Hollós Ilona (énekesnő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hollós Ilona
Életrajzi adatok
Születési név Héjas Ilona
Született 1920. március 2.
Nagyvárad
Elhunyt 1993. június 1. (73 évesen)
Budapest
Házastársa Bágya András
Pályafutás
Műfajok táncdal
Aktív évek 19441964
Együttes Holéczy-együttes
Hangszer énekhang
Hang szoprán
Tevékenység énekes

Hollós Ilona, Bágya Andrásné[1][2] (Nagyvárad, 1920. március 2.Budapest, 1993. június 1.) magyar táncdalénekesnő.

Élete[szerkesztés]

Apja Héjas József, anyja gencsi Nagy Anna. Nagyváradnak Várad-Olaszi részében született Héjas Ilona Mária néven. A trianoni békeszerződés idején, még gyermekként települt át Magyarországra.[3] Apai ágon rokonságban állt Boncza Bertával. 1938 és 1943 között Medek Anna tanítványa volt a Nemzeti Zenedében. Szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. A Holéczy-együttes tagja lett Ákos Stefivel együtt. Ekkor már művésznévként használta a Hollós Ilona nevet.

Jazztörténeti források szerint először a Városi Színházban lépett fel 1943-ban. Ekkoriban a zeneszámokat a Siemens-Polydor hanglemezkiadó jelentette meg.[4] 1944 novemberében házasságot kötött dr. Takács István gyermekorvossal. Ez a házasság hamar felbomlott (1949–1950 körül). Második férjével Bágya Andrással a Holéczy-együttesben ismerkedett meg, aki már 1945-től az együttes zongoristája volt. Vele még Héjas Ilona néven kötött házasságot. Hivatalos névváltoztatását 1948-ban hagyták jóvá. Nem volt rokona az 1919-es forradalmi időkben hírhedtté vált Héjjas Ivánnak, de alighanem a nevek összecsengése hozzájárult a névváltoztatásához.

Ő volt az 1960-as éveket megelőző időszak legnépszerűbb, leghíresebb táncdalénekesnője. Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, bár slágereit sokáig játszották a rádiók (az 1966-os Táncdalfesztiválon még szerepelt). Bágya Andrástól 1960 táján vált el; asszonynevét megtartotta. Sem testvére, sem gyermeke nem volt. Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szüleivel élt Budapest Lipótvárosban. Apja 1976-ban anyja 1979-ben halt meg. Idős korában Bágya András és pályatársa, Ákos Stefi segítették. Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.

Slágerei[szerkesztés]

