Aš

Aš
Aš látképe
Aš címere Aš zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Karlovy Vary-i
Járás	Chebi
Rang	város
Alapítás éve	1270
Polgármester	Dalibor Blažek
Irányítószám	352 01
Testvérvárosok	Lista Fiumefreddo di Sicilia, Plauen, Oelsnitz, Rehau
Népesség
Teljes népesség	12 804 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	240 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	666 m
Terület	55.86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 13′ 26″, k. h. 12° 11′ 42″50.223996008844, 12.195074300926
Aš weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aš témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Városháza

Aši Múzeum

Szentháromság templom (Traugott Alberti, akvarell)

Luther Márton emlékmű

Goethe-emlékmű (2007-ben)

Főutca

Pályaudvar

Városközpont

Schumann emléktábla

A város közigazgatási területe

A Wikimédia Commons tartalmaz Aš témájú médiaállományokat.

Aš (németül Asch) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Külső településrészei: Dolní Paseky, Doubrava, Horní Paseky, Kopaniny, Mokřiny, Nebesa, Nový Žďár, Vernéřov.

Fekvése

Az Aši-kiszögellés nyugati részén, a Smrčiny hegység részét képező Aši-hegyvidéken (csehül Ašská vrchovina), Cheb-től 20 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Oklevelekből ismert legkorábbi elnevezése Aska, majd ezt követően Ascha valamint Asche néven is említették. A német Äsche kifejezésből ered, melynek magyar megfelelője a pér (halfajta). A város kék mezős címere ezért három pért ábrázol, mely már több mint két és fél évszázada hivatalos címerként ismeretes. A címer közelmúltbeli megerősítése 2004. október 21-én történt. A város hivatalos, német elnevezése a II. világháború végéig Asch volt. Német lakosságának kitelepítését követően döntés született nevének megváltóztatásáról. A felmerülő néhány névváltozat közül, melyek egyike a Dukla volt, végül is az Aš elnevezés mellett döntöttek.

Története

A 12. században német telepesek alapították. Első írásos említése 1270-ből származik. Ezt követően oklevelek 1281-ben említik ismét, I. Rudolf cseh királytól Vögte von Weida vásárolta meg. 1331-ben Luxemburgi János cseh király tulajdonában. Végül a 15. század kezdetén a Zedtwitz-család tulajdonába került. A reformáció tanai az 1530-as években kezdtek elterjedni a településen és annak környékén. Az új evangélikus templom 1622-ben épült fel. 1629-ben az ellenreformáció ugyan elüldözte evangélikus lelkészeit, de a harmincéves háború befejeződése után 1648-ban lelkészei visszatértek, s a község ismét protestáns lett. 1749-ben felépült a 2500 személy befogadására alkalmas evangélikus temploma. 1775-ben Mária Terézia a Habsburg Birodalomhoz csatolta, mely nagyfokú autonómiát biztosított számára. A csatlakozás egyúttal e térség gazdasági fellendülésének kezdetét is jelentette. Katolikus templomát 1781-ben építették. Postakocsiforgalma 1783-ban indult, s a Cheb-Asch út a 19. század elejére épült ki, valamint textilipara is ekkor alakult ki. 1814-ben nagy tűzvész pusztította. Az 1850-es években bevezetett közigazgatási reform autonómiájának jelentős részét megszűntette. Vasútvonalát 1865-ben adták át. 1872. augusztus 2-án városi rangra emelték. Iparosodásának következtében lakosainak száma a 19. század második felében nagymértékben megnövekedett, s 1910-ben már elérte a 21 880-at. Az 1873-ban felépített kórháza 1907-től már röntgen-készülékkel is rendelkezett.

