Ugrás a tartalomhoz

Szőllősy Klára

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőllősy Klára
SzületettSzőllősy Klára Gizella Alice[1]
1913. július 28.[2][3]
Budapest[2]
Elhunyt1970. november 15. (57 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSebestyén Péter
GyermekeiSzőllősy-Sebestyén András
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1957)[2]
SírhelyeFarkasréti temető (60/8-1-615)[4][5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőllősy Klára[6] (Budapest, 1913. július 28. – Budapest, 1970. november 15.)[7] József Attila-díjas (1957) magyar műfordító, író. Teljes nevén: Sebestyén Péterné Szőllősy Klára.

Életpályája

[szerkesztés]

Szőllősy Lajos (1881–1945) főorvos, egészségügyi főtanácsos és Rott Jozefa (1890–1971) gyermekeként született. Tanári és bölcsészdoktori diplomáját a budapesti tudományegyetemen szerezte. Írói működése közrefogja műfordítói pályafutását: 1945-ig két regényt jelentetett meg, ezután két évtizeden át az orosz, német, angol, francia és görög nyelvű irodalom műveit fordította magyarra, majd utolsó éveiben ismét írni kezdett. 1945–47-ben miniszterelnökségi tolmács, 1950–53-ban az Egyetemi Orosz Intézet tanára volt, meghívott előadóként pedig a budapesti tudományegyetemen tartott szemináriumot a műfordításról. 1957-ben József Attila-díjat kapott.

Munkássága

[szerkesztés]

Ő fordított magyarra olyan modern klasszikusokat, mint Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényét – olyan szállóigévé lett leleményekkel, mint „másodrendű frissességű” vagy a „Tömegír” –, Thomas Mann több művét, köztük a Doktor Faustust, olyan meghatározó 20. századi műveket, mint Theodore Dreiser Amerikai tragédiája, Katherine Mansfield elbeszélései, Leonyid Leonov több regénye, köztük az Orosz erdő, Lawrence Durrell Alexandriai négyese vagy Simone de Beauvoir önéletrajzi regénye, A körülmények hatalma. Emellett jelentékeny helyet foglalnak el fordításai sorában a 19. századi orosz klasszikusok (Csehov elbeszélései – olyan szállóigékkel, mint: „Azt zabáld, amit adnak”, „Hogy ki írta, nem tudom, de én hülye, olvasom” – , Tolsztoj számos műve – köztük az Ivan Iljics halála – és Dosztojevszkij A kamasz című regénye), de ő ültette magyarra Balzac A kispolgár természetrajza című művét és Goethe önéletrajzát, a Költészet és valóságot is. Szépirodalmi műfordításait egészítik ki többek közt Thomas Mann és Pausztovszkij esszéinek és Turgenyev visszaemlékezéseinek, leveleinek magyarításai. Saját szépírói művei – két korai regénye kivételével – élete néhány utolsó évében keletkeztek.

Művei

[szerkesztés]
  • A zeneművész (Összehasonlító tanulmány a német irodalom köréből) (Doktori disszertáció, 1936)
  • Krisztina élni tanul (regény, 1943)
  • Testvérek voltak (regény, 1944)
  • Kiklász-kalandozások (útleírás, 1967)
  • Gyalogszerrel a huszadik században (antológia saját novellafordításaiból, 1967)
  • Utószó Saul Bellow Herzog című regényéhez (1967)
  • Az Olimposztól Angyalföldig (regény, 1969)
  • A szivárvány velünk marad (útleírás, 1971)

Műfordításai

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]
Szőllősy Klára
(Budapest, 1913. júl. 28.–
Budapest, 1970. nov. 15.) 		Apja:
dévai és vajda-hunyadi
Szőllősy Lajos
(Déva, 1881. nov. 25.–
Budapest, 1945. jan. 17.)[8]
orvos, egészségügyi főtanácsos 		Apai nagyapja:
dévai és vajda-hunyadi
Szőllősy Lajos 		Apai nagyapai dédapja:
n. a.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
galochi Tömösváry Vilma 		Apai nagyanyai dédapja:
galochi Tömösváry Ferenc
adófelügyelő
Apai nagyanyai dédanyja:
malomvízi Malom Amália
Anyja:
Rott Jozefa Klára
(Budapest, 1890. jan. 2.–
Budapest, 1971. febr. 5.)[9][10] 		Anyai nagyapja:
Rott Jakab[11]
(Pest, 1848–
Budapest, 1909. jún. 3.)[12]
ügyvéd 		Anyai nagyapai dédapja:
Rott Elkán
magánzó
Anyai nagyapai dédanyja:
Spitzer Regina
Anyai nagyanyja:
Reinitz Sarolta
(Pest, 1861. márc. 31.–
Budapest, 1945. jan. 17.)[13] 		Anyai nagyanyai dédapja:
Reinitz József
orvos
Anyai nagyanyai dédanyja:
Prager Paulina


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FamilySearch Historical Records
  2. ↑ a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. január 22., PIM72102
  3. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Nevének első ő-jét néhol rövid alakban is írták, saját szerzőségű könyveiben azonban mindenütt hosszú ő-vel szerepel – Kiklász-kalandozások, Az Olimposztól Angyalföldig, A szivárvány velünk marad, Gyalogszerrel a huszadik században –, mint ahogy a Széchényi Könyvtár katalógusában, a Magyar Nemzeti Bibliográfiában, a Magyar életrajzi lexikonban (1967–), az Új magyar életrajzi lexikonban (2007), valamint az Élet és Irodalom és a Nagyvilág számaiban is a saját publikálású esszék, cikkek és műfordítások szignójaként.
  7. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 1381/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  8. ↑ Szőllősy Lajos halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1571/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  9. ↑ Rott Jozefa Klára születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 13/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  10. ↑ Szöllősy Lajosné halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 385/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  11. ↑ Rott Jakab házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 147/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  12. ↑ Rott Jakab halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1103/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  13. ↑ Rott Jakabné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1573/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 11.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőllősy_Klára&oldid=27591384”