  • A csókod mindig jólesik (Bágya András–Vécsey Ernő)
  • Amigo eredeti címe: Die Amigos (Gerd Natschinsky–Peter Berling–Reményi-Gyenes István)
  • Amikor polkát jár a nagyapó (Szerdahelyi Zoltán–Szenes Iván)[5]
  • Ahogy lesz úgy lesz Que Sera, Sera (Jay Livingston–G. Dénes György)
  • Áll a kis hajó Vaya con dios (Larry Russel–Inez James–Buddy Pepper–G. Dénes György)
  • A szemed úgy ragyog duett Fekete Pállal[6]
  • Auf wiedersehn (Vécsey Ernő–G. Dénes György)
  • Az én apukám Oh! mein Pa-pa (Paul Burkhard[7]–Gommerman István)
  • Ciao, ciao, bambina (Domenico Modugno–Vándor Kálmán)
  • Csak egy kis emlék (Fényes Szabolcs–Bacsó Péter)
  • Csokoládé Hotta Chocolata (Milton Drake–Vic Mizzy–Harsányi Béla, G. Dénes György)
  • Egy kis romantika Tu sei romantica (Renato Rascel–Dino Verde–Reményi-Gyenes István)[8]
  • Én megpróbáltam haragudni rád (Kola József–Szenes Iván)
  • Ez minden idők (Zerinváry Andor–G. Dénes György)
  • Ez volt az én nagy pillanatom (Balassa I.–G. Dénes György)
  • Hófehér gyöngyvirág (de Fries Károly–Szécsén Mihály) A Három galamb című film zenéje, 1944 (előző előadó: Lantos Olivér)
  • Hűvösen, hidegen (Bágya András–G. Dénes György)
  • Jaj nekem, de nagy a veszedelem (Majláth Júlia–Gommermann István)
  • Je t'aime (Bágya András–Kovács János)
  • Jó éjt (Bágya András–Bradányi Iván)
  • Két piciny fehér balettcipő Eternally (Terry's theme) (Charlie Chaplin–Ács Ágnes)[9]
  • 2x2 néha 5. Duett Kazal Lászlóval az Állami Áruház című filmből. Zeneszerző: Fényes Szabolcs, szövegíró: Szenes Iván
  • Láttam én az Eiffel tornyot (Vécsey Ernő–Szabó József)
  • Lila akácok (Ábrahám Pál–Mihály István) A Lila akác című filmből, 1934 (eredeti előadója Ágay Irén)
  • Mambo Italiano (Bob Merrill–G. Dénes György)
  • Megáll az idő (Bágya András–G. Dénes György)
  • Minden asszony életében (Vértes László–Szenes Iván) másik sikeres előadója: Vámosi János
  • Mit tegyek (Pogány László–Martiny Lajos–Szenes Iván)
  • Mondd hát a szemembe (Berki Géza–Lóránd György[10])
  • Natasa (Breitner János–Göndör László–Szenes Iván)
  • Négy fess férfi (Bágya András–Szenes Iván)
  • Nem adlak másnak (Majláth Júlia–Szabó Sándor)
  • Nem állhat közénk (Bágya AndrásG. Dénes György)
  • Oly jó e csodás érzés
  • Honvágydal (Oly távol messze van hazám) (Terry Gilkyson–Richard Dehr–Frank Miller–Gommermann István)[11]
  • Napfény, víz és levegő duett Fekete Pállal[12]
  • Ő az, ki így köszön (Hollós Ilona–S. Nagy István)
  • Őszi szerelem (Vécsey Ernő–Váradi Zsuzsa)
  • Rock lett a divat (Bágya András–Kovács István)
  • Sétahajó (Hajdú Júlia–Bradányi Iván–Szabó Sándor)
  • Sírnék, de könnyeket nem érdemelsz (Auth Ede–S. Nagy István)
  • Sorrentói emlék Torna a Surriento (Ernesto de Curtis–Giambattista de Curtis[13]–Pásztor Árpád)
  • Szállj te madár (zene és szöveg: Pető István)
  • Szeretlek téged (Vécsey Ernő–Szenes Iván)
  • Tavasszal kell a szerelem (Orlay Jenő–Halász Rudolf)
  • Téged várlak... (Zsoldos Imre–Rákosi János)
  • Valaki kell nekem is (Majtáth Júlia–ifj. Kalmár Tibor)
  • Van ez így (Bágya András–Szenes Iván)
  • Veled vagyok még gondolatban (Víg György–Szenes Iván)
  • Virágoskert az én szívem (de Fries Károly–Török Rezső)[14]
  • Virágzik a rózsa (Iszaak Oszipovics Dunajevszkij) A Vidám vásár (Кубанские казакии) című filmből (másik előadó: Honthy Hanna)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1955 – Szocialista Kultúráért

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerkesztette: Székely András Bertalan. Ki kicsoda a magyar zenei életben?. Budapest: Zeneműkiadó, 418. o. (1979). ISBN 963-330-303-6 
  2. Bágya András zeneszerző. (Hozzáférés: 2013. május 18.) Bágya Andrásnak élete végén Kemény Katalin volt a felesége
  3. Nagybaczoni Molnár Ferenc (2019). „A Múzsa és az Énekesnő”. Művelődés 72 (3), 70-73. o.   A sajtóban megjelent életrajzi ihletettségű cikk Bonca Bertával való rokonságát tárgyalja
  4. Simon, Géza Gábor, Neme-Nagy Péter. Fejezetek a magyar jazz rörténetéből, 184. o. (2001. szeptember 30.) 
  5. Amikor polkát jár a nagyapó[halott link]
  6. A szemed úgy ragyog. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  7. Eredetileg egy zenés játék betétdala volt O mein Papa
  8. Romantica, Dallara-Rascel. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)Az 1960-as samremoi dalfesztivál slágere, Tony Dallra előadásában
  9. A Rivaldafény (Limelight) című filmből a film dalai
  10. Lóránt György
  11. A dal első előadója, Boros Ida 1956 decemberében külföldre távozott, dalait betiltották. A dal viszont igen kedvelt volt, ezért Hollós Ilona előadásában új felvétellel pótolták
  12. Napfény, víz és levegő. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  13. Sorrentoi emlék[halott link] első ismert feldolgozása 1908-ban készült a Nagymama című operettből
  14. Virágoskert az én szívem[halott link]

Források[szerkesztés]