Ugrás a tartalomhoz

Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület
A Rókás-legelő Túristvándi mellett (légi felvétel)
A Rókás-legelő Túristvándi mellett (légi felvétel)
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület1,26 km²
Alapítás ideje1982
Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület
Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061°N 22.665095°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 51″, k. h. 22° 39′ 54″48.064061°N 22.665095°E

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó Túristvándi Rókás-legelő Természetvédelmi Terület a TúristvándiTiszakóród közötti közúton a 12-es km kőnél található. A 126 hektár területen fekvő Rókás-legelő helyén egykor összefüggő erdőségek voltak, melynek nyomait az itt-ott megmaradt úgynevezett "hagyásfák" jelzik, a legelőnek használt ősgyepen ritkásan elszórva.

Fekvése

[szerkesztés]
Vadrózsa

Túristvánditól északkeletre, a Tiszakóródra menő országút két oldalán fekszik.

Jellege

[szerkesztés]

A legelő jellege ősgyep.

Leírása

[szerkesztés]
Szalakóta

A Rókás nevét a legelő magasabb részein található sok rókalyuk után kapta.

Az egykor itt húzódó hatalmas tölgyerdők nyomait mára már csak az erdők irtásakor a legelő állatok deleltetése céljából meghagyott néhány szép idős tölgyből, vadkörtefából álló facsoport jelzi.

Nevezetessége az a tizenegy tölgyből álló facsoport, mely a népi emlékezet szerint egy tömegsírt jelöl.

II. Rákóczi Ferenc seregei a hagyomány szerint itt a közelben ütköztek meg a labancokkal, és az elesetteket e legelőn földelték el, és a tömegsírt tizenegy tölgyfával jelölték meg.

A helyet később megkutatták, de a fák alatt semmit sem találtak.

A Szatmári-síkságon fekvő Rókás-legelő és környéke növény- és állatvilágának változatossága már közeli Kárpátok hatását jelzi.

Növényvilága

[szerkesztés]
Vidra

A gyepek fő tömegét a réti ecsetpázsit, réti csenkesz és veresnadrág csenkesz adják. Előfordul itt az őszi vérfű, réti iszalag, pettyegetett őszirózsa, mocsári kosbor.

A Túr mentének, a holtágak környékének gyakori növénytársulásai a vízi harmatkása, békabuzogány, vízi hídőr, a réti füzény, sárga nőszirom, a virágkákafélék.

A fák, bokrok közül a mocsaras, vizesebb részeken a hamvas fűz és az égerfa, a szárazabb részeken a tölgy, a vadkörte, a rétek és utak szegélyében a kökény, a galagonya, csipkerózsa, és a sárga-, kék- és piros gyümölcsű úgynevezett "nemtudomszilva".

Állatvilága

[szerkesztés]
Uhu

Állatvilága is sokszínű. Számos szöcske és lepkefaj, a réti fészkelő madarak közül a haris, a fürj, valamint a fás legelők jellemző fészkelői a szalakóta, kabasólyom, szürke küllő, a réti fülesbagoly és az uhu. Az emlősök közül a róka, a nyuszt és a közeli Túr-ban a vidra is..

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]