„Tulkok” változatai közötti eltérés

Tulkok
	Amerikai bölény bika (Bison bison)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Fajok
	7 nem, 23 faj
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tulkok témájú kategóriát.

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2020. január 12., 12:47-kori változata

A tulkok (Bovini) nemzetsége a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

A nemzetségbe tartoznak a tülkösszarvúak legnagyobb ma élő fajai. A leghosszabb faj a kafferbivaly, a legsúlyosabb pedig a gaur.

Bubalus (Smith, 1827), más néven ázsiai bivalyok – 5 faj
- Vízibivaly (Bubalus bubalis)
  - Vadbivaly vagy vad vízibivaly (B. b. arnee)
  - Vizibivaly (B. b. bubalis és B. b. carabanesis) - köznapi nevén csak bivaly
- Mindorói bivaly (Bubalus mindorensis)
- Alföldi anoa (Bubalus depressicornis)
- Hegyi anoa (Bubalus quarlesi)
- Bubalus mephistopheles

Bos (Linnaeus, 1758) – 5 faj
- Gaur (Bos gaurus) vagy (Bos frontalis)
- Jak (Bos grunniens)
- Banteng (Bos javanicus)
- Kouprey (Bos sauveli)
- Szarvasmarha (Bos primigenius vagy Bos taurus)
  - Őstulok (B. p. primigenius és B. p. namadicus)
  - Házi szarvasmarha (B. p. taurus és B. p. indicus)

Bison (Smith, 1827) – 2 faj
- Amerikai bölény (Bison bison)
- Európai bölény (Bison bonasus)

Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
K K Gurung & Raj Singh: Field Guide to the Mammals of the Indian Subcontinent, Academic Press, San Diego, ISBN 0-12-309350-3
International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17ΔбГ specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84.

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 **[[Vízibivaly]]  ''(Bubalus bubalis)''
 ***[[Vadbivaly]] vagy vad vízibivaly ''(B. b. arnee)''
-***[[Házibivaly]] ''(B. b. bubalis'' és ''B. b. carabanesis)'' - köznapi nevén csak '''bivaly'''
+***[[Vizibivaly]] ''(B. b. bubalis'' és ''B. b. carabanesis)'' - köznapi nevén csak '''bivaly'''
 **[[Mindorói bivaly]]  ''(Bubalus mindorensis)''
 **[[Alföldi anoa]] ''(Bubalus depressicornis)''
@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 {|
 |}
-*'''''[[Bos]]''''' ([[Carolus Linnaeus|Linnaeus]], 1758) – 5 faj
+*'''''[[Bos]]''''' ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758) – 5 faj
 **[[Gaur]] ''(Bos gaurus)'' vagy ''(Bos frontalis)''
 **[[Jak]] ''(Bos grunniens)''