„Ösvényes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MystBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: it:Ochodnica
29. sor: 29. sor:


== Története ==
== Története ==
Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu a [[16. század]] második felében a [[vlach jog]] alapján keletkezett a budatíni váruradalom területén [[Újhelymogyoród]] határában. Első írásos említése [[1569]]-ből származik. [[1598]]-ban 9 ház állt a településen. A [[17. század]] elején lakosainak száma lényegesen csökkent, [[1608]]-ban csak egy parasztház állt a faluban. [[1663]]-ban malmot említenek a településen. A [[18. század]]ban már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokosa is volt. [[1784]]-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját [[1789]]-ben, egyházi iskoláját [[1790]]-ben alapították. [[1791]]-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát. [[1828]]-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. [[1831]]-ben a [[kolera]]járványnak 109 lakos esett áldozatul. [[1872]]-ben felépült a ma is álló katolikus templom.
Területén már a bronzkorban éltek emberek, a [[lausitzi kultúra]] települése állt itt. A falu a [[16. század]] második felében a [[vlach jog]] alapján keletkezett a budatíni váruradalom területén [[Újhelymogyoród]] határában. Első írásos említése [[1569]]-ből származik. [[1598]]-ban 9 ház állt a településen. A [[17. század]] elején lakosainak száma lényegesen csökkent, [[1608]]-ban csak egy parasztház állt a faluban. [[1663]]-ban malmot említenek a településen. A [[18. század]]ban már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokosa is volt. [[1784]]-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját [[1789]]-ben, egyházi iskoláját [[1790]]-ben alapították. [[1791]]-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát. [[1828]]-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. [[1831]]-ben a [[kolera]]járványnak 109 lakos esett áldozatul. [[1872]]-ben felépült a ma is álló katolikus templom.


Vályi András szerint ''"OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységû, fája, és legelõje van.
Vályi András szerint ''"OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységû, fája, és legelõje van.

A lap 2011. május 5., 19:29-kori változata

Ösvényes (Ochodnica)
Ösvényes
Ösvényes
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1598
PolgármesterRadoslav Ďuroška
Irányítószám023 35
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1922 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség109 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület18,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″
Ösvényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ösvényes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ösvényes (1899-ig Ochodnicza, szlovákul Ochodnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban, Zsolnától 15 km-re északra. 2001-ben 2012 lakosából 1994 szlovák volt.

Története

Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu a 16. század második felében a vlach jog alapján keletkezett a budatíni váruradalom területén Újhelymogyoród határában. Első írásos említése 1569-ből származik. 1598-ban 9 ház állt a településen. A 17. század elején lakosainak száma lényegesen csökkent, 1608-ban csak egy parasztház állt a faluban. 1663-ban malmot említenek a településen. A 18. században már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokosa is volt. 1784-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját 1789-ben, egyházi iskoláját 1790-ben alapították. 1791-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát. 1828-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 109 lakos esett áldozatul. 1872-ben felépült a ma is álló katolikus templom.

Vályi András szerint "OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységû, fája, és legelõje van. " [2]

Fényes Elek szerint "Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa." [3]

1910-ben 1329, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Tűzoltóegyesületét 1925-ben, könyvtárát 1929-ben alapították. 1938-ban 385 háza és 2164 lakosa volt. 1941-ben bevezették a villanyt a településen. A II. világháború alatt határában élénk partizán tevékenység folyt. 1945. május 1-jén szabadította fel a Vörös Hadsereg. 1953-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. 1955-ben új iskola épült. 1970-ben új híd épült a Kiszucán.

Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1872-ben épült. Oltárképe a korábbi templomból való, 1837-ben készült.
  • Késő klasszicista kápolnája a 19. század második felében épült.
  • A falu felső részén található a Vajcovka nevű ásványvízforrás.

Külső hivatkozások

Források