„Hollós Ilona (énekesnő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apró időrendi javítás
említése a Holéczy-Vokálnégyes tagjaként
26. sor: 26. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Apja Héjas József, anyja gencsi Nagy Anna. [[Nagyvárad]]nak Várad-Olaszi részében született Héjas Ilona Mária néven. A Trianoni békeszerződés idején, még gyermekként települt át Magyaroszágra. <ref name="Művelődés">{{cite journal | author=Nsgybaczoni Molnár Ferenc| title=A Múzsa és az Énekesnő| journal=Művelődés| year=2019| volume=72| issue=3| page=70-73| url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Muvelodes_2019/?query=holl%C3%B3s%20ilona&pg=71&layout=s}} A sajtóban megjelent életrajzi ihletettségű cikk Bonca Bertával való rokonságát tárgyalja</ref> Apai ágon rokonságban állt [[Boncza Berta|Boncza Bertával]]. 1938 és 1943 között [[Medek Anna]] tanítványa volt a [[Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium|Nemzeti Zenedében]]. Szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. A Holéczy-együttes tagja lett [[Ákos Stefi]]vel együtt. Ekkor már művésznévként használta a Hollós Ilona nevet. 1944 novemberében házasságot kötött dr. Takács István gyermekorvossal. Ez a házasság hamar felbomlott (1949-1950 körül). Második férjével [[Bágya András]]sal a Holéczy-együttesben ismerkedett meg, aki már 1945-től az együttes zongoristája volt. Vele még Héjas Ilona néven kötött házasságot. Hivatalos névváltoztatását 1948-ban hagyták jóvá. Nem volt rokona az 1919-es forradalmi időkben hírhedté vált [[Héjjas Iván]]nak, de alighanem a nevek összecsengése hozzájárult a névváltoztatásához.
Apja Héjas József, anyja gencsi Nagy Anna. [[Nagyvárad]]nak Várad-Olaszi részében született Héjas Ilona Mária néven. A Trianoni békeszerződés idején, még gyermekként települt át Magyaroszágra. <ref name="Művelődés">{{cite journal | author=Nsgybaczoni Molnár Ferenc| title=A Múzsa és az Énekesnő| journal=Művelődés| year=2019| volume=72| issue=3| page=70-73| url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Muvelodes_2019/?query=holl%C3%B3s%20ilona&pg=71&layout=s}} A sajtóban megjelent életrajzi ihletettségű cikk Bonca Bertával való rokonságát tárgyalja</ref> Apai ágon rokonságban állt [[Boncza Berta|Boncza Bertával]]. 1938 és 1943 között [[Medek Anna]] tanítványa volt a [[Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium|Nemzeti Zenedében]]. Szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. A Holéczy-együttes tagja lett [[Ákos Stefi]]vel együtt. Ekkor már művésznévként használta a Hollós Ilona nevet. Jazztörténeti források szerint először a Városi Színházban lépett fel 1943-ban. Ekkoriban a zeneszámokat a Siemens-Polydor hanglemezkiadó jelentette meg.<ref name="Swing">{{cite book | title=Fejezetek a magyar jazz rörténetéből| url=https://adt.arcanum.com/hu/view/SimonGezaGaborKonyvei_20/?query=holl%C3%B3s%20ilona&pg=183&layout=s| last=Simon| first=Géza Gábor| coauthors=Neme-Nagy Péter| date=2001| pages=184| location=Budapest}}</ref> 1944 novemberében házasságot kötött dr. Takács István gyermekorvossal. Ez a házasság hamar felbomlott (1949-1950 körül). Második férjével [[Bágya András]]sal a Holéczy-együttesben ismerkedett meg, aki már 1945-től az együttes zongoristája volt. Vele még Héjas Ilona néven kötött házasságot. Hivatalos névváltoztatását 1948-ban hagyták jóvá. Nem volt rokona az 1919-es forradalmi időkben hírhedté vált [[Héjjas Iván]]nak, de alighanem a nevek összecsengése hozzájárult a névváltoztatásához.
Ő volt az 1960-as éveket megelőző időszak legnépszerűbb, leghíresebb táncdalénekesnője. Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, bár slágereit sokáig játszották a rádiók (az 1966-os [[Táncdalfesztivál ’66|Táncdalfesztiválon]] még szerepelt). Bágya Andrástól 1960 táján vált el; asszonynevét megtartotta. Sem testvére, sem gyermeke nem volt. Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szüleivel élt Budapest [[Lipótváros]]ban. Apja 1976-ban anyja 1979-bn halt meg. Idős korában Bágya András és pályatársa Ákos Stefi segítették. Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.
Ő volt az 1960-as éveket megelőző időszak legnépszerűbb, leghíresebb táncdalénekesnője. Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, bár slágereit sokáig játszották a rádiók (az 1966-os [[Táncdalfesztivál ’66|Táncdalfesztiválon]] még szerepelt). Bágya Andrástól 1960 táján vált el; asszonynevét megtartotta. Sem testvére, sem gyermeke nem volt. Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szüleivel élt Budapest [[Lipótváros]]ban. Apja 1976-ban anyja 1979-bn halt meg. Idős korában Bágya András és pályatársa Ákos Stefi segítették. Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.


