„Ujgur nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kapsagáj |
→Alaktana: a jelentés kimaradt |
||
| 71. sor: | 71. sor: | ||
A birtokos személyragozás más törökségi nyelvek mintázatát követi: ''qiz'' ’lány’; ''qizim'' ’lányom’; ''qiziŋ'' ’lányod’; ''qizi'' ’lánya’; ''qizimiz'' ’lányunk’; ''qiziŋlar'' ’lányotok’; ''qizi'' ’lányuk’. Megjegyzendő, hogy a többes szám második esetében megkülönböztetik a formálisabb, magázó ragozást: ''qiziŋiz'' ’az ön lánya’. A melléknevek középfokát a ''-raq, -rek'' toldalékkal fejezik ki: ''qara'' ’fekete’ → ''qararaq'' ’feketébb’; ''qimnet'' ’drága’ → ''qimnetrek'' ’drágább’. A felsőfokot az ''ɛŋ'' prefixummal képzik: ''ɛŋ qara'' ’legfeketébb’, ''ɛŋ qimnet'' ’legdrágább’. A melléknévvel kifejezett jelentés nyomatékosítására gyakran élnek a más török nyelvekre is jellemző részleges kettőzéssel, például ''qattiq'' ’kemény’ → ''qap-qattiq'' ’nagyon kemény’. |
A birtokos személyragozás más törökségi nyelvek mintázatát követi: ''qiz'' ’lány’; ''qizim'' ’lányom’; ''qiziŋ'' ’lányod’; ''qizi'' ’lánya’; ''qizimiz'' ’lányunk’; ''qiziŋlar'' ’lányotok’; ''qizi'' ’lányuk’. Megjegyzendő, hogy a többes szám második esetében megkülönböztetik a formálisabb, magázó ragozást: ''qiziŋiz'' ’az ön lánya’. A melléknevek középfokát a ''-raq, -rek'' toldalékkal fejezik ki: ''qara'' ’fekete’ → ''qararaq'' ’feketébb’; ''qimnet'' ’drága’ → ''qimnetrek'' ’drágább’. A felsőfokot az ''ɛŋ'' prefixummal képzik: ''ɛŋ qara'' ’legfeketébb’, ''ɛŋ qimnet'' ’legdrágább’. A melléknévvel kifejezett jelentés nyomatékosítására gyakran élnek a más török nyelvekre is jellemző részleges kettőzéssel, például ''qattiq'' ’kemény’ → ''qap-qattiq'' ’nagyon kemény’. |
||
Igerendszerének egyik legfontosabb sajátossága az összetett igék használata, például ''turup turmaq'' ’megvárni’ (''turup'' ’állva’ + ''turmaq'' ’állni’), ''išlɛp čiqarmaq'' ’létrehozni’ (''išlɛp'' ’dolgozva’ + ''čiqarmaq'' ’kihozni, kiszállítani’), ''ravan bolmaq'' (''ravan'' ’induló, menő’ + ''bolmaq'' ’lenni’). |
Igerendszerének egyik legfontosabb sajátossága az összetett igék használata, például ''turup turmaq'' ’megvárni’ (''turup'' ’állva’ + ''turmaq'' ’állni’), ''išlɛp čiqarmaq'' ’létrehozni’ (''išlɛp'' ’dolgozva’ + ''čiqarmaq'' ