„Škoda Holding” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
26. sor: | 26. sor: | ||
*Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat. |
*Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat. |
||
*VÚKV a.s. – [[Prága|Prágában]] működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.<ref>[http://www.vukv.cz/ VUKV a.s<!-- Robot generálta cím -->] </ref> |
*VÚKV a.s. – [[Prága|Prágában]] működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.<ref>[http://www.vukv.cz/ VUKV a.s<!-- Robot generálta cím -->] </ref> |
||
*Sibelektroprivod – A [[Novoszibirszk]]ben működő |
*Sibelektroprivod – A [[Novoszibirszk]]ben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elekromos hajtás-rendszereket. |
||
*Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A [[budapest]]i székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda. |
*Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A [[budapest]]i székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda. |
||
A lap 2009. december 4., 18:43-kori változata
Škoda Holding | |
[[Fájl:Škoda logo|150px]] | |
Típus | magáncég |
Alapítva | 1859 |
Névadó | Emil Škoda |
Megszűnt | 2018 |
Székhely | Plzeň, Csehország |
Alapító |
|
Iparág | Konglomeráció |
Forma | cseh részvénytársaság |
Termékek | turbinák villamos mozdonyok Villamosok Vasúti járművek trolibuszok |
Árbevétel | €262 million (2005) |
Alkalmazottak száma | 3,600 |
Anyavállalata | Reichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring |
Leányvállalatai | Omnipol Handels AG |
[http://www.skoda.cz A(z) Škoda Holding weboldala] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Emil Škoda, Plzeňben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.
Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda Auto.
A Škoda Holding felépítése
- Škoda Power a.s.[1] – Energeitkai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzárotokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található.
- Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalalta, amely Delhiben működik.
- Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
- Škoda Transportation s.r.o.[2] – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
- Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik.
- ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.[3]
- Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
- VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.[4]
- Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elekromos hajtás-rendszereket.
- Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.
Škoda termékek
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta.
A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is.
A Škoda további termékeik a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.
A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a II. világháború után felhagytak.
A gyár történelme
1899–1945
A céget Emil Škoda alapította 1889-ben (cseh neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak), úgy vette meg a Škoda; hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és teher gépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hidakat, fegyvereket is gyártott.
1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az I. világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontájra szállítottak; Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke egy feljesztett változata az Excelsior pár évvel az eredeti modell után megjelent, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
1923. december 15-én jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.
1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.
1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.
Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó "öregapja". (A típus "egyenesági" leszármazotja a "régi" Octavia, Felicia is.)
1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
A II. világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkeztek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek; pl: a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki.
A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
1948–1990
1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig "megélt" a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.
1990-től
A cég privatizációja a 1989-től 1992-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az AZNP-t 1991. március 28-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakul meg a Škoda Holding.
A logó története
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy "verzió frissítésen". Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.