„Zsolnai kerület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
történet |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
A '''Zsolnai kerület''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žilinský kraj'') közigazgatási egység Észak-[[Szlovákia|Szlovákiában]]. Északról [[Csehország]] és [[Lengyelország]], nyugatról a [[Trencséni kerület]], délről a [[Besztercebányai kerület]], keletről az [[Eperjesi kerület]] határolja. |
A '''Zsolnai kerület''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žilinský kraj'') közigazgatási egység Észak-[[Szlovákia|Szlovákiában]]. Északról [[Csehország]] és [[Lengyelország]], nyugatról a [[Trencséni kerület]], délről a [[Besztercebányai kerület]], keletről az [[Eperjesi kerület]] határolja. |
||
Területe 6788 km², lakosainak száma 692 332 fő ([[2001]]), székhelye [[Zsolna]] ''(Žilina)''. |
Területe 6788 km², lakosainak száma 692 332 fő ([[2001]]), székhelye [[Zsolna]] ''(Žilina)''. Lakosai közül {{szám|660}} fő, vagyis 0,1% magyar nemzetiségű.<ref>A 2001-es népszámlálási adatok alapján.</ref> |
||
A kerület nagy része a [[Kárpátok]]ban fekszik. Nyugaton a [[Fehér-Kárpátok]] a morva határig, északi részén a [[Tátra]] a lengyel határig. Nagyobb tájegységei a [[Nagy-Fátra]], a [[Kis-Fátra]], legjelentősebb folyói a [[Vág]], a [[Turóc]] és az [[Árva (folyó)|Árva]]. |
A kerület nagy része a [[Kárpátok]]ban fekszik. Nyugaton a [[Fehér-Kárpátok]] a morva határig, északi részén a [[Tátra]] a lengyel határig. Nagyobb tájegységei a [[Nagy-Fátra]], a [[Kis-Fátra]], legjelentősebb folyói a [[Vág]], a [[Turóc]] és az [[Árva (folyó)|Árva]]. |
||
== Története == |
|||
A kerület mai terüle 1922-ig Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyékhez tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákiát hat nagymegyére volt felosztva, nagy része Vágmente megyéhez tartozott, csak a mai Rózsahegyi és Liptószentmiklósi járások tartoztak Tátraalja megyéhez. 1928-ban a megyék megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén megyéhez tartozott nyugati rész az újászervezett nagyobb Trencsén megyéhez került, a keleti rész pedig Tátra megyéhez. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd ismét megszűntek a megyék. |
|||
1949-ben Szlovákiát ismét hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a [[Trencséni kerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Nagybiccsei járás|Nagybiccsei]] és [[Vágbesztercei járás]]ok is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a Közép-Szlovákiai kerületbe, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás. |
|||
A mai kerület 1996-ban jött létre, amikor a független Szlovákia új közigazgatási beosztását kialakították. |
|||
==Járások== |
==Járások== |
||
| 38. sor: | 45. sor: | ||
* [[Turócszentmártoni járás]] ''(Okres Martin)'', székhelye [[Turócszentmárton]] ''(Martin)'' |
* [[Turócszentmártoni járás]] ''(Okres Martin)'', székhelye [[Turócszentmárton]] ''(Martin)'' |
||
* [[Zsolnai járás]] ''(Okres Žilina)'', székhelye [[Zsolna]] ''(Žilina)'' |
* [[Zsolnai járás]] ''(Okres Žilina)'', székhelye [[Zsolna]] ''(Žilina)'' |
||
== Források == |
|||
{{cite book |
|||
|author= Pavol Korec és társai |
|||
|title= Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) |
|||
|year= 1997 |
|||
|publisher= Q111 |
|||
|location= Bratislava |
|||
|language= szlovák |
|||
|id= ISBN 80-85401-58-4 |
|||
}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
<references /> |
<references /> |
||
== Külső hivatkozások == |
|||
* [http://www.hojelentes.hu/main2.php?orszag=sk Szlovákia hójelentése és sícentrumai] – Hójelentés.hu |
|||
{{Szlovákia kerületei}} |
{{Szlovákia kerületei}} |
||
A lap 2011. május 19., 19:58-kori változata
| Zsolnai kerület (Žilinský kraj) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Székhely | Zsolna | ||
| Polgármester | Juraj Blanár | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 691 613 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6788 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 44′ 22″ | |||
| Zsolnai kerület weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnai kerület témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
A Zsolnai kerület (szlovákul Žilinský kraj) közigazgatási egység Észak-Szlovákiában. Északról Csehország és Lengyelország, nyugatról a Trencséni kerület, délről a Besztercebányai kerület, keletről az Eperjesi kerület határolja.
Területe 6788 km², lakosainak száma 692 332 fő (2001), székhelye Zsolna (Žilina). Lakosai közül 660 fő, vagyis 0,1% magyar nemzetiségű.[2]
A kerület nagy része a Kárpátokban fekszik. Nyugaton a Fehér-Kárpátok a morva határig, északi részén a Tátra a lengyel határig. Nagyobb tájegységei a Nagy-Fátra, a Kis-Fátra, legjelentősebb folyói a Vág, a Turóc és az Árva.
Története
A kerület mai terüle 1922-ig Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyékhez tartozott. 1923 és 1928 között, amikor Szlovákiát hat nagymegyére volt felosztva, nagy része Vágmente megyéhez tartozott, csak a mai Rózsahegyi és Liptószentmiklósi járások tartoztak Tátraalja megyéhez. 1928-ban a megyék megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén megyéhez tartozott nyugati rész az újászervezett nagyobb Trencsén megyéhez került, a keleti rész pedig Tátra megyéhez. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd ismét megszűntek a megyék.
1949-ben Szlovákiát ismét hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a Trencséni kerülethez tartozó Illavai, Nagybiccsei és Vágbesztercei járások is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a Közép-Szlovákiai kerületbe, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.
A mai kerület 1996-ban jött létre, amikor a független Szlovákia új közigazgatási beosztását kialakították.
Járások
A kerület a következő 11 járásból (okres) áll.
- Alsókubini járás (Okres Dolný Kubín), székhelye Alsókubin (Dolný Kubín)
- Csacai járás (Okres Čadca), székhelye Csaca (Čadca)
- Kiszucaújhelyi járás (Okres Kysucké Nové Mesto), székhelye Kiszucaújhely (Kysucké Nové Mesto)
- Liptószentmiklósi járás (Okres Liptovský Mikuláš), székhelye Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
- Nagybiccsei járás (Okres Bytča), székhelye Nagybiccse (Bytča)
- Námesztói járás (Okres Námestovo), székhelye Námesztó (Námestovo)
- Rózsahegyi járás (Okres Ružomberok), székhelye Rózsahegy (Ružomberok),
- Stubnyafürdői járás (Okres Turčianske Teplice), székhelye Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
- Turdossini járás (Okres Tvrdošín), székhelye Turdossin (Tvrdošín)
- Turócszentmártoni járás (Okres Martin), székhelye Turócszentmárton (Martin)
- Zsolnai járás (Okres Žilina), székhelye Zsolna (Žilina)
Források
Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111. ISBN 80-85401-58-4 (1997)
Jegyzetek
- ↑ Počet obyvateľov podľa pohlavia vo všetkých krajoch SR k 1. 1. 2021 (szlovák nyelven). Szlovák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálási adatok alapján.
