Tizenkét dühös ember (film, 1997)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tizenkét dühös ember
(12 Angry Men)
1997-es amerikai televíziós film
Rendező William Friedkin
Producer Terence A. Donnelly
Alapmű Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
Műfaj trial film
Forgatókönyvíró Reginald Rose
Főszerepben Jack Lemmon
George C. Scott
Armin Mueller-Stahl
Zene Kenyon Hopkins
Operatőr Fred Schuler
Vágó Augie Hess
Gyártás
Gyártó MGM Television
Ország  USA
Nyelv angol
(magyar szinkron)
Játékidő 112 perc
Képarány 4 : 3
Forgalmazás
Forgalmazó MGM Television
Showtime Networks
Bemutató 1997. augusztus 17.
Korhatár 12 III. kategória (NFT/22271/2014)
További információk

A Tizenkét dühös ember (eredeti cím: 12 Angry Men) 1997-ben bemutatott filmdráma. A film Reginald Rose azonos című tévéjátéka alapján készült.

Cselekménye[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

1950-es évek, az USA egyik nagyvárosa.

A történet egy bírósági tárgyalás végével kezdődik. Egy latinos arcú fiatalember a vádlott, akit az apja megölésével vádolnak. A bírónő a tizenkét esküdt feladatait ismerteti, akiknek teljes egyetértéssel ki kell mondaniuk, hogy a vádlott kétségkívül bűnös-e, vagy a váddal szemben alapos kétség merült-e fel. Az esküdteket átvezetik egy közeli szobába, ahol egy bírósági őr előírás szerint rájuk zárja az ajtót.

Az ügy egyszerűnek látszik, mivel két szemtanú is van, akik látták, illetve hallották az eseményeket, az ő vallomásaik alapján a vádlott éjfél körül egy rugós tőrrel megölte az apját, majd elmenekült és hajnali háromkor visszatért a helyszínre, ahol a rendőrök elfogták. A mintás markolatú tőrt néhány nappal korábban vásárolta egy közeli boltban.

Az esküdtek rögtön gyors szavazást tartanak, amivel majdnem döntésre jutnak: tizenegy esküdt bűnösnek tartja, és csak egy esküdt kételkedik a bizonyítékokban.

Aprólékos vizsgálatok és szenvedélyes viták után a vallomások kétségesnek bizonyulnak, a tanúk megbízhatatlannak, a bizonyítékok sorra meginognak. Végül mindegyik esküdt egyenként és nyilvánosan a „nem bűnös” ítéletre szavaz.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereposztás[szerkesztés]

  • esküdt 1/elnök (Courtney B. Vance): középiskolai labdarúgó edző. Ösztönösen felveszi az irányító szerepet, ezért a többiek kinevezik „elnök”-nek, aki levezeti az ülést.
  • esküdt 2 (Ossie Davis): bankpénztáros
  • esküdt 3 (George C. Scott): üzletember; a fő ellenfél a filmben. Könnyen dühös lesz. A fiával nincs jó kapcsolatban, évek óta nem látta. Még akkor is bűnösnek tartja a vádlottat, amikor a bizonyítékok ennek ellenkezőjére mutatnak.
  • esküdt 4 (Armin Mueller-Stahl): részvényekkel dolgozó bróker; logikusan érvel, nem ragadja el a hév, mint időnként a többi esküdtet.
  • esküdt 5 (Dorian Harewood): szociális munkás. A vádlotthoz hasonló körülmények között nőtt fel, ezért szemékyesen érintik a vádlottal szemben felhozott előítéletek.
  • esküdt 6 (James Gandolfini): szobafestő; türelmes és tisztelettel figyel másokra.
  • esküdt 7 (Tony Danza): nagykereskedő; az ügy és a vádlott sorsa egyáltalán nem érdekli, csak az este nyolckor kezdődő baseballmeccsre akar eljutni, amire két jegye van. Türelmetlen és durva a többiekkel, sokszor tréfálkozik.
  • esküdt 8 (Jack Lemmon): építész; főszereplő, ő az első esküdt, aki nincs meggyőződve a vádlott bűnösségéről, ezzel a véleményével szemben áll a többi tizenegy esküdttel. A történet végére a 9-es esküdttel megbarátkozik. Valódi neve Davis. Két gyereke van.
  • esküdt 9 (Hume Cronyn): idős, bölcs férfi, jó megfigyelő. Hamar a 8-as esküdt mellé áll. A történet végére megbarátkoznak és bemutatkoznak egymásnak. Valódi neve McArdle.
  • esküdt 10 (Mykelti Williamson): autómosó tulajdonosa; nagy hangú, erőszakos. Szélsőséges véleménye van „ezekkel” szemben. Gyakran a többiek szavába vág. A történet vége felé megvonják tőle a szót egy különösen durva kirohanása után.
  • esküdt 11 (Edward James Olmos): órás; Kelet-Európából vándorolt be az Egyesült Államokba. Hisz abban, hogy az igazságnak győznie kell.
  • esküdt 12 (William Petersen): a reklámszakmában dolgozik; véleményét könnyedén változtatja a többiek meghallgatása után.
  • Mary McDonnell – bírónő
  • Tyrees Allen – bírósági őr
  • Douglas Spain – vádlott

Megjelenése[szerkesztés]

A film DVD-n 2001. március 6-án jelent meg.

Fogadtatás[szerkesztés]

A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 100%-ra értékelte 11 vélemény alapján.[1]


Érdekesség[szerkesztés]

A történetben felbukkanó néhány vallomás, bizonyíték és azok cáfolatai:

  • Az idős férfi tanú szerint amikor meghallotta egy test zuhanását, a lakása ajtajához ment és látta a vádlottat lerohanni a lépcsőn. Az ő lakásuk az övé alatt volt, a két lakás beosztása azonos.
    A lakás alaprajza és a méretek alapján rekonstruálják, hogy mennyi idő alatt érhetett a tanú a lakása ajtajáig (a távolság 12 méter), és 42 másodpercet mérnek. A tanú szerint neki erre kb. 15 másodperc is elég volt.
  • A férfi tanú szerint hallotta, amint a fiatalember kiabált az apjával és azt mondta: „megöli”.
    Mivel a lakás ablaka mellett közvetlenül a magasvasút haladt el és az ablak nyitva volt, a nagy zaj miatt nem érthette, hogy mit kiabálnak a fölötte lévő lakásban (ha egyáltalán meghallotta azt).
  • A női tanú az éppen elhaladó magasvasút ablakain keresztül látta a vádlottat, amint leszúrta az apját.
    A tanú szemüveges, de azt éjszaka, az ágyában nem viselte, hiszen aludni akart. Vagyis nem láthatta tisztán az elkövetőt, aki legalább 20 méterre volt tőle.
  • A vádlott állítása szerint éjfélkor elment otthonról és moziba ment, azonban amikor elfogták, nem emlékezett, hogy miről szólt a film, illetve kik voltak a szereplők.
    Az egyik esküdt egy másik esküdt kérdezgetésével rámutat, hogy ő sem emlékszik pontosan egy néhány napja látott film címére illetve a szereplők nevére, ráadásul a vádlottat érzelmileg felzaklatott állapotban hallgatták ki, hiszen halott apja a szomszéd szobában volt.
  • A női tanú szerint a szúrás felülről lefelé történt.
    A vádlott 15 cm-el alacsonyabb az apjánál, ráadásul a gyilkos eszköz tipikus használata az, hogy alulról felfelé szúrnak vele (az egyik esküdt tapasztalata szerint).

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 12 Angry Men (1997 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.