„Oromzat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sr:Фасада |
a Bot: következő hozzáadása: az:Fasad |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
[[en:Facade]] |
[[en:Facade]] |
||
[[an:Frontera]] |
[[an:Frontera]] |
||
[[az:Fasad]] |
|||
[[be:Фасад]] |
[[be:Фасад]] |
||
[[be-x-old:Фасад]] |
[[be-x-old:Фасад]] |
A lap 2010. november 3., 02:11-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Forrás