Kouprey
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az egyetlen fogságban tartott kouprey 1937-ben a párizsi állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bos sauveli (Urbain, 1937) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A kouprey elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kouprey témájú kategóriát. |
A kouprey (Bos sauveli) egy párosujjú patás, amely a tülkösszarvúak (Bovidae) családján belül a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozik. Az állatot 1937-ben fedezték fel, már akkor is csak kis létszámban élt. A túlzott vadászat és a háborúk miatt valószínűleg mára kihalt, de ha túlélő példányai akadnak is még, ahhoz bizonyosan kevesen vannak, hogy biztosítsák a faj továbbélését.
Az állat leírása[szerkesztés]
A kouprey valószínűsíthetően a bölények, gaurok, batengek, őstulkok és a zebuk kereszteződésével keletkezett fajkeverék, más vélemények szerint közönséges vadmarhafaj. Az állat nagyjából 2,1–2,3 méter magas, súlyuk 680-910 kg körüli. A kouprey-nak magas, keskeny teste, hosszú végtagjai és széles fartájéka van. Lehetnek szürke, sötétbarna vagy akár fekete színűek is. A nőstény szarva kampó alakú, antilopra emlékeztető. A hím egyedek szarvai vastagabbak, előre mutatnak; körülbelül három éves korban kezdődik meg a kifejlődése. Mindkét nemnek hosszúkás pofája és hosszú farka van.
Előfordulása[szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában élt, India, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám lombhullató dipterokarpusz-félék (Dipterocarpaceae) dominálta erdőségeiben, illetve kiterjedt füves, síkságos területek közelében, de a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdőkben is jól érezték magukat. Általában 20 egyedet számláló csordákba verődtek, a csorda élén rendszerint egy tehén állt.
Kihalása[szerkesztés]
A kouprey ellen 1937-es felfedezése után hajtóvadászatok indultak, a bőréért, húsáért és koponyájáért is vadásztak rájuk, valamint a helyi háborúk is hozzájárultak megritkulásához. A marha felfedezője egy hím példányt fogott be, amit Párizsba szállított, és az ottani állatkertbe került, de még a második világháború előtt elpusztult, azóta egy fogságban tartott példányról sem tudunk. Utoljára 1983-ban észleltek egy kouprey-t a természetes élőhelyükön, azóta egyet sem láttak. Kambodzsában több expedíciót is indítottak az állat felkutatására, de mind eredménytelen volt. Mivel azonban sem kihalásukra, sem továbbélésükre nem áll rendelkezésre valódi bizonyíték, így a Természetvédelmi Világszövetség az állatot a "súlyosan veszélyeztetett" kategóriába sorolta, de valószínűbb, hogy ez a marhafaj végleg eltűnt a Föld színéről.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
- Farkas Henrik: Egyszervolt állatok, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 11 3906 9
További információk[szerkesztés]
|
