Kouprey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kouprey
Az egyetlen fogságban tartott kouprey 1937-ben a párizsi állatkertben
Az egyetlen fogságban tartott kouprey 1937-ben a párizsi állatkertben
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Nem: Bos
(Linnaeus, 1758)
Faj: B. sauveli
Tudományos név
Bos sauveli
(Urbain, 1937)
Elterjedés
A kouprey elterjedési területe
A kouprey elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kouprey témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kouprey témájú kategóriát.

A kouprey (Bos sauveli) egy párosujjú patás, amely a tülkösszarvúak (Bovidae) családján belül a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozik. Az állatot 1937-ben fedezték fel, már akkor is csak kis létszámban élt. A túlzott vadászat és a háborúk miatt valószínűleg mára kihalt, de ha túlélő példányai akadnak is még, ahhoz bizonyosan kevesen vannak, hogy biztosítsák a faj továbbélését.

Az állat leírása[szerkesztés]

A nőstény és hím kouprey mérete egy emberhez képest

A kouprey valószínűsíthetően a bölények, gaurok, batengek, őstulkok és a zebuk kereszteződésével keletkezett fajkeverék, más vélemények szerint közönséges vadmarhafaj. Az állat nagyjából 2,1–2,3 méter magas, súlyuk 680-910 kg körüli. A kouprey-nak magas, keskeny teste, hosszú végtagjai és széles fartájéka van. Lehetnek szürke, sötétbarna vagy akár fekete színűek is. A nőstény szarva kampó alakú, antilopra emlékeztető. A hím egyedek szarvai vastagabbak, előre mutatnak; körülbelül három éves korban kezdődik meg a kifejlődése. Mindkét nemnek hosszúkás pofája és hosszú farka van.

Előfordulása[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában élt, India, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám lombhullató dipterokarpusz-félék (Dipterocarpaceae) dominálta erdőségeiben, illetve kiterjedt füves, síkságos területek közelében, de a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdőkben is jól érezték magukat. Általában 20 egyedet számláló csordákba verődtek, a csorda élén rendszerint egy tehén állt.

Kihalása[szerkesztés]

A kouprey ellen 1937-es felfedezése után hajtóvadászatok indultak, a bőréért, húsáért és koponyájáért is vadásztak rájuk, valamint a helyi háborúk is hozzájárultak megritkulásához. A marha felfedezője egy hím példányt fogott be, amit Párizsba szállított, és az ottani állatkertbe került, de még a második világháború előtt elpusztult, azóta egy fogságban tartott példányról sem tudunk. Utoljára 1983-ban észleltek egy kouprey-t a természetes élőhelyükön, azóta egyet sem láttak. Kambodzsában több expedíciót is indítottak az állat felkutatására, de mind eredménytelen volt. Mivel azonban sem kihalásukra, sem továbbélésükre nem áll rendelkezésre valódi bizonyíték, így a Természetvédelmi Világszövetség az állatot a "súlyosan veszélyeztetett" kategóriába sorolta, de valószínűbb, hogy ez a marhafaj végleg eltűnt a Föld színéről.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]