„Perczel Sándor” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a új kulcs a(z) Perczel család kategóriához: „Sándor” (a HotCattel)
27. sor: 27. sor:
==Házasságai és gyermekei==
==Házasságai és gyermekei==
Első felesége az [[1836]]-ban, 54 éves korában elhunyt kajdácsi Kajdácsy Erzsébet ([[1782]]–[[1836]]); szülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc ([[1733]]–[[1798]]), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. A második felesége Némethy Anna volt. Házasságaiból 19 gyermeke született, akik közül egy Etelka, és két Tivadar nevű fiatalkorban meghalt. Az életben maradt gyermekek:
Első felesége az [[1836]]-ban, 54 éves korában elhunyt kajdácsi Kajdácsy Erzsébet ([[1782]]–[[1836]]); szülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc ([[1733]]–[[1798]]), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. A második felesége Némethy Anna volt. Házasságaiból 19 gyermeke született, akik közül egy Etelka, és két Tivadar nevű fiatalkorban meghalt. Az életben maradt gyermekek:
*Perczel István ([[1802]]. [[augusztus 18.]] – [[1891]]. [[április 22.]]), aki [[1823]]–tól [[197]]-ig [[Tolna vármegye]] tiszti [[jegyző|aljegyzője]] volt, [[1832]]-ben [[Baranya vármegye]] aljegyzője, [[1836]]–tól [[1845]]-ig a [[Siklós]]i [[járás]]ban főszolgabíró, [[1849]].[[március 1.|március 1-jén]] a [[császár]]i [[hadsereg]] uralma alatt [[baranyavár]]i (Dárdán székelő) főbíró. 1850-ben Imre nevű testvérével és két másik rokonával együtt (Géza és Gyula) a nevét Bonyhádira változtatta. 1850. április 10-től Csongrád vármegye császári és királyi főnöke lett. A szabadságharc alatt a császári csapatok mellett mutatott lojalitásáért a Ferenc József rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március 27-én véglegesen Csongrád megye császári és királyi főnökévé nevezték ki, 1853-ban császári és királyi helytartósági tanácsosi címet adományoztak neki. 1858-ban ugyanilyen minőségben Kecskemétre került, ahol 1860-ig, az októberi diploma kiadásáig maradt. Nejétől, Perczel Katalintól született gyermekei: Erzsébet, Mária, Sándor.
*Perczel István ([[1802]]. [[augusztus 18.]] – [[1891]]. [[április 22.]]), aki [[1823]]–tól [[197]]-ig [[Tolna vármegye]] tiszti [[jegyző|aljegyzője]] volt, [[1832]]-ben [[Baranya vármegye]] aljegyzője, [[1836]]–tól [[1845]]-ig a [[Siklós]]i [[járás]]ban főszolgabíró, [[1849]].[[március 1.|március 1-jén]] a császári [[hadsereg]] uralma alatt [[baranyavár]]i (Dárdán székelő) főbíró. 1850-ben Imre nevű testvérével és két másik rokonával együtt (Géza és Gyula) a nevét Bonyhádyra [[névmagyarosítás|változtatta]], hogy elhatárolja magát rokonától, [[Perczel Mór]] honvédtábornoktól. 1850. április 10-től Csongrád vármegye császári és királyi főnöke lett. A szabadságharc alatt a császári csapatok mellett mutatott lojalitásáért a Ferenc József rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március 27-én véglegesen Csongrád megye császári és királyi főnökévé nevezték ki, 1853-ban császári és királyi helytartósági tanácsosi címet adományoztak neki. 1858-ban ugyanilyen minőségben Kecskemétre került, ahol 1860-ig, az októberi diploma kiadásáig maradt. Nejétől, Perczel Katalintól született gyermekei: Erzsébet, Mária, Sándor.
