„Avram Hersko” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kategória:Wolf-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés
6. sor: 6. sor:
Herskó Ferenc 1937-ben született Karcagon. Herskó Mózes, Ferenc apja Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Ferenc családjával hét éves koráig élt a szülővárosában. Édesapját, Herskó Mózest [[munkaszolgálat]]ra vitték, majd [[Szovjetunió|orosz]] fogságba esett.
Herskó Ferenc 1937-ben született Karcagon. Herskó Mózes, Ferenc apja Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Ferenc családjával hét éves koráig élt a szülővárosában. Édesapját, Herskó Mózest [[munkaszolgálat]]ra vitték, majd [[Szovjetunió|orosz]] fogságba esett.


A [[Németország|németek]] [[1944]]. [[március 19]]-i magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi [[gettó]]ba hurcolták, majd [[Szolnok]]ra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét [[Auschwitz]]ba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból [[Bécs]] környékére, [[Strasshof]]ba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.
A [[Németország|németek]] [[1944]]. [[március 19.|március 19-ei]] magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi [[gettó]]ba hurcolták, majd [[Szolnok]]ra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét [[Auschwitz]]ba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból [[Bécs]] környékére, [[Strasshof]]ba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.


Édesapja, Herskó Mózes 1947 nyarán jött haza a hadifogságból, ezután családjával együtt [[Budapest]]re költözött, majd 1950-ben kivándoroltak [[Izrael]]be. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték.
Édesapja, Herskó Mózes 1947 nyarán jött haza a hadifogságból, ezután családjával együtt [[Budapest]]re költözött, majd 1950-ben kivándoroltak [[Izrael]]be. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték.

A lap 2011. január 26., 01:05-kori változata

Avram Hershko (2004)

Avram Hersko (eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31.) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.

Életpályája

Családja[1]

Herskó Ferenc 1937-ben született Karcagon. Herskó Mózes, Ferenc apja Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Ferenc családjával hét éves koráig élt a szülővárosában. Édesapját, Herskó Mózest munkaszolgálatra vitték, majd orosz fogságba esett.

A németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshofba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.

Édesapja, Herskó Mózes 1947 nyarán jött haza a hadifogságból, ezután családjával együtt Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték.

Herskó Mózes Izraelben is folytatta a tanítást, számtankönyveket is írt. Két fiát (László és Ferenc) jó hírű iskolákban és egyetemeken taníttatta. Izraelben minden elemista Herskó Mózes elemista könyveiból tanulta a számtant. Ma is úgy emlegetik az oktatási módszerét, hogy "Herskó-módszer". Megírta magyar nyelven és héberül a karcagi zsidó közösség történetét.[2][3] Herskó Mózes 1999. decemberében 94 éves korában hunyt el.

Herskó Ferenc pályája Izraelben és az USÁ-ban

Fia, Herskó Ferenc 1965-ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Hebrew University Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora a Technionon (Israel Institute of Technology) Haifában és a New York Universityn patológia professzor. 2000-ben Albert Lasker-díjat kapott. Aaron Ciechanover-rel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.

A három Nobel-díjas biokémikus balról jobbra: Irwin Rose; Avram Hersko; Aaron Ciechanover (2004)

Az ubiquitin-proteaszóma útnak kritikus szerepe van a sejtek homeosztázisának fenntartásában és olyan betegségek kifejlődésében van szerepe mint:

Nemzetközileg elismert vezető angol nyelvű szakfolyóiratokban[4][5][6] adta közre tudományos közleményeit, már 2004-es Nobel-díjjal való kitüntetése előtt munkássága számos elismerésben részesült főleg izraeli (Wolf-díj, 2001) és amerikai (az Amerikai Tudományos Akadémia díja, 2003) tudományos körök részéről. A legutóbbi időkben tudós csoportjával kifejlesztett inzulin kapszuláit Dél-Afrikában tesztelik.

Tudományos közleményei angol nyelven[7]

  • Hershko, A., Ciechanover, A., Heller, H., Haas, A.L., and Rose I.A. (1980) "Proposed role of ATP in protein breakdown: Conjugation of proteins with multiple chains of the polypeptide of ATP-dependent proteolysis". Proc. Natl. Acad. Sci. USA 77, 1783-1786.
  • Hershko, A., Heller, H., Elias, S. and Ciechanover, A. (1983) Components of ubiquitin-protein ligase system: resolution, affinity purification and role in protein breakdown. J. Biol. Chem. 258, 8206-8214.
  • Hershko, A., Leshinsky, E., Ganoth, D. and Heller, H. (1984) ATP-dependent degradation of ubiquitin-protein conjugates. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 81, 1619-1623.
  • Hershko, A., Heller, H., Eytan, E. and Reiss, Y. (1986) The protein substrate binding site of the ubiquitin-protein ligase system. J. Biol. Chem. 261, 11992-11999.
  • Ganoth, D., Leshinsky, E., Eytan, E., and Hershko, A. (1988) A multicomponent system that degrades proteins conjugated to ubiquitin. Resolution of components and evidence for ATP-dependent complex formation. J. Biol. Chem. 263, 12412-1241.
  • Sudakin, V., Ganoth, D., Dahan, A., Heller, H., Hershko, J., Luca, F.C., Ruderman, J.V. and Hershko, A. (1995). The cyclosome, a large complex containing cyclin-selective ubiquitin ligase activity, targets cyclins for destruction at the end of mitosis. Mol. Biol. Cell 6, 185-198.

Díjak, elismerések (válogatás)

  • Weizmann-díj (Izrael, 1987)
  • Israel-díj (1994)
  • Wachter-díj (Innsbrucki Egyetem díja, Ausztria, 1999)
  • Nemzetközi Gairdner-díj (Gairdner Alapítvány díja, Kanada)
  • Kémiai Nobel-díj (2004)

Jegyzetek és források

  1. ↑ Hersko Ferenc családjának története Karcag város honlapjáról való, külső hivatkozásokban i.m.
  2. ↑ Herskó Mózes: A karcagi zsidók története = Toldot k'hilát Karcag uk hilot mához Nagykunság. 2., bőv. kiad. Jeruzsálem : Karcagi Zsidók Emlékbizottsága, 2005. 219, 51 p. : ill. A kötet első kiadása 1977-ben jelent meg.
  3. ↑ A karcagi zsidó temető. Karcag : Izraelita Hitközség, 1990. 77 p. : ill.
  4. ↑ Legtöbb tudományos közleményét a Journal of Biological Chemistry közölte, a szakfolyóiratot 1905-ben alapította az az amerikai biokémiai és molekuláris biológiai társaság, napjainkban hetente jelenik meg, 2009-es impakt faktora 5.328
  5. ↑ Tudományos közleményeit közreadta a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), ezen szakfolyóirat 2009-es impakt faktora 9.432
  6. ↑ Molecular Biology of the Cell (Molekuláris Biológiai Cell) (MBC) az amerikai Cell Biológiai Társaság folyóirata, amely a biokémia, a genetika, a morfológia, és az immunkémia területeiről közöl tudományos cikkeket.
  7. ↑ Az angol nyelvű wikipedia szócikke nyomán, i.m.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Avram Hersko című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Avram_Hersko&oldid=9170895”