„Kecsethy Márton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. július 25., 09:23-kori változata

Kecsethy Márton vagy Kecseti, Kechety (megh. Pozsony? 1551. január 13.) magyar katolikus pap, Veszprém püspöke, Szalaházy Tamás unokaöccse.

Családja nevét ősi birtokukról, Kecsedről kapta (Doboka vm.). 1528. január 1-jén nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ Erdélyben, Csehországban és Stájerországban.
Még pápát, III. Pált is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.

A magyar belháború alatt I. Ferdinánd mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a török támadások ellen, többek között Tihanyt és Sümeget is megerősítette. Harcolt a Szapolyai-pártiak, így Török Bálint ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. 1538. január 21-én elfoglalta Tátika várát, Segesdet és Örményest, melyek a gersei Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket pálos kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket 1548-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A veszprém vármegyei vezetőségbe ő segítette bele Devecseri Chorón Andrást, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.
Székesfehérvár elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb Sümegre menekítette.

Feltételezik, hogy áttért a református hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a cuius regio, eius religio alapján, s 1549-ben házasságot kötött Drugeth Annával. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki protestánsokat erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s 1549. március 6-án el is vették tőle a püspökséget.

Pozsonyban letelepedett, ahol valószínűleg eltékozolta vagyonát és szegényen halt meg.

Külső hivatkozás

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 '''Kecsethy Márton''' vagy ''Kecseti, Kechety'' (megh. [[Pozsony]]? [[1551]]. [[január 13.]]) [[magyarok|magyar]] [[latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] pap, [[Veszprém]] [[veszprémi püspökök listája|püspöke]], [[Szalaházy Tamás]] unokaöccse.
-Családja nevét ősi birtokukról, [[Kecsed]]ről kapta ([[Doboka vármegye|Doboka vm.]]). [[1528]]. [[január 1.|január 1]]-jén nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ [[Erdély]]ben, [[Csehország]]ban és [[Stájerország]]ban.<br>
+Családja nevét ősi birtokukról, [[Kecsed]]ről kapta ([[Doboka vármegye|Doboka vm.]]). [[1528]]. [[január 1.|január 1-jén]] nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ [[Erdély]]ben, [[Csehország]]ban és [[Stájerország]]ban.<br>
 Még [[pápa (egyházfő)|pápát]], [[III. Pál pápa|III. Pált]] is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.
-A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[Szapolyai János|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21]]-én elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri Chorón András]]t, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.<br>
+A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[Szapolyai János|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21-én]] elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri Chorón András]]t, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.<br>
 [[Székesfehérvár]] elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb [[Sümeg]]re menekítette.
-Feltételezik, hogy áttért a [[Kálvinizmus|református]] hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a ''cuius regio, eius religio'' alapján, s [[1549]]-ben házasságot kötött [[Homonnai Drugeth Anna|Drugeth Annával]]. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki [[protestantizmus|protestánsokat]] erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s [[1549]]. [[március 6.|március 6]]-án el is vették tőle a püspökséget.
+Feltételezik, hogy áttért a [[Kálvinizmus|református]] hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a ''cuius regio, eius religio'' alapján, s [[1549]]-ben házasságot kötött [[Homonnai Drugeth Anna|Drugeth Annával]]. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki [[protestantizmus|protestánsokat]] erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s [[1549]]. [[március 6.|március 6-án]] el is vették tőle a püspökséget.
 Pozsonyban letelepedett, ahol valószínűleg eltékozolta vagyonát és szegényen halt meg.