*Perczel Imre, aki már 17 éves korában a filozófia doktora lett. 1827-ben Tolna megyében a [[Bonyhádi járás|Völgységi járásban]] esküdt, egyúttal tiszteletbeli aljegyző, 1830-ban azon járásban al-, 1836-ban főszolgabíró. 1838-ban a magyar királyi helytartóságnál tiszteletbeli titoknok, 1844-ben Baranya megyében a Pécsi járásban főszolgabíró, 1848-ban ugyanott alispán, 1849. év július 18-tól ugyanott törvényszéki elnök. 1850-ben nevét Bonyhádyra változtatta, ugyan ez évben augusztus 21-én Ferenc-József -rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március. 21-én szolnoki császári és királyi megyei főnök lett; Szolnok vármegye császári és királyi helytartósági tanácsosa lett, ahonnan 1858-ban nyugalmaztatott.
*Perczel Imre, aki már 17 éves korában a filozófia doktora lett. 1827-ben Tolna megyében a [[Bonyhádi járás|Völgységi járásban]] esküdt, egyúttal tiszteletbeli aljegyző, 1830-ban azon járásban al-, 1836-ban főszolgabíró. 1838-ban a magyar királyi helytartóságnál tiszteletbeli titoknok, 1844-ben Baranya megyében a Pécsi járásban főszolgabíró, 1848-ban ugyanott alispán, 1849. év július 18-tól ugyanott törvényszéki elnök. 1850-ben nevét Bonyhádyra változtatta, ugyan ez évben augusztus 21-én Ferenc-József -rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március. 21-én szolnoki császári és királyi megyei főnök lett; Szolnok vármegye császári és királyi helytartósági tanácsosa lett, ahonnan 1858-ban nyugalmaztatott.
*Ifj. Perczel Sándor ([[1809]]. – [[1878]]. [[január 25.]]), aki 1827-ben a báró Russo nevű tüzérezredben kadét, 1829-től a szardíniai király nevét viselő huszárezredben, 1831. február 25-én hadnagy, ahonnan 1834-ben egy párbaj miatt kilépett. 1848. március 4-én Baranya megyei bizottmány tagja, utóbb a szerbek ellen szervezett tolnai önkéntes nemzetőrség kapitánya az alvidéken. 1848. augusztus 31-én Szekszárdon az 1200 tolnai nemzetőrből álló csapat vezetője volt. Részt vett a pákozdi csatában. 1848. október. 19-én kinevezik nemzetőrségi őrnaggyá és parancsnokká, decembertől az 52. Bocskai honvédzászlóalj őrnagya, majd dandárparancsnok. A [[kassai ütközet]]ben is részt vett. Később a pesti császári és királyi igazoló bizottmány elé állították, ahol tisztázta magát. Nejétől Balugyánszky Katától született gyermekei: Ilona, Kálmán, Vilmos, Róza, Tivadar és Szeréna.
*Ifj. Perczel Sándor ([[1809]]. – [[1878]]. [[január 25.]]), aki 1827-ben a báró Russo nevű tüzérezredben kadét, 1829-től a szardíniai király nevét viselő huszárezredben, 1831. február 25-én hadnagy, ahonnan 1834-ben egy párbaj miatt kilépett. 1848. március 4-én Baranya megyei bizottmány tagja, utóbb a szerbek ellen szervezett tolnai önkéntes nemzetőrség kapitánya az alvidéken. 1848. augusztus 31-én Szekszárdon az 1200 tolnai nemzetőrből álló csapat vezetője volt. Részt vett a pákozdi csatában. 1848. október. 19-én kinevezik nemzetőrségi őrnaggyá és parancsnokká, decembertől az 52. Bocskai honvédzászlóalj őrnagya, majd dandárparancsnok. A [[kassai ütközet]]ben is részt vett. Később a pesti császári és királyi igazoló bizottmány elé állították, ahol tisztázta magát. Nejétől Balugyánszky Katától született gyermekei: Ilona, Kálmán, Vilmos, Róza, Tivadar és Szeréna.

