Szerkesztő:Lálálá9999/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hangyál Károly
Hangyál Károly 1914-ben
Hangyál Károly 1914-ben
Született1893. május 2.
Perkáta
Elhunyt1967. július 14. (74 évesen)
Zichyújfalu
Nemzetiségemagyar
HázastársaTabi Julianna
GyermekeiHangyál József
Hangyál Katalin
Hangyál Ferenc
Hangyál Julianna
SzüleiHangyál Ferenc
Bernát Mária
Tisztségegrófi lovász és kocsis
Halál okakeringési elégtelenség
Sírhelyezichyújfalui temető
SablonWikidataSegítség

Hangyál Károly (Perkáta, 1893. május 2.Zichyújfalu, 1967. július 14.) magyar lovász, kocsis, Magyarország egyik utolsó hagyományos uradalmának, gróf Zichy Hyppolit Kázmér zichyújfalui birtokának tisztségviselője. Felesége Tabi Julianna (1898–1973) grófi szakácsnő volt.

Élete[szerkesztés]

1893. május 2-án született Nagyperkátán (ma Perkáta). Apja Hangyál Ferenc, anyja Bernát Mária volt. Szülei korai halála miatt egy Budapest-környéki nevelőotthonba került három testvérével együtt. Gyermekkorában elkapta a tuberkolózist, amit csodával határos módon élt túl. Az első világháború alatt az Osztrák–Magyar Monarchia csapataival az olasz fronton harcolt. Olasz hadifogságba került, ahol megtanult olaszul.

A világháborút követően hazaengedték Magyarországra, majd a Fejér vármegyei Zichyújfaluba került gróf Zichy István birtokára. 1921-ben Seregélyesen vette feleségül Tabi Juliannát, akitől négy gyermeke született. Ugyanebben az évben Zichy István meghalt, így az uradalom élére gróf Zichy Hyppolit Kázmér került. Az 1920-as évektől a második világháborúig a földesúr kocsisaként és lovászaként dolgozott, így fontos tisztséget töltött be a nagybirtok életében. Belföldi útjaira szinte kivétel nélkül elkísérte az uraságot, gyakran részt vett legendás vadászatain is, így az évtizedek alatt egyik legfőbb bizalmasává vált. Felesége szakácsnő volt a grófi konyhán.

A második világháború alatt a grófi család több helyi lakossal együtt elhagyta a települést, a Hangyál család azonban maradt. A harcok a térségben különösen elhúzódtak, egészen 1945 márciusáig tartottak. Zichyújfalut is érték támadások stratégiai fontossága révén, de a háború a családból nem követelt áldozatokat. 1945 tavaszán Zichy Kázmér feleségével és idősebb fiával, Endrével visszatérhetett az uradalomba, a földreform mintegy kétszáz hold földet a tulajdonukban hagyott a hajdani több ezerből, emellett a két kastélyt (a nagy kastélyt és a kúriát) is megtarthatták, a Hangyál család azonban nem állt többé a grófi család szolgálatában. Károly a több évtizedes barátságot még néhány évig fenn tudta tartani Kázmér gróffal, 1949-ben az államosítás miatt azonban végleg el kellett hagynia a grófi családnak a zichyújfalui birtokot.

Hangyál Károly és felesége a megalakuló Agárdi Állami Gazdaság dolgozói lettek, 1950-ben házat építettek a Petőfi utcában. Károly 1953-ban vonult nyugdíjba, megérte 9 unokája születését. 1967. július 14-én keringési elégtelenségben halt meg otthon, családi körben, 74 évesen. A zichyújfalui temetőben helyezték örök nyugalomra.

Családja[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Zolta magyar fejedelem[szerkesztés]

azért gondolták ezt a későbbi krónikások, mert fia, Taksony magyar nagyfejedelem lett, és a későbbi primogenitúra elv alapján akkor „nyilvánvalóan” Zoltának is annak kellett lennie.[1]

Bory Jenő[szerkesztés]

