„Larsen-selfjég” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Larsen iceshelves.png|bélyegkép|200px|A Larsen A és a Larsen B (vörössel jelölve)]]
[[Kép:Larsen iceshelves.png|bélyegkép|200px|A Larsen A és a Larsen B (vörössel jelölve)]]
[[Kép:Larsen B Collapse Size Comparison.png|bélyegkép|200px|A Larsen-B [[2002]]. [[január 31.|január 31-én]] kezdett darabokra törni.]]
[[Kép:Larsen B Collapse Size Comparison.png|bélyegkép|200px|A Larsen-B [[2002]]. [[január 31.|január 31-én]] kezdett darabokra törni]]


A '''Larsen-selfjég''' a [[Nyugat-Antarktiszi jégpajzs|Nyugat-Antarktiszi]] [[jégpajzs]] egyik, tengerbe nyúló része ([[selfjég|selfjege ]]) volt a [[Graham-föld]] nyugati szélén. Két részre tagolták; a 3250 km² területű '''Larsen A''' (67°30′S, 062°30′W) [[1995]] januárjában esett szét.
A '''Larsen-selfjég''' a [[Nyugat-Antarktiszi jégpajzs|Nyugat-Antarktiszi]] [[jégpajzs]] egyik, tengerbe nyúló része ([[selfjég|selfjege ]]) volt a [[Graham-föld]] nyugati szélén. Két részre tagolták; a 3250 km² területű '''Larsen A''' (67°30′S, 062°30′W) [[1995]] januárjában esett szét.
10. sor: 10. sor:
[[John Mercer]] [[1978]]-ban ezt mondta: „Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az Antarktiszon, az lesz, hogy a selfjég az [[Antarktiszi-félsziget]] mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is.”
[[John Mercer]] [[1978]]-ban ezt mondta: „Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az Antarktiszon, az lesz, hogy a selfjég az [[Antarktiszi-félsziget]] mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is.”


A Larsen B leválását körülbelül [[2100]]-ra valószínűsítették, és mindenkit meglepett, hogy ez száz évvel hamarabb, és pár nap alatt lejátszódott. A tévedés oka az volt, hibásan arra számítottak, hogy a jégtömbök tetején kialakult [[olvadékvíztó|olvadékvíztavak]] nem ideiglenes olvadások voltak: a víz ahelyett, hogy visszafagyott volna a jég felületére, utat talált magának lefelé, és a levezető repedések falait tágítva feldarabolta a jeget. A [[NASA]] Terra műholdjának Modis felvételein követhetjük a jégtömb darabokra törését; a felvételek ingyen megtekinthetőek.
A Larsen B leválását körülbelül [[2100]]-ra valószínűsítették, és mindenkit meglepett, hogy ez száz évvel hamarabb, és pár nap alatt lejátszódott. A tévedés oka az volt, hibásan arra számítottak, hogy a jégtömbök tetején kialakult [[olvadékvíztó|olvadékvíztavak]] nem ideiglenes olvadások voltak: a víz ahelyett hogy visszafagyott volna a jég felületére, utat talált magának lefelé, és a levezető repedések falait tágítva feldarabolta a jeget. A [[NASA]] Terra műholdjának Modis felvételein követhetjük a jégtömb darabokra törését; a felvételek ingyen megtekinthetőek.


A tengeri selfjég eltűnése után belföldi jégtakaró kezd darabolódni. [[Al Gore]] ''[[Kellemetlen igazság]]'' című könyvében szemlélteti a folyamatot a [[globális felmelegedés]]t kutatva. [[Tim Naish]] a Larsen B leszakadása után figyelmeztetett: további leválások várhatók.
A tengeri selfjég eltűnése után belföldi jégtakaró kezd darabolódni. [[Al Gore]] ''[[Kellemetlen igazság]]'' című könyvében szemlélteti a folyamatot a [[globális felmelegedés]]t kutatva. [[Tim Naish]] a Larsen B leszakadása után figyelmeztetett: további leválások várhatók.

A lap 2020. június 25., 19:02-kori változata

A Larsen A és a Larsen B (vörössel jelölve)
A Larsen-B 2002. január 31-én kezdett darabokra törni

A Larsen-selfjég a Nyugat-Antarktiszi jégpajzs egyik, tengerbe nyúló része (selfjege ) volt a Graham-föld nyugati szélén. Két részre tagolták; a 3250 km² területű Larsen A (67°30′S, 062°30′W) 1995 januárjában esett szét.

A Larsen B 2002-ben esett szét, lényegében 2 nap alatt.

A fotón látható terület 240 km hosszú és 50 km széles; a legnagyobb vastagsága 220 méter, tömege 720 milliárd tonna, a kora kb. 12 ezer év volt.

John Mercer 1978-ban ezt mondta: „Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az Antarktiszon, az lesz, hogy a selfjég az Antarktiszi-félsziget mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is.”

A Larsen B leválását körülbelül 2100-ra valószínűsítették, és mindenkit meglepett, hogy ez száz évvel hamarabb, és pár nap alatt lejátszódott. A tévedés oka az volt, hibásan arra számítottak, hogy a jégtömbök tetején kialakult olvadékvíztavak nem ideiglenes olvadások voltak: a víz ahelyett hogy visszafagyott volna a jég felületére, utat talált magának lefelé, és a levezető repedések falait tágítva feldarabolta a jeget. A NASA Terra műholdjának Modis felvételein követhetjük a jégtömb darabokra törését; a felvételek ingyen megtekinthetőek.

A tengeri selfjég eltűnése után belföldi jégtakaró kezd darabolódni. Al Gore Kellemetlen igazság című könyvében szemlélteti a folyamatot a globális felmelegedést kutatva. Tim Naish a Larsen B leszakadása után figyelmeztetett: további leválások várhatók.

Források