Vickers Valiant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vickers Valiant
A XD873 lajstromú Valiant 1962-ben
A XD873 lajstromú Valiant 1962-ben
FunkcióV bomber
GyártóVickers-Armstrongs
TervezőGeorge Edwards
Sorozatgyártás1951–1957
Gyártási darabszám107
RendszeresítőkBrit Királyi Légierő
Személyzet5
Első felszállás1951. május 18.
Szolgálatba állítás1955. január 1.
Szolgálatból kivonva1964. december 9.
Méretek
Hossz32,99 m
Fesztáv34,85 m
Magasság9,8 m
Szárnyfelület219,4 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg34 419 kg
Max. felszállótömeg63 503 kg
Hajtómű
Hajtómű4 × Rolls-Royce Avon RA28 Mk 204
Tolóerő4 × 44 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség912 km/h
Hatótávolság7 200 (póttartályokkal) km
Emelkedőképesség20
Fegyverzet
Bombák1 × 4,500 kg Blue Danube atombomba, vagy

1 × B28 atombomba, vagy

21 × 450 kg légibomba
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Vickers Valiant témájú médiaállományokat.

A Vickers Valiant brit gyártású 4 hajtóműves nagy magasságú stratégiai bombázó, amelyet nukleáris fegyverek hordozására terveztek, és az 1950-es és 1960-as években a Brit Királyi Légierő híres „V-bombázó” stratégiai elrettentő erejének része volt. A Vickers-Armstrongs fejlesztette ki a Légügyi Minisztérium által egy nukleáris fegyver hordozására képes sugárhajtású bombázógép tervezésére kiadott B.35/46 specifikáció alapján. Mivel a többi típus szolgálatba állításánál fennállt a késés veszélye, így stratégiai okokból egy kevésbé innovatív, ideiglenes megoldásként számítottak a típusra. Ezzel a Valiant lett az első V-bombázó, amelyet szolgálatba állítottak, majd néhány évvel később követte két fejlettebb társa, az Avro Vulcan és a Handley Page Victor. Emellett a Valiant az egyetlen a V-bombázók közül, amelyik éles nukleáris fegyvert dobott le (tesztelés céljából).[1]

1956-ban a Máltára telepített Valiantok hagyományos bombázó küldetéseket repültek Egyiptom felett a Muskétás hadművelet keretében a szuezi válság idején.[2] 1956-tól 1966 elejéig a Valiant főerőt a nukleáris elrettentő szerepben használták a NATO és a Varsói Szerződés hatalmai közötti konfrontációban. Más századok légi utántöltést, légi felderítést és elektronikus hadviselést végeztek.[3]

1962-ben, válaszul a Szovjetunió föld-levegő rakéta technológiájának fejlődésére és tanulva az U–2 incidensből, a V-bombázó flotta, beleértve a Valiantot is, a nagy magasságú bevetésről alacsony magasságú repülésre váltott, hogy elkerülje ezzel a légvédelmirakéta-támadásokat. 1964-ben kiderült, hogy a Valant flottánál anyagfáradás és kristályos korrózió jeleit találták a szárnyak hátsó rögzítésénél. 1964 végén javítási programot indítottak ennek orvoslására, de a kormányváltás után az új védelmi miniszter, Denis Healey úgy döntött, hogy a Valiantot ki kell vonni a szolgálatból, és ez 1965 elején meg is történt.[4] A V-bombázók másik két tagja, a Victor és a Vulcan egészen az 1980-as évekig szolgálatban maradtak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Block50: V - mint Valiant (magyar nyelven). HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  2. ↑ The Suez Crisis (angol nyelven). Rob Mather. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  3. ↑ Vickers Valiant. www.baesystems.com. (Hozzáférés: 2023. december 18.)
  4. ↑ ROYAL AIR FORCE (VALIANT AIRCRAFT) (Hansard, 1 February 1965). api.parliament.uk. (Hozzáférés: 2023. december 17.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vickers Valiant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vickers_Valiant&oldid=26700396”