1915. januárjában Boryt a szerb frontra vezényelték. Megbízást kapott az 1914-ben Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös emlékművének felállítására. [2] Az emlékmű 1917-re elkészült a Latin híd hídfőjénél. A Latin-híd hídfőjének sarkán felállított kettős oszlopot 1919-ben a bevonuló szerbek lerombolták, de a gránitból készült mozaikdíszítésű pad ma is áll. A kettős oszlop a merénylet áldozatainak bronz reliefjét, egy örökmécsest és egy Pieta-szobrot tartalmazott. Az emléktábla felirata: "Hoc loco die 28. Junie 1914. vitam et sanquinem fuderunt pro Deo et patria Franciscus Ferdinandus archidux eiusque uxor duessa Sophia de Hohenberg." Magyarul: Ezen a helyen adta életét és vérét Istenért és hazáért Ferenc Ferdinánd királyi herceg és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő. Az emlékművet 1917. július 28-n, a merénylet harmadik évfordulóján avatták föl. Bory Jenőt 1916-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki. Elkészítette a Ferenc Ferdinánd Fogadalmi Templom makettjét is [3] ennek megépítésére azonban a háborús vereség miatt már nem került sor. A makettként elkészített, de fel nem épített Fogadalmi Templom képe tovább kísérte Boryt. Amikor már kezdett testet ölteni a Bory-vár, ezt írta visszaemlékezésében: "A szarajevói tervekből csak emlék maradt meg és egy pár muzeális festmény, mert a tervek a lélek mélyén tovább éltek és tovább fejlődtek. Sőt más is fejlődött belőle. Bármily hihetetlenül hangzik: a székesfehérvári Bory-vár ennek a csapásnak köszönheti létét. Hazajött a művész és amit abbahagyott ott, itthon folytatta. Nemcsak tervez, de épít is kifogyhatatlanul."

Pannónia Filmstúdió[szerkesztés]

A Pannónia nevet 1957-től kezdte használni a rajzfilmgyártás közösen a Magyar Szinkron Filmgyártó Vállalattal és hamarosan a szinkron fellegvárává nőtte ki magát. A hatvanas évek végén történt egy sikertelen kísérlet a rajzfilmgyártás önállósodására, hogy a rajzfilmgyártás vállalati formában, a Szinkrontól külön működhessen, de a Pannónia Vállalattá, és önálló szervezeti egységgé csak 1986-ban vált.

1986-ban a Pannónia szinkronrészlege levált a szintén az épületben működő Rajz- és Animációs Stúdiótól, és Magyar Szinkron és Video Vállalat néven futott tovább egészen 1995-ig, amikor az intézmény felvette a Videovox Stúdió Kft. nevet. A Pannónia Film Rajz és Animációs stúdiója önálló jogi személyként, önálló forgalmazási joggal Pannónia Film Vállalat lett. A Pannónia Film Vállalatból alakult 1994-ben a Pannóniafilm Kft.

A filmstúdió a rendszerváltásig után összeomlott. A Szinkrontól való 1986-os különválás és önállósodás után 1994-ben majdnem sor került az újraegyesítésre a vagyonmegosztás miatt, hogy a privatizáció lehetőségét megteremtsék. (Pannónia és Szinkron: az egyesülés elmarad címmel G.A. monogrammal. - Magyar Hírlap, 1994 május l8.)

A 15 éve magára hagyott stúdió épületének felújítása 2015. május és december között, rövid átfutási idő ellenére határidőre elkészült. [4] 2017. márciusán már átadták a felújított filmstúdió épületét.[5][6]

A műemléki oltalom alatt álló budai szocreál palotában, az animáció és a szinkron egykori fellegvárában újra elindult a magas színvonalú filmes alkotó munka. A reprezentatív lépcsőházban, az aulában rajzfilm kiállítás található amely egyben a rajzfilm készítés emlékhelyévé is vált.[7]

Tetanusz[szerkesztés]

A tetanusz név is görög eredetű.[8]

  1. Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2  
  2. Ferenc Ferdinánd Fogadalmi Templom (modell) https://www.flickr.com/photos/59061037@N02/38358228496/in/dateposted-public/
  3. Bory Jenó: A Ferenc Ferdinánd Fogadalmi Templom makettje - https://www.flickr.com/photos/59061037@N02/38358228496/in/dateposted-public/
  4. http://okoconcept.hu/portfolio-item/pannonia-filmstudio-budapest/
  5. http://www.origo.hu/itthon/20170309-atadtak-a-felujitott-pannonia-filmstudio-epuletet.html
  6. https://www.filmtekercs.hu/hirek/megujult-a-legendas-pannonia-filmstudio
  7. http://pestbuda.hu/cikk/20170311_atadtak_a_pannonia_filmstudio_felujitott_epuletet
  8. tetanus. CollinsDictionary.com. Collins English Dictionary - Complete & Unabridged 11th Edition. Hozzáférés ideje: November 13, 2012.