A lap 2021. szeptember 26., 16:26-kori változata

Hollós Ilona
Életrajzi adatok
Születési névHéjas Ilona
Született1920. március 2.
Nagyvárad
Elhunyt1993. június 1. (73 évesen)
Budapest
HázastársaBágya András
Pályafutás
Műfajoktáncdal
Aktív évek1944–1964
EgyüttesHoléczy-együttes
Hangszerénekhang
Hangszoprán
Tevékenységénekes
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollós Ilona, Bágya Andrásné[1][2] (Nagyvárad, 1920. március 2. – Budapest, 1993. június 1.) magyar táncdalénekesnő.

Élete

Apja Héjas József, anyja gencsi Nagy Anna. Nagyváradnak Várad-Olaszi részében született Héjas Ilona Mária néven. A Trianoni békeszerződés idején, még gyermekként települt át Magyaroszágra. [3] Apai ágon rokonságban állt Boncza Bertával. 1938 és 1943 között Medek Anna tanítványa volt a Nemzeti Zenedében. Szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. A Holéczy-együttes tagja lett Ákos Stefivel együtt. Ekkor már művésznévként használta a Hollós Ilona nevet. Jazztörténeti források szerint először a Városi Színházban lépett fel 1943-ban. Ekkoriban a zeneszámokat a Siemens-Polydor hanglemezkiadó jelentette meg.[4] 1944 novemberében házasságot kötött dr. Takács István gyermekorvossal. Ez a házasság hamar felbomlott (1949-1950 körül). Második férjével Bágya Andrással a Holéczy-együttesben ismerkedett meg, aki már 1945-től az együttes zongoristája volt. Vele még Héjas Ilona néven kötött házasságot. Hivatalos névváltoztatását 1948-ban hagyták jóvá. Nem volt rokona az 1919-es forradalmi időkben hírhedté vált Héjjas Ivánnak, de alighanem a nevek összecsengése hozzájárult a névváltoztatásához. Ő volt az 1960-as éveket megelőző időszak legnépszerűbb, leghíresebb táncdalénekesnője. Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, bár slágereit sokáig játszották a rádiók (az 1966-os Táncdalfesztiválon még szerepelt). Bágya Andrástól 1960 táján vált el; asszonynevét megtartotta. Sem testvére, sem gyermeke nem volt. Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szüleivel élt Budapest Lipótvárosban. Apja 1976-ban anyja 1979-bn halt meg. Idős korában Bágya András és pályatársa Ákos Stefi segítették. Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.