A német hadsereg 1938. október 3-i bevonulása a városba

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően a létrejövő Csehszlovákiához tartozott. Az 1930-as évek második felében a város legerősebb politikai pártja a Szudétanémet Párt (németül Sudetendeutsche Partei), melynek tevékenysége következtében a várost és környékét még a Müncheni Egyezmény aláírása előtt, 1938. szeptember 22-én a Német Birodalomhoz csatolták. A Wehrmacht csapatai 1938. október 3-án szállták meg a várost, s a csapatok bevonulását követően néhány órával később Hitler is a városba érkezett. A várost az Egyesült Államok hadserege 1945. április 20-án szabadította fel. A II. világháború befejezését követően német nemzetiségű lakosságát kitelepítették. Lakosainak száma ekkor megközelítőleg 14 000-el csökkent. Ezt követően a városba csekély számú, önkéntesen áttelepülő romániai és magyarországi illetve Csehszlovákia belső területeiről átköltöző, cseh és szlovák nemzetiségű telepes érkezett. A kitelepített németek megüresedett házait, a város lakóházainak 60%-át, néhány év leforgása alatt lebontották. A szocializmus évtizedei alatt panellakások százai, bevásárlóközpont, vasúti pályaudvar, uszoda, sífelvonó, szennyvíz-tisztító épült. Az 1990-es években, az egykor rendkívül jelentős textilipara leépült. A várost elkerülő autóutat 2003-ban adták át.

Nevezetességek

• Városháza. Barokk stílusban építették 1733-ban. 1814-ben leégett, de az eredeti tervrajzok alapján 1816-ban ismét felépítették. A 19. század végén egy újabb emelettel bővítették. A szocializmus évtizedeiben múzeum, majd városi könyvtár működött falai között. 2003-tól ismét városháza.
• Aši Múzeum. 1892-ben alapították a Zedtwitz-család egykori kastélyában. Európában egyedülálló, 25 000 párt számláló kesztyűgyűjteménnyel rendelkezik. A kőkeresztek országos nyilvántartását is itt vezetik.
• Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus templom. A Miklós-hegyen (csehül Mikulášsky vrch, németül Niklasberg) 1780-ban épített barokk stílusú templomot 1867-ben lebontották. Annak helyén építették fel 1867 és 1871 között az új, egyhajós templomot. A K. Wiedermann építész tervei alapján emelt építmény 42 méter hosszú, 13 méter széles, hajója 13.5 méter magas, tornyának magassága 48 méter. Szent Miklóst ábrázoló oltárképét 1869-ben festették. Az templom 1780-ban épített elődjének emléktábláját a toronyban helyezték el. A templombelsőt Szűz Mária-szobor és Jézus keresztútjának tizennégy festményen történő ábrázolása is díszíti.
• Salva Guardia. A császári jelképeket ábrázoló dombormű felmentette a 18. századi települést a hadsereg ellátásának kötelezettsége alól. Az Aši Múzeumban tekinthető meg.
• A Háj-hegyi Bismarck-kilátó.
• Szentháromság evangélikus templom. A város egyik legjelentősebb műemléke volt. 1749-ben építették. Orgonája Gustav Geipel aschi polgár adománya. A templom 1960-ban teljesen leégett, maradványait később lebontották. Az egykori templomra egy 2003-ban felállított kereszt emlékeztet.
• Goethe-emlékmű. Az emlékművet 1932-ben, J. W. Goethe halálának századik évfordulóján avatták fel az egykori Piactéren (ma Goethe-tér, csehül Goethovo náměstí). Johannes Watzal alkotását aztán egy későbbi időpontban, a költő születésének évfordulóján, 1932. augusztus 28-án szentelték fel. A talapzaton található évszámok a német költő Aschi látogatásainak időpontjait örökítették meg. Először 1974-ben restaurálták. Következő felújítása, mely egyben magában foglalja a szobor alapzatának felújítását is 2008-ban vette kezdetét. A restaurátorok a szobor talapzatába rejtett vasládára bukkantak, melynek üvegládája az emlékmű építéséről és az adományozókról beszámoló, 1932-ből származó dokumentumokat, képeslapokat, pénzérméket, korabeli lapokat tartalmazott. Az értékes leletet szakértők vették kezelésbe. A felújítási munkálatok befejezését 2009-re tervezik.
• Luther Márton emlékmű (a városháza mellett). J. Rössner alkotását, mely Csehország egyetlen Luther Márton emlékműve, 1883-ban avatták fel.
• Az 1848 és 1869 közötti években zajló háborúk áldozatainak emlékműve. Az obeliszk emlékmű a temetőben található.
• A II. világháború áldozatainak emlékműve a temetőben.
• Szovjet katonák emlékműve.
• Edvard Beneš emlékmű az Okružná utcában, az általános iskola épülete előtt.
• A várost felszabadító amerikai hadsereg emlékműve a Masaryk-tér sarkán.
• Gustav Geipel emlékmű. Gustav Geipel aschi polgár életében adományaival, illetve végrendeletében a városra hagyott nagyértékű hagyatéka által járult hozzá a város fejlesztéséhez. A jómódú textilgyáros nevéhez fűződik többek között a város úthálózatának fejlesztése is. Halálának 10. évfordulóján, 1924. július 14-én emlékművet avattak fel tiszteletére, az Okružní utcai parkban. A park szintén adományainak egyike. A város mecénásának arcképét ábrázoló domborművel díszített emlékmű, Johannes Watzal alkotása. A II. világháborút követően a domborművet eltávolították, helyére a „Sady prvního Máje v Aši” (magyarul „Május elseje park Ašban”) feliratot helyezték. A dombormű alatt elhelyezett, Geipel érdemeit méltató felirat szintén hasonló sorsra jutott. Az 1990-es években a város egyik forgalmas utcáját Gustav Geipelről nevezték el.
• Robert Schumann német zeneszerző emléktáblája a zeneiskola épületén.

