Ugrás a tartalomhoz

Varjas Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varjas Sándor
SzületettWeisz Sándor
1885. január 19.
Dombóvár
Elhunyt1939. október 27. (54 évesen)
Moszkva
Állampolgárságamagyar
HázastársaKemény (Krausz) Irma[1]
SzüleiWeisz Ignác, Fried Karolina
Foglalkozásafilozófus

SablonWikidataSegítség

Varjas Sándor (1903-ig Weisz,[2] Dombóvár, 1885. január 19.Moszkva, 1939. október 27.) magyar filozófus, egyetemi tanár, Varjas Elemér testvére.

Élete

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]

Zsidó családban született, édesapja Weisz (Varjas) Ignác szabó, édesanyja Fried Karolin volt. Középiskolába Kaposváron járt, 1903-ban pedig beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre. 20 évesen lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, rendszeresen adott elő munkásoknak, ekkortájt került kapcsolatba Szabó Ervinnel. 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, s a jászberényi gimnázium tanáraként kezdett dolgozni. 3 évig volt itt, ez idő alatt bekapcsolódott a jászberényi szociáldemokrata párt oktatói tevékenységébe.

1911-ben azzal a váddal, hogy „hazafiatlan szellemben” neveli a diákokat, elbocsátották, ekkor visszatért a magyar fővárosba, ahol a VI. kerületi Felsőkereskedelmi Iskola tanáraként dolgozott tovább.

1913. július 15-én házasságot kötött a nála hat évvel fiatalabb Kemény Irma egyetemi hallgatóval, Kemény Albert és Bettelheim Róza lányával.[3] Az első világháború idején az MSZDP baloldali ellenzékéhez tartozott, 1917-ben a pedagógusok egyik szervezője volt, a következő évben pedig a szakszervezetük vezetőségi tagja lett. Látogatta a Vasárnapi Kör üléseit, s rendkívüli műveltségre is szert tett; 1919-re már a magyaron kívül 8 nyelven (német, francia, angol, olasz, orosz, latin, görög, spanyol) beszélt. Az őszirózsás forradalom idején lett egyetemi tanár, a Károlyi-kormány alatt pedig az Országos Ismeretterjesztő Bizottság egyik tagja volt. 1919 elején belépett a KMP-be. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa volt; ő vezette a tudományos propagandaosztályt. Ezenkívül még az agitátoriskola megszervezője, illetve tanára is volt.

A kommün bukása után először 1919. augusztus 7-én tartóztatták le, ekkor elengedték, ám augusztus 14-én ismételten lefogták. A budapesti büntetőtörvényszék 1920. október 22-én kelt 8956/919 sz. ítélete alapján „lázadásra való felbujtás vádjával [...] 12 (tizenkettő) évi fegyházra ítéltetett”. Ezenkívül még 10 évnyi hivatalvesztésre, illetve politikai jogainak felfüggesztésével is sújtották.

Az emigrációban

[szerkesztés]

Büntetését nem kellett végig letöltenie; 1922-ben a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül a Szovjetunióba került. Itt belépett az SZK(b)P-be, 1923-tól kezdve három éven át a Vörös Professzúra előadójaként működött. 1926-ban a Tyimirjazev Mezőgazdasági Főiskola munkatársa lett, később pedig[4] a Moszkvai Állami Egyetem Mechanika-matematikai karának tanáraként dolgozott (mechanika- és matematikatörténetet oktatott). Foglalkozott a múlt századok (XVII., XVIII.) filozófiatörténetével, illetve a dialektikus materializmus logikájával, a dialektikus logikával is.

Művei

[szerkesztés]
  • A kategoriák transcendentalis levezetése (Bp., 1908)
  • A symbolumról. Magyarázó szöveggel, 14 rajztáblával. 300 számozott példányban (Bp., 1908)
  • A logikáról. Dolgozatok a modern filozófia köréből (Bp., 1910)
  • Az álomról; Freud álom elmélete (Bp., 1911–12)
  • Az értéktöbbletráta és profitráta (Bp., 1919)
  • Marx és Engels életrajza (Bp., 1919)
  • Az újkori filozófia történne (oroszul, I., 1926)
  • Logika és dialektika (oroszul, 1928)
  • A dialektikus materialista filozófia népszerű kifejtése Lenin művei alapján (oroszul, 1928)
  • Válogatott filozófiai tanulmányok (1971)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kemény Irma. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  2. A Belügyminisztérium 1903. évi 29620. sz. rendelete. (Névváltoztatási kimutatások 1903. év 55. oldal 30. sor)
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 371/1913. folyószáma alatt.
  4. Egyes források 1926-ot, vagy 1927-et míg mások 1932-t említenek.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Selmeczi József: Varjas Sándor – egy elfelejtett filozófus (Művelődésügyi Min. Tájékoztató, Bp., 1966. 2. sz.)
  • K. Balog János: Értünk éltek, értünk haltak. Szekszárd, 1972
  • Értünk éltek. A munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Szolnok megyei harcosainak életrajzkötete. Szolnok, 1968
  • A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 6/A, 6/B. kötet. Bp., 1959–1960
  • Sándor Pál: Varjas Sándor filozófiai munkássága. Valóság, 1972
  • Szigetvári Sándor: Varjas Sándor – a dialektikus logika kidolgozásának magyar úttörője. Magyar Filozófiai Szemle, 1967. 6. sz.