A lap 2021. január 23., 08:59-kori változata

Perczel Sándor
Perczel Sándor középbirtokos, hivatásos katona
Perczel Sándor középbirtokos, hivatásos katona
SzületettPerczel Sándor József Imre
1778. november 2.
Bonyhád
Elhunyt1861. május 10.
Bécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa1. Kajdachy Ezsébet (1801-1836) 2. Mirtinger Anna (1841-1861)
SzüleiPerczel Gábor Dőry Anna Rozália
FoglalkozásaKözépbirtokos, katona
Sablon • Wikidata • Segítség

Bonyhádi Perczel Sándor József Imre (Bonyhád, 1778. november 2. – Bécs, 1861. május 10.), nemesi felkelők gyalog századosa, földbirtokos.

Élete

Szülei bonyhádi Perczel Gábor (1736–1784), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (1748–1820) voltak. Apai nagyszülei Perczel József, és gyulai Gaál Katalin voltak. Anyai nagyszülei jobaházi Dőry Ádám, és and petőházi Zeke Borbála voltak.

1793-ban báró Vécsey ezredében szolgált kadétként, katonai szolgálataiért, valamint a harcokban szerzett sebekért hadnagyi kinevezést kapott. 1800-ban a nemesi felkelők gyalog századosa lett.

Házasságai és gyermekei

Első felesége az 1836-ban, 54 éves korában elhunyt kajdácsi Kajdácsy Erzsébet (1782–1836); szülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc (1733–1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. A második felesége Némethy Anna volt. Házasságaiból 19 gyermeke született, akik közül egy Etelka, és két Tivadar nevű fiatalkorban meghalt. Az életben maradt gyermekek:

  • Perczel István (1802. augusztus 18. – 1891. április 22.), aki 1823–tól 197-ig Tolna vármegye tiszti aljegyzője volt, 1832-ben Baranya vármegye aljegyzője, 1836–tól 1845-ig a Siklósi járásban főszolgabíró, 1849.március 1-jén a császári hadsereg uralma alatt baranyavári (Dárdán székelő) főbíró. 1850-ben Imre nevű testvérével és két másik rokonával együtt (Géza és Gyula) a nevét Bonyhádyra változtatta, hogy elhatárolja magát rokonától, Perczel Mór honvédtábornoktól. 1850. április 10-től Csongrád vármegye császári és királyi főnöke lett. A szabadságharc alatt a császári csapatok mellett mutatott lojalitásáért a Ferenc József rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március 27-én véglegesen Csongrád megye császári és királyi főnökévé nevezték ki, 1853-ban császári és királyi helytartósági tanácsosi címet adományoztak neki. 1858-ban ugyanilyen minőségben Kecskemétre került, ahol 1860-ig, az októberi diploma kiadásáig maradt. Nejétől, Perczel Katalintól született gyermekei: Erzsébet, Mária, Sándor.
  • Perczel Imre, aki már 17 éves korában a filozófia doktora lett. 1827-ben Tolna megyében a Völgységi járásban esküdt, egyúttal tiszteletbeli aljegyző, 1830-ban azon járásban al-, 1836-ban főszolgabíró. 1838-ban a magyar királyi helytartóságnál tiszteletbeli titoknok, 1844-ben Baranya megyében a Pécsi járásban főszolgabíró, 1848-ban ugyanott alispán, 1849. év július 18-tól ugyanott törvényszéki elnök. 1850-ben nevét Bonyhádyra változtatta, ugyan ez évben augusztus 21-én Ferenc-József -rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március. 21-én szolnoki császári és királyi megyei főnök lett; Szolnok vármegye császári és királyi helytartósági tanácsosa lett, ahonnan 1858-ban nyugalmaztatott.
  • Ifj. Perczel Sándor (1809. – 1878. január 25.), aki 1827-ben a báró Russo nevű tüzérezredben kadét, 1829-től a szardíniai király nevét viselő huszárezredben, 1831. február 25-én hadnagy, ahonnan 1834-ben egy párbaj miatt kilépett. 1848. március 4-én Baranya megyei bizottmány tagja, utóbb a szerbek ellen szervezett tolnai önkéntes nemzetőrség kapitánya az alvidéken. 1848. augusztus 31-én Szekszárdon az 1200 tolnai nemzetőrből álló csapat vezetője volt. Részt vett a pákozdi csatában. 1848. október. 19-én kinevezik nemzetőrségi őrnaggyá és parancsnokká, decembertől az 52. Bocskai honvédzászlóalj őrnagya, majd dandárparancsnok. A kassai ütközetben is részt vett. Később a pesti császári és királyi igazoló bizottmány elé állították, ahol tisztázta magát. Nejétől Balugyánszky Katától született gyermekei: Ilona, Kálmán, Vilmos, Róza, Tivadar és Szeréna.
  • Perczel Mór (1811. november 11. – 1899. május 23.)
  • Perczel Miklós (1812. december 15. – 1904. március 14.)
  • Perczel Béla (1819. június 15. – 1888. március 25.)
  • Perczel Pál (1822. január 25. – 1870. szeptember 24.), aki 1848. október. 10-én a VI. honvéd zászlóaljnál főhadnagy, majd október 19-én a Tolna megyében alakult 41. honv. zászlóaljnál kapitánya lett. 1849. februárjában az Eszéki várában a őrséggel együtt kapitulált, és szabadon bocsáttatott; később a császári és királyi hadseregbe közlegényül besorozták, de hamarosan végleg hazabocsátották. Neje Magyary-Kossa Ludovika (1828–1901) volt,[1] akit 1857-ben vett feleségül Bonyhádon.[2]
  • Perczel Ferenc (1829 – 1849), aki 1843-ban a vasas ezredben kadét, 1845-ben magyar királyi testőr. 1848-ban Bécset több társával otthagyta, és a 30. honvéd zászlóaljnál főhadnagy lett. 1849-ben honvéd kapitányként részt vett Buda visszavételében, de halálos lövést kapott, miben öt nap alatt életét vesztette, Pesten temették el.
  • Perczel László (1827 – 1897 májusa), aki 1846-ban jeles eredménnyel végezte el a belovári császári és királyi katonai akadémiát, és a császár huszárezredben lett kadét. 1847-ben hadnaggyá lépett elő, 1848-ban ezredével együtt a forradalomhoz állt. 1849-ben a világosi fegyverletétel után a hadi törvényszék négyévi várfogságra ítélték, de kegyelmet kapott és hazatért. 1897. májusában halt meg a péterházai pusztán, hol súlyos betegsége miatt 70 évesen önkezével vetett véget életének.[3] Feleségétől, Sárközy Lídiától (meghalt 1882 január),[4] Sárközy József Komárom megye alispánjának lányától három lánya, Antónia Erzsébet és Lídia született.
  • Perczel Etelka (1807. – 1861. június 30.), Vojnits Barnabásné
  • Perczel Mária (1817. – 1900. november 17.), Bárány Sándorné, aki 1900-ban halt meg 83 éves korában[5]
  • Perczel Erzsébet (1823. – Fadd, 1898. szeptember 26.),[6] Bartal György, 1874–1875-ben földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter neje. Ferencnek ikertestvére.[7]
  • Perczel Ilona (1829 – 1866), Bartal Pálné
  • Perczel Berta (†1905. december 5.), a testvérek közül utolsóként távozott, 90 évet élt[8]
  • Perczel Emília, meghalt 1885 augusztusában[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Vasárnapi Ujság 1901/28
  2. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Magyary-Kossa)
  3. ↑ Vasárnapi Ujság 1897/20
  4. ↑ Vasárnapi Ujság 1882/5
  5. ↑ Vasárnapi Ujság 1900/48
  6. ↑ Vasárnapi Ujság 1898/40
  7. ↑ NagyIván: Magyarország családai
  8. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/51
  9. ↑ Vasárnapi Ujság 1885/36

Források

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perczel_Sándor&oldid=23477190”