A város ma már nem létező egykori emlékművei:

• II. József szobra egykoron az 1960-as években lebontott iskolaépület előtt állt.
• Friedrich Schiller domborművel díszített emléktáblája egykoron a Háj-hegyi Bismarck-kilátó közelében volt elhelyezve. Az emléktábla domborműve eltűnt.
• Az I. világháború aschi áldozatainak egykori emlékművét eltávolították, s helyén emelték fel a szovjet katonák emlékművét.
• A Vörös Hadsereg további két emlékművének egyikét ismeretlenek megrongálták, másikát a rendszerváltás után távolították el, s jelenleg az Aši Múzeumban tárolják.

Lakossága

Lakossága számának alakulása 1850 és 1989 között

Év	1850	1930	1947	1961	1970	1975	1976	1980	1985	1989
Lakosok száma	6825	22930	11378	9667	11622	11963	13954	14054	13419	13229

Lakossága számának alakulása 1990 és 1999 között

Év	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Lakosok száma	13193	12298	12314	12445	12516	12486	12377	12340	12302	12285

Lakossága számának alakulása 2000 és 2007 között

Év	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007
Lakosok száma	12264	12590	12582	12676	12866	12814	12840	12957

Tanintézmények

• négy általános iskola
  • A Kamenná utcai 1-es számú általános iskola. Az 1890-ben alapított iskola épülete a városközpontban fekszik. A helybéliek által Kamenka-ként nevezett intézményt a 2008-as tanévben 456 tanuló látogatta. Az iskola tornateremmel, étteremmel, tanműhelyekkel, könyvtárral és informatika-tanteremmel is rendelkezik. Ezenkívül informatikai- és oktatási eszközök széles skálájával is rendelkezik.
  • A Hlávkova utcai 2-es számú általános iskola. Az intézmény épületét 1911-ben emelték. Az iskolában a cseh nyelvű oktatást 1945-ben vezették be. A 2008-as tanévben 17 tantermét 382 tanuló látogatta. Az iskola tágas tornateremmel, étteremmel, tanműhelyekkel, könyvtárral és informatika-tanteremmel is rendelkezik.
  • Az Okružní utcai 3-as számú általános iskola. Korábban gimnáziumként működött, ezért a helyiek Gymnázka-nak nevezik. Dislexiában és diszgráfiában szenvedő gyermekek speciális oktatásával is foglalkoznak. Saját tornateremmel, étteremmel és informatika-tanteremmel rendelkezik. A 2008-as tanévben 216 tanuló látogatta.
  • A Studentská utcai 4-es számú általános iskola, az egykori járási bíróság épületében. A tornateremmel, étteremmel, informatika-tanteremmel és könyvtárral rendelkező iskola további speciális szaktantermekkel is rendelkezik, többek közt keramikusi és fémmegmunkálási műhelyekkel is. A 2008-as tanévben 216 tanuló látogatta.
• A nyolcéves gimnázium. A város főutcájában lévő iskola idegennyelv-oktatásra szakosodott, elsődlegesen a német nyelv oktatására. Csehország azon, megközelítőleg tizenöt oktatási intézményéhez tartozik, mely az úgynevezett Sprachdiplom megszerzésére ad lehetőséget.
• zeneiskola
• Textilipari szakközépiskoláját az 1990-es évek elején szüntették meg.

