Szász István (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szász István
Született1878. december 8.
Kolozsvár
Meghalt1965. szeptember 29. (86 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Stílusa realista
Iskolái MKF
Mestere(i) Kelety Gusztáv
Székely Bertalan[1]
Ferenczy Károly

Szász István (Kolozsvár, 1878. december 8.Budapest, 1965. szeptember 29.) magyar festőművész, főiskolai tanár.

Élete[szerkesztés]

Kolozsvárt született, 1878-ban. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1901 és 1906 között.[2] 1905-től állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.[3] Az első világháborúban a szerb fronton harcolt, ahol fogságba esett. Borzalmas, téli körülmények között, ellátmány nélkül, gyalog hajtották 800 kilométeren keresztül (Balkáni halálmars), míg Albániában hajóra rakták őket. A hosszú menetelés alatt a hastífusz megtizedelte a főként erdélyi bakákból álló nyolcvanezres osztrák–magyar hadifogolycsapatot. Úticéljukra, a szardíniai Asinara-szigetre a kolera is elkísérte és tovább pusztította őket. A karanténszigeten a szabad ég alatt „elszállásolva” sokan megfagytak, éhségüket elverni szándékozva mérgező növényeket ettek. Halottaikat a sziklás talaj miatt el sem tudtak temetni, a tengerbe kellett dobni őket. (Emiatt a halászatot is be kellett tiltani egy időre.) Az élelemhiány néha még kannibalizmusra is rávette némelyiküket. Szász olaszországi hadifogsága alatt több tanulmányt készített szenvedő rabtársairól és iszonyú tábori körülményeikről. Egy kápolnát is épített fogolytársaival.[4][5]

Munkássága itthon[szerkesztés]

1919-ben tért vissza Budapestre. Az 1930-as években Szegeden sok zsánerképet alkotott, főként női modellek után, akik sok festményén felismerhető környékbeli parasztlányok.[6][7][8] A második világháború után alma máterében, a budapesti képzőművészeti főiskolán tanított. Fiának, Szász Károly Istvánnak (1909–1979), aki negyvenévesen kezdett festeni is ő volt a mestere.[9] Művei szolíd árakon ma is elérhetők az aukciósházaknál és a magánforgalomban, néhányuk a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az akadémia története
  2. Az MKE hallgatói
  3. A Magyar Szalon 1915-ös téli tárlata[halott link]
  4. Első világháborús magyar hadifoglyok. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
  5. A Szamár-sziget foglyai, Margittai Gábor és Major Anikó dokumentumfilmje, 2015
  6. Parasztlány. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
  7. Piacon című képe
  8. Fiú hegedűvel
  9. Fia az Artportálon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]