„Endrőd” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ez nem egy, hanem 3 különböző ballada, ref pontosabban |
→Fekvése: bővebben |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
Békés megye északi részén található a [[ |
Békés megye északi részén található, a [[Körösök#Hármas-Körös|Hármas-Körös]] déli oldalán, bal partján. A folyónak itt több [[holtág]]a is található; itteni szakasza a [[Körös–Maros Nemzeti Park]] része. |
||
===Megközelítése=== |
|||
Endrőd a [[443-as főút (Magyarország)|443-as]] és a [[46-os főút (Magyarország)|46-os főutak]] találkozásánál terül el, előbbi [[Szarvas (település)|Szarvassal]], utóbbi [[Mezőtúr]]ral, illetve Gyomával és [[Mezőberény|Mezőberénnyel]] köti össze. Központjából indul ki a [[4642-es közút|4642-es út]] is, amely [[Kondoros]]sal, [[Nagyszénás]]sal és [[Szentes]]sel teremt összeköttetést. |
|||
Központját vasút nem érinti, de az északi határában elterülő [[Nagylapos (Gyomaendrőd)|Nagylapos]] városrész mellett elhalad a {{vvr|120}}, amelynek egy megállóhelye is van ott, [[Nagylapos megállóhely]], ahol korábban még posta is üzemelt.<ref>Dancsik János: [http://issuu.com/lovaszi/docs/multidezo2/171 Endrőd (Gyomaendrőd 2) posta története 1861-től napjainkig] (In: szerk: dr. Lovászi József: Múltidéző 2., 167–178. o., Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, Szentes, 2010)</ref> |
|||
==Története== |
==Története== |
A lap 2020. július 11., 14:26-kori változata
Endrőd | |
Közigazgatás | |
Település | Gyomaendrőd |
Városhoz csatolás | 1981 |
Korábbi rangja | nagyközség |
Irányítószám | 5502 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 20° 45′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 20° 45′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrőd témájú médiaállományokat. |
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés megye Gyomaendrődi járásában. Gyomával történt egyesülésével lett Gyomaendrőd része. Az egykori Szentlászló nevű külterületi lakotthelyéből alakult meg Hunya község.
Fekvése
Békés megye északi részén található, a Hármas-Körös déli oldalán, bal partján. A folyónak itt több holtága is található; itteni szakasza a Körös–Maros Nemzeti Park része.
Megközelítése
Endrőd a 443-as és a 46-os főutak találkozásánál terül el, előbbi Szarvassal, utóbbi Mezőtúrral, illetve Gyomával és Mezőberénnyel köti össze. Központjából indul ki a 4642-es út is, amely Kondorossal, Nagyszénással és Szentessel teremt összeköttetést.
Központját vasút nem érinti, de az északi határában elterülő Nagylapos városrész mellett elhalad a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, amelynek egy megállóhelye is van ott, Nagylapos megállóhely, ahol korábban még posta is üzemelt.[1]
Története
Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.
Néprajza
Endrődön gyűjtötték a következő három balladát:
Szegvári Katica, Szegvári Mariska (Sági bíró lánya) Szegvári Katica, Szegvári Mariska, |
Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út (Pápainé ballada) Jaj de széles, jaj de hosszú az-az út, |
Hallottátok 1910-ben (Szosznyák ballada) Hogy mi történt Kisendrőd községben, – Vaszkó Irén gyűjtése[2] |
Nevezetes endrődiek
- Balázs Andrea
- Bohus Zoltán
- Czikkely Elek
- Dobos Lajos
- Gergely Ágnes
- Giricz Mátyás
- Gurbán Miklós
- Hunya Dániel
- Iványi Miklós
- Kunkovács László
- Rózsahegyi Kálmán
- Tímár Máté
- Turi-Kovács Béla
- Ugrin József
- Uhrin Benedek
Jegyzetek
- ↑ Dancsik János: Endrőd (Gyomaendrőd 2) posta története 1861-től napjainkig (In: szerk: dr. Lovászi József: Múltidéző 2., 167–178. o., Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, Szentes, 2010)
- ↑ Endrőd néprajza – A Városunk Gyomaendrőd írása (CsabaNet, 2003. február 6.)
Források
- Magyarország megyei kézikönyvei 3. kötet, 303. oldal