Ugrás a tartalomhoz

Szalakótaalakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 16., 23:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Szalakótaalakúak
Evolúciós időszak: Középső eocén - jelen
Türkiz halkapó (Halcyon senegalensis)
Türkiz halkapó (Halcyon senegalensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Coraciiformes
Forbes, 1884
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalakótaalakúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalakótaalakúak témájú médiaállományokat és Szalakótaalakúak témájú kategóriát.

A szalakótaalakúak (Coraciiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a nevet adó szalakóták, valamint a gyurgyalagok és jégmadarak tartoznak.

Tudnivalók

Az idetartozó madarak többsége nagyon színes tollazattal bír. Többségüknek három ujja előre-, míg egy hátramutat. A 3. és 4. ujjak a tövüknél össze vannak forrva. Sok jégmadár esetében e két ujjból az egyik hiányzik.

E madárrend fajainak a többsége óvilági elterjedésű, csak a todik, a motmotok és néhány jégmadár található meg az Amerikákban.

A szalakótaalakúak tudományos neve, a Coraciiformes, „hollószerű” vagy „hollóalakú”, megnevezés mely helytelen, hiszen a holló verébalakú (Passeriformes). A corax a latin nyelvből származik, és jelentése „holló”, míg a forma = „alakú”; az „-alakú” végződés az általánosan elfogadott szabály a rendi szintű taxonnevek megnevezésében. [Terres p 104]

Rendszertani besorolásuk

A szalakótaalakúak és legközelebbi rokonaik, az úgynevezett harkályalakúak (Piciformes) együttesen alkotják a Picodynastornithes nevű madárcsoportot, mely testvértaxonja a szarvascsőrűmadár-alakúaknak (Bucerotiformes). A Picodynastornithes-fajokat és a szarvascsőrűmadár-alakúakat, a nagyobb szintű Picocoraciae nevű taxon foglalja magába.[1][2]

Ez a rendi szintű taxon sokáig gyűjtőtaxonnak számított. A ma elfogadott családjain kívül, korábban magába foglalta a szarvascsőrűmadár-alakúakat (Bucerotiformes),[3] a kurolalakúakat (Leptosomatiformes) és a trogonalakúakat (Trogoniformes) is; azonban a DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy ezek a madarak kiérdemlik a saját rendjeiket.

Ennek a madárrendnek néhány családja, csak a paleogén földtörténeti időszakból ismert. Ezek a családok a szalakótaalakúaknak a bazális csoportjai lehetnek; a renden belüli osztályozásuk igen nehéz, sőt közeli, majdnem megkülönböztethető rokonságot mutatnak a harkályalakúakkal; ilyen például a Neanis. A fosszilis családokon kívül, olyan fosszilis nemek is vannak, melyeket családokba is igen nehéz befoglalni. A szalakótaalakúak egyik legősibb családjának, az Eocoraciidae- tekintik. A késő eocén korszaki, körülbelül 35 millió éves Geranopteridae család, a mai szalakótafélékkel (Coraciidae) és a földiszalakóta-félékkel (Brachypteraciidae) együtt, az úgynevezett Coracioidea öregcsaládot alkotják (Mayr & Mourer-Chauviré 2000). Olyan fosszilis fajok és nemek is vannak, melyeknek a családjaik még ma is élnek.

Rendszerezés

A rend az alábbi alárendelt taxonokra van felbontva:

Az alábbi fosszilis taxonok, ma még vitatott besorolásúak:

  • Quasisyndactylus nem - középső eocén, Németország - talán egy bazális jégmadár?
  • Cryptornis nem - késő eocén, Franciaország - talán szarvcsőrűmadár vagy Geranopteridae-faj?
  • Primobucconidae család, mely magába foglalja a Primobucco és Septencoracias nemeket
  • †Coraciiformes gen. et spp. indet. PQ 1216, QU 15640 raktárszámú kövületek, melyek késő eocénből származnak, és Franciaországban kerültek elő: Mayr & Mourer-Chauviré 2000)
  • Protornis nem - oligocén, Svájc) - talán bazális motmotféle vagy gyurgyalagféle?

A kurol vagy kakukkszalakóta (Leptosomus discolor) ép úgy, mint az összes szarvascsőrűmadár-alakú család ebbe a rendbe voltak besorolva. Családi szinten egyesek még a trogonféléket is idehelyezik. A késő eocén korszaki Palaeospizidae nevű madárcsaládot, néha a szalakótaalakúak közé sorolják be, úgy szintén a kora és középső eocénbeli Primobucconidae-fajokat és a középső eocén és kora oligocén korszakok között élt, Sylphornithidae családot. Eddig, ezek közül, csak a Primobucconidae család tűnik igazi szalakótaalakúnak.

Törzsfejlődés

A rend leszármazási helyzete a madarak más rendjeihez viszonyítva:


 
 
 
 

Coraciiformes



Piciformes





Bucerotiformes




Trogoniformes




Leptosomatiformes



A ma élő családok rokonsági viszonyai:

Coraciiformes

Meropidae





Brachypteraciidae



Coraciidae






Alcedinidae



Momotidae




Todidae





Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coraciiformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.