„Szatmárnémeti” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Erdon (vitalap | szerkesztései)
a erdelyi hirportal
51. sor: 51. sor:
* Itt volt megyei főjegyző [[1829]]-től [[Kölcsey Ferenc]], mellszobra a református (Láncos) templom előtt áll.
* Itt volt megyei főjegyző [[1829]]-től [[Kölcsey Ferenc]], mellszobra a református (Láncos) templom előtt áll.
* Magyar színházában játszott egykor [[Jászai Mari]] és [[Fedák Sári]] is.
* Magyar színházában játszott egykor [[Jászai Mari]] és [[Fedák Sári]] is.
* Itt szuletett [[1929]]. [[majus 12]]-en [[Wielland Ferenc]] Szatmarnemeti egyedulalo embere aki eletet arra tete hogy a szegenyek jobban elhesenek jelszava ez volt: MINDENKIVEL MINDIG JOT TEGY.


==Testvérvárosai==
==Testvérvárosai==

A lap 2008. január 6., 16:12-kori változata

Sablon:Romániai település Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul Satu Mare, németül Sathmar) város a mai Romániában. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye székhelye és névadója. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. 2002-ben 115 630 lakosából 66 998 román és 45 414 magyar volt. Szatmárzsadány tartozik hozzá.

Fekvése

Nagyváradtól 135 km-re északkeletre a Szamos két partján fekszik.

Nevének eredete

Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka.Illetve eredhet meg "Salzmar" névből is mivel a középkorban a sóbányákból a várost átszelő folyón szálitották a sót. Román neve a magyarból való a román satul mare (= nagy falu) szavakhoz hozzáigazítással.

Története

1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést. Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták, majd a Báthoriak újjáépítették, János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt. 1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar, 3684 német és 1126 cigány volt.

Látnivalók

  • Katolikus székesegyházát 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban.
  • A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Lechner Ödön tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
  • A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
  • A Városháza 1902-ben épült.
  • A színház 1902-ben épült
  • A Református Láncos Templom, (a Béke téren, Piaţa Păcii), a megye talán első református temploma.

Képgaléria

Híres emberek

Testvérvárosai

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmárnémeti témájú médiaállományokat.