• 
  A Kamenná utcai 1-es számú általános iskola
• 
  A Hlávkova utcai 2-es számú általános iskola
• 
  Az Okružní utcai 3-as számú általános iskola
• 
  A Studentská utcai 4-es számú általános iskola

Közlekedés

Vasút

A Cheb - Františkovy Lázně - Hranice v Čechách vasútvonalon közelíthető meg. Az említett vonal Cheb - Aš szakaszán munkanapokon 12 járat, hétvégén 9-10 járat közlekedik. A város vasúti felszállóhelyei (Cheb felől): Aš - Hlavní nádraží (főpályaudvar), Aš město (városi), Aš předměstí (elővárosi). Pályaudvarának épületét 1969-ben építették. A II. világháború idején építették ki az Aš - Selb (Németország) vasútvonalat, melyet a háború után megszüntettek.

Kultúra

• Ašlerky és Podividlo ažažAš színjátszókörök.
• Jana Tyrolerová Galéria
• A Klubíčko zeneklub koncertek helyszíne.
• O6O9 elnevezésű, 1999-ben alapított aši könnyűzenei együttes.
• Afekt elnevezésű könnyűzenei együttes.
• Sörfesztivál

Sport

• Legnagyobb taglétszámmal rendelkező sportegyesülete, a közel 800 tagot számláló TJ Jiskra Aš. A város legjelentősebb sportlétesíményei a helybéliek által Tyršák-nak nevezett Tyrš stadion, a futballpálya és a fedett uszoda. A téli sportok kedvelői a felvonóval ellátott Háj-hegyi sípályát látogatják.
• Az aši Lenka Hyková ezüstérmet szerzett a 2004. évi nyári olimpiai játékokon sportlövészetben.
• Turistaegyletek: Smrčinský spolek Aš, Klub českých turistů Aš, Sdružení rodáků, přátel a patriotů města Aše.

Híres emberek

• Ide látogatott 1702. október 29-én I. József német-római császár és magyar király
• Ide látogatott Johann Wolfgang von Goethe német költő
• Ide látogatott Robert Schumann német zeneszerző
• Ide látogatott 1915-ben Edvard Beneš
• Ide látogatott 1938. október 3-án Adolf Hitler
• Ide látogatott Klement Gottwald Csehszlovákia egykori köztársasági elnöke
• Ide látogatott Ludvík Svoboda Csehszlovákia egykori köztársasági elnöke
• Ide látogatott 1973. augusztus 23-án Gustáv Husák Csehszlovákia egykori köztársasági elnöke
• Ide látogatott 1996. május 2-án Václav Havel Csehország köztársasági elnöke
• Ide látogatott 2006. április 12-én Václav Klaus Csehország köztársasági elnöke

Testvértelepülések

• Rehau, Németország
• Oelsnitz, Németország
• Fiumefreddo di Sicilia, Olaszország
• Plauen, Németország (1962-től)
• Ezenkívül alapító tagja a környék cseh és német településeit összekötő Barátok Európa szívében (németül Freunde im Herzen Europas, csehül Přátelé v srdci Evropy) társulásnak.

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aš című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben az Aš című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Goethův památník v Aši című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Kostel svatého Mikuláše (Aš) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Aš város hivatalos weblapja