Slágerei

  • A csókod mindig jólesik (Bágya András–Vécsey Ernő)
  • Amigo eredeti címe: Die Amigos (Gerd Natschinsky–Peter Berling–Reményi-Gyenes István)
  • Amikor polkát jár a nagyapó (Szerdahelyi Zoltán–Szenes Iván)[5]
  • Ahogy lesz úgy lesz Que Sera, Sera (Jay Livingston–G. Dénes György)
  • Áll a kis hajó Vaya con dios (Larry Russel–Inez James–Buddy Pepper–G. Dénes György)
  • A szemed úgy ragyog duett Fekete Pállal[6]
  • Auf wiedersehn (Vécsey Ernő–G. Dénes György)
  • Az én apukám Oh! mein Pa-pa (Paul Burkhard[7]–Gommerman István)
  • Ciao, ciao, bambina (Domenico Modugno–Vándor Kálmán)
  • Csak egy kis emlék (Fényes Szabolcs–Bacsó Péter)
  • Csokoládé Hotta Chocolata (Milton Drake–Vic Mizzy–Harsányi Béla, G. Dénes György)
  • Egy kis romantika Tu sei romantica (Renato Rascel–Dino Verde–Reményi-Gyenes István)[8]
  • Én megpróbáltam haragudni rád (Kola József–Szenes Iván)
  • Ez minden idők (Zerinváry Andor–G. Dénes György)
  • Ez volt az én nagy pillanatom (Balassa I.–G. Dénes György)
  • Hófehér gyöngyvirág (de Fries Károly–Szécsén Mihály) A Három galamb című film zenéje, 1944 (előző elóadó: Lantos Olivér)
  • Hűvösen, hidegen (Bágya András–G. Dénes György)
  • Jaj nekem, de nagy a veszedelem (Majláth Júlia–Gommermann István)
  • Je t'aime (Bágya András–Kovács János)
  • Jó éjt (Bágya András–Bradányi Iván)
  • Két piciny fehér balettcipő Eternally (Terry's theme) (Charlie Chaplin–Ács Ágnes)[9]
  • 2x2 néha 5. Duett Kazal Lászlóval az Állami Áruház című filmből. Zeneszerző: Fényes Szabolcs, szövegíró: Szenes Iván
  • Láttam én az Eiffel tornyot (Vécsey Ernő–Szabó József)
  • Lila akácok (Ábrahám Pál–Mihály István) A Lila akác című filmből, 1934 (eredeti előadója Ágay Irén)
  • Mambo Italiano (Bob Merrill–G. Dénes György)
  • Megáll az idő (Bágya András–G. Dénes György)
  • Minden asszony életében (Vértes László–Szenes Iván) másik sikeres előadója: Vámosi János
  • Mit tegyek (Pogány László–Martiny Lajos–Szenes Iván)
  • Mondd hát a szemembe (Berki Géza–Lóránd György[10])
  • Natasa (Breitner János–Göndör László–Szenes Iván)
  • Négy fess férfi (Bágya András–Szenes Iván)
  • Nem adlak másnak (Majláth Júlia–Szabó Sándor)
  • Nem állhat közénk (Bágya András–G. Dénes György)
  • Oly jó e csodás érzés
  • Honvágydal (Oly távol messze van hazám) (Terry Gilkyson–Richard Dehr–Frank Miller–Gommermann István)[11]
  • Napfény, víz és levegő duett Fekete Pállal[12]
  • Ő az, ki így köszön (Hollós Ilona–S. Nagy István)
  • Őszi szerelem (Vécsey Ernő–Váradi Zsuzsa)
  • Rock lett a divat (Bágya András–Kovács István)
  • Sétahajó (Hajdú Júlia–Bradányi Iván–Szabó Sándor)
  • Sorrentói emlék Torna a Surriento (Ernesto de Curtis–Giambattista de Curtis[13]–Pásztor Árpád)
  • Szállj te madár (zene és szöveg: Pető István)
  • Szeretlek téged (Vécsey Ernő–Szenes Iván)
  • Tavasszal kell a szerelem (Orlay Jenő–Halász Rudolf)
  • Téged várlak... (Zsoldos Imre–Rákosi János)
  • Valaki kell nekem is (Majtáth Júlia–ifj. Kalmár Tibor)
  • Van ez így (Bágya András–Szenes Iván)
  • Veled vagyok még gondolatban (Víg György–Szenes Iván)
  • Virágoskert az én szívem (de Fries Károly–Török Rezső)[14]
  • Virágzik a rózsa (Iszaak Oszipovics Dunajevszkij) A Vidám vásár (Кубанские казакии) című filmből (másik előadó: Honthy Hanna)

Díjai, kitüntetései

  • 1955 – Szocialista Kultúráért

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ szerkesztette: Székely András Bertalan. Ki kicsoda a magyar zenei életben?. Budapest: Zeneműkiadó, 418. o. (1979). ISBN 963-330-303-6 
  2. ↑ Bágya András zeneszerző. (Hozzáférés: 2013. május 18.) Bágya Andrásnak élete végén Kemény Katalin volt a felesége
  3. ↑ Nsgybaczoni Molnár Ferenc (2019). „A Múzsa és az Énekesnő”. Művelődés 72 (3), 70-73. o.   A sajtóban megjelent életrajzi ihletettségű cikk Bonca Bertával való rokonságát tárgyalja
  4. ↑ Simon, Géza Gábor, Neme-Nagy Péter. Fejezetek a magyar jazz rörténetéből, 184. o. (2001. április 27.) 
  5. ↑ Amikor polkát jár a nagyapó[halott link]
  6. ↑ A szemed úgy ragyog. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  7. ↑ Eredetileg egy zenés játék betétdala volt O mein Papa
  8. ↑ Romantica, Dallara-Rascel. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)Az 1960-as samremoi dalfesztivál slágere, Tony Dallra előadásában
  9. ↑ A Rivaldafény (Limelight) című filmből a film dalai
  10. ↑ Lóránt György
  11. ↑ A dal első előadója, Boros Ida 1956 decemberében külföldre távozott, dalait betiltották. A dal viszont igen kedvelt volt, ezért Hollós Ilona előadásában új felvétellel pótolták
  12. ↑ Napfény, víz és levegő. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  13. ↑ Sorrentoi emlék[halott link] első ismert feldolgozása 1908-ban készült a Nagymama című operettből
  14. ↑ Virágoskert az én szívem[halott link]

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollós_Ilona_(énekesnő)&oldid=24249849”