Tennesszin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ununszeptium szócikkből átirányítva)
117 livermoriumtennesszinoganesszon
At

Ts

(Usu)
Általános
Név, vegyjel, rendszám tennesszin, Ts, 117
Elemi sorozat v.sz. halogén
Csoport, periódus, mező 17, 7, p
Megjelenés ismeretlen,
v.sz. sötét fémes
Atomtömeg (291)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f14 6d10 7s2 7p5
(asztácium alapján vsz.)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 18, 7
Halmazállapot v.sz. szilárd
CAS-szám 87658-56-8
Hivatkozások

A tennesszin, vagy tennesszium, korábbi nevén ununszeptium a periódusos rendszer 117. eleme. Vegyjele Ts, korábban Uus. A halogének csoportjában található, azonban nincs arra kísérleti bizonyíték, hogy a tulajdonságai hasonlítanának a jódéra vagy az asztáciuméra. A kvantummechanikai alagúteffektus modellel végzett elméleti számítások alapján felezési ideje 0,1-40 milliszekundum között lehet, melynek során alfa-bomlással moszkoviumra hasad.

Felfedezése[szerkesztés]

Az első kutatások[szerkesztés]

2004 decemberében az oroszországi Egyesített Atomkutató Intézet bejelentett egy közös kutatást a Tennessee állambeli (USA) Oak Ridge Nemzeti Laboratóriummal (ORNL) a 117-es rendszámú szupernehéz elem előállításának céljából. A tervek szerint kalciumot (Ca) és berkéliumot (Bk) ütköztettek volna, hasonló eljárással állították elő ugyanott már 113–116., illetve a 118. elemet is. Azonban az ORNL – akkoriban az egyetlen berkéliumot gyártó intézet – nem sokkal korábban befejezte a gyártást, és túl költséges lett volna ismét beindítani. A figyelem eközben a 118-as elem előállítására terelődött, ahol berkélium helyett kaliforniumot használtak. A kalcium 48-as tömegszámú izotópja különösen hasznos az ilyen jellegű kutatásoknál, mivel 20 protonja mellett 28 neutron található, tehát így magasabb neutronszámú, ebből adódóan stabilabb szupernehéz elemeket lehet belőle létrehozni. (Neutronszáma 1,4-szerese protonszámának, a második legelőnyösebb palládium-110 izotópban ez a szám 1,391.) A szükséges berkélium-249 a kalifornium-252 bomlásterméke, de a beszerzés 3,5 millió dollárt (átszámítva közel egymilliárd forint) igényelt volna, így a két kutatóintézet végül közös megegyezéssel elhalasztotta a kísérletet.

2005 februárjában az Egyesített Atomkutató Intézet Jurij Oganyeszjan (az oganesszon névadója) vezetésével új együttműködést kezdeményezett az ORNL-nal, miközben a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, amely már ötször állított elő sikeresen új elemeket Oganyeszjannal együttműködve, szintén jelezte, hogy nyitott egy újabb kollaborációra.

2010. április 9-én a Physical Review Letters elfogadta publikálásra azt a cikket, amelyben a dubnai (Oroszország) Egyesített Atomkutató Intézet kutatói bejelentették, hogy előállították az Uus hat atomját.[1] Ehhez Ca-48 ionokkal bombáztak egy Bk-249 céltárgyat.

Az így létrehozott atomok bomlása során lehetőség volt több, már ismert szupernehéz elem megfigyelésére, amik a használt berkélium céltárgy miatt nagyobb neutronszámú izotópok voltak. A több neutron hatására pedig ezek az izotópok az eddigieknél stabilabbak voltak, tovább erősítve a stabilitási szigetek elméletét.

Elektronszerkezet[szerkesztés]

Electron shell 117 Tennessine.svg

A tennesszinnak 6 telített elektronhéja van. 7s+5p+4d+2f=18 telített alhéjjal.

Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 7

Kvantummechanikai modell: 1s22s22p63s23p64s23d10 4p65s24d105p66s24f145d10 6p67s25f146d107p5

Bizonyos kémiai tulajdonságai eltérhetnek attól, amit a periódusos rendszer könnyebb halogénjeinek megfigyeléséből várnánk (a relativisztikus hatások miatt). A tennesszin félfémekre jellemző tulajdonságokat is mutathat.

Források[szerkesztés]

  1. Yu. Ts. Oganessian et al. (2010). „Synthesis of a New Element with Atomic Number Z=117” (angol nyelven). Physical Review Letter 104 (14). DOI:10.1103/PhysRevLett.104.142502.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]