Tornya
Tornya (Turnu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Rang | falu |
Községközpont | Pécska |
Irányítószám | 317235 |
Körzethívószám | 0x57 |
SIRUTA-kód | 11628 |
Népesség | |
Népesség | 1055 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 229 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 15′ 25″, k. h. 21° 07′ 34″46.256898°N 21.126108°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 25″, k. h. 21° 07′ 34″46.256898°N 21.126108°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornya témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tornya (románul Turnu): falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól 15 km-re északnyugatra fekszik, Pécskához tartozik. Határátkelőhely Battonyán át Magyarországra.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét arról a lakótoronyról kapta, melyet birtokosa emelt itt egykor.
Története
[szerkesztés]1446-ban Thoron néven említik először. 1511-ben urai a délszláv származású Jaksicsok szlávokat telepítettek ide és kúriát építettek maguknak. A török 1552. évi hadjáratában elpusztult, ekkor még magához tért, de a krími tatárok 1596-ban végleg elpusztították. A XVII. század végén román és szerb családok költöznek ide. Marczibányi Lőrinc, kinek kastélya volt a faluban, 1752-ben felvidéki katolikus magyarokat és szlovákokat, illetve bánáti falvakból (Németszentmártonból, Szemlakról) svábokat telepített Tornyára. A szlovákok és németek hamarosan a magyarságba olvadtak, csak családneveik alapján mutatható ki egykori jelenlétük. A Marczibányi család 1753-ban szép, barokk stílusú templomot építtetett a Szt. Kereszt felmagasztalása tiszteletére, alatta családi kriptával.
A XVIII. sz. első éveiben Szent Lukács tiszteletére emelt ortodox templomot 1879-ig a szerbek és románok közösen használták, majd 1879-ben a szerbek a falu főterén saját templomot építettek Szűz Mária születése tiszteletére. A trianoni békeszerződésig Csanád vármegye Battonyai járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]A falut három nemzetiség: románok, magyarok és szerbek lakják (ezért három temploma is van). Lakossága 1910-ben 2.537 fő (1.485 magyar, 666 román és 355 szerb).
1930-ban: 2081 lakosából 607 román, 1182 magyar, 258 szerb, 29 német, 1 roma és 1 szlovák nemzetiségű volt. 1992-ben 1.664 fő (ebből 649 magyar).
2002-ben 1251 lakosából: 833 román, 352 magyar, 53 szerb, 5 ukrán, 2 német, 2 szlovák, és 1 roma nemzetiségű. Ezek közül 837 ortodox, 347 római katolikus, 21 református, 20 baptista, 18 pünkösdista, 1 görögkatolikus és 1 adventista.
Gyakoribb családnevek:
Román családnevek: Banes, Mot, Igrisan, Ponta, Stan, Cornea, Maier, Ardelean, Pacurar stb. Magyar családnevek: Babella, Bozóki, Faragó, Kiss, Kőrösi, Marosi, Deák, Budai, Takács, Simon, Kádár, Czukros, Pálffy, Köles, Hegedűs, Dániel, Gaál, Pintér, Katona, Kósa stb. Szlovák családnevek: Boldis, Budacsek, Borócsik, Nemczóczki, Vólent, Verik, Belkó, Mikuska, Kajgyák, Szimcsák, Csernyik, Koválik, Gyuricza, Suttyák, Lipták, Krizsán, Ozsda stb. Szerb családnevek: Jaksity, Bajity, Uglesity, Tévin, Lungulov, Milin, Sztojanov, Arzenov, Orgovits, Heljanov, Timotity, Gluvakov, Lupsity stb. Német családnevek: Schneider, Zimmermann, Eckel, Rieger, Rück, Fiegel, Heitler stb.
Látnivalók
[szerkesztés]Határában a mai Vizespusztán feküdt az egykori Vizes falu, amely monostorral is rendelkezett. 11–13. századi templomát 1968-ban tárták fel. 1567-ben már pusztaként szerepel.
Tornyáról a Pécska felé vezető mellékút mellett, a falu szélén található a Szűzanya kis kápolnája és a gyógyító Szentkút. 1896-ban, a magyar Millennium évében történt itt egy Mária-jelenés, egy Dusik Erzsike nevű 8 éves libapásztorlányka előtt. A kislány állítása szerint a Szűzanya nyolc alkalommal jelent meg neki. A jelenés helyét hamarosan hatalmas tömegek kezdték látogatni. Előbb kis lombsátor, majd fakápolna épült e helyen, ahová a környék népe fogadalomból szentképeket, szobrokat helyezett el és gyertyákat, mécseseket gyújtottak.
A falu híres szülöttei
[szerkesztés]- Czakó Margit (1932. február 2.), újságíró
- Kiss János (1941. január 20.) tanár, újságíró
- Péterszabó Ilona (1957. július 2.), újságíró[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Archivált másolat. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
- ↑ Kötete: 56 után 57-en a temesvári perben (2002).
Irodalom
[szerkesztés]- Czudar Mihály: Nagy jelenség, Mikép jelent s jelenik meg a Boldogságos Szűz Isteni anya Tornyán, 18??
- Hajcsár Ferencz: A Tornyai nyolcz éves kis leány előtt megjelent égi jelenetről írt versek, A Tornyai nép elbeszélése szerint, Kiadja Kopcsó István Bács-Földvári lakos, Arad 18??
- Bálint Sándor: A szögedi nemzet, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79 2., Szeged, 1980.
- Májusi misék a Mária-kútnál, A tornyai csoda kapcsán, szerző: -r -a, Aradi Napló, 1995. május 19.
- Messze, messze jár már a híre a Tornyának, A tornyai Mária-jelenésekről, in: Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról, Turán Könyvek 4., Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft., Budapest, 2003, ISBN 9638608471
- Toroczkai László: Boldogasszony jelenés az elhagyott vidéken, in: Magyar Jelen, 2007. június 14.