokonságuk által.--Nmate vita 2010. február 26., 10:58 (CET)

Ez egy vélemény, mint ilyennel semmi baj nincs vele; de kicsit sok benne a személyeskedés. Beszéljünk a cikkről inkább.
A cikkben ott vannak a források, amik alátámasztják az állítást. Akkor lenne POV a megfogalmazás, ha kizárólagosnak vagy többséginek akarná beállítani az állítást. Dehát erről szó nincs. Azt mondja, amit a források alátámasztanak: sokan.
Peyerk vita 2010. február 26., 13:55 (CET)
De mi az hogy sokan? Kétszázan? Ötszázan? Tízezren? Százezren?--Nmate vita 2010. február 26., 17:18 (CET)
Sokan. Nem néhányan, nem mindenki, nem a többség. Sokan. Lehet hogy van jobb megfogalmazás, a források alapján meg lehet próbálni. – Peyerk vita 2010. február 26., 20:31 (CET)

"Polák"[szerkesztés]

A Lengyelországból ide menekült zsidókról is kéne pár szó (Ez nagyjából azt jelenti, hogy itt kevésbé vegzálták öket)

Forrásom, ismeretem nincs, csak pár élményem. --Duhos vita 2010. február 26., 21:25 (CET)

Ennek épp az ellenkezője igaz. A Lengyelországból Magyarországra menekült zsidók voltak az első tömegesen megsemmisített csoport, amihez a magyar hatóságoknak köze volt. 1941-ben!
A Magyarországon élő "tisztázatlan állampolgárságú" zsidókat (ezek nagyrésze lengyel menekült volt) a magyar hatóságok 1941-ben, közvetlenül a Szovjetunió elleni támadás után összeszedték (vagonokban és teherautókon összezsúfolva elszállították őket az országhatáron túlra) és átadták a németeknek, akik a megszállt szovjet területen 1941. augusztus 27-28-án lemészárolták őket. Lásd itt: Zsidó holokauszt Magyarországon#A kamenyec-podolszkiji deportálás és az újvidéki mészárlás.
Peyerk vita 2010. február 27., 21:15 (CET)

Azért ennek a "hatékonyságára" kiváncsi lennék, elég sok "polákbácsit" ismertem fiatal koromban, illetve lengyelországi élményeim is mást sugallottak (ottani zsidók meséi, hogy a szüleik milyen jól érezték magukat M.O.-n). Bocs hogy üzleti ügyekbe piszkítottam.

--Duhos vita 2010. február 28., 10:54 (CET)

Te miről beszélsz?
A "polák" szó lengyelt jelent, sok lengyel menekült vészelte át itt a háborút. De az idemenekült lengyel zsidók közül a legtöbbet 41-ben lemészárolták, azokat, akiknek nem sikerült a zsidó származásukat eltitkolni. A történettudomány mai állása szerint a KEOKH és az einsatzgruppék nagyon hatékonyak voltak.
Peyerk vita 2010. február 28., 14:18 (CET)

A polák valóban lengyelt jelent (ennyire ne nézz tájékozatlannak), nem tudom, hogy a dohány utca környékén lakó, zsinagógába járó polákok milyen vallásúak lehettek.

Kérlek itt had száljak ki, mert kitiltotok.

--Duhos vita 2010. február 28., 15:13 (CET)

Én csupán a felvetésedre válaszoltam. Azzal kezdted, hogy "itt kevésbé vegzálták öket". Mivel a nagy részüket lemészárolták még 1941-ben, ezért ez nem igaz. Ezen az sem változtat, hogy kisebb részük túlélte a háborút. – Peyerk vita 2010. március 2., 08:48 (CET)

Ebben az esetben köszönöm a válaszodat.

--Duhos vita 2010. március 2., 10:33 (CET)

Áldozatok száma?![szerkesztés]

Az angol Wikipédia-ról való táblázat a jobb alsó sarokban található, ha senki sem érti mire akarok vele célozni akkor itt súlyos problémák vannak. A táblázat forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Jews_in_Hungary#Historical_Population_.28using_current_borders.29

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1910 471 355 —    
1920 473 310 +0,4%
1930 444 567 −6,1%
1941 400 981 −9,8%
1945 165 000 −58,9%
1951 130 000 −21,2%
1960 80 000 −38,5%
1970 70 000 −12,5%
1980 65 000 −7,1%
1990 57 000 −12,3%
2000 52 000 −8,8%
2010 48 600 −6,5%

Így hogy lehet az áldozatok száma 600000, ezt kérem magyarázzák el nekem! Az angol Wikipedia talán téved és csak ti magyarországi zsidók, a magyar Wikipedia szerkesztői vagytok tökéletesek? --Pappashi

Egyrészt ezek az adatok Magyarország mai területére vonatkoznak, a holokauszt idején viszont az ország jóval nagyobb volt. Másrészt a zsidók számának változása a háború utáni Magyarországon számos különböző hatás eredőjeként alakult, amiben jelentős szerepe van a számbavétel módjának.

Hadd kérdezzek vissza: honnan származnak a zsidók számára vonatkozó számok a kommunista korszakra vonatkozóan?

--Peyerk vita 2013. február 12., 15:30 (CET)

Valószínűleg a népszámlásokból adódóan vagy akármilyen hivatalos adatból ami az angol Wikipedia elfogad, bár én ehhez elfogadható választ nem adhatok, mivel nem én nem módosítottam az angol vagy magyar Wiipedia tartalmát, szóval ahhoz hogy honnan származnak azok az adatok, ahhoz nincs közöm. Azok az adatok megbízhatónak minősülnek mivel az angol Wikipedia végléges tartalmából származnak származnak. Ha kérdésedre nagyon választ akarsz találni, próbálj kérdezni ott, ott több valószínűséggel kapsz elfogadható választ ezzel kapcsolatban. Köszönöm kérdésem figyelembe vételét és válaszát!

--Pappashi vita 2013. február 12., 17:33 (CET)

Hát az a helyzet, hogy én elolvastam az angol cikket és megnéztem a forrásait is, tehát pontosan tudom a választ. De hogy népszámlálásokhoz vagy bármilyen "hivatalos" adatokhoz nincs és nem is lehet köze, ezt már tudtam előtte is. (Találja ki, hogy honnan!) De ezen túl a táblázatnak nincs köze ahhoz, hogy hány zsidót gyilkoltak meg Magyarországon vagy Magyarországról deportálva azokban az években.

Van viszont kérdésem még: van az angol Wikipédián valami olyan következtetés ezekből az adatokból, ami alapján megkérdőjelezendőnek tűnik az áldozatok száma? Vagy jól sejtem, hogy magától vonta le a téves következtetést?

--Peyerk vita 2013. február 12., 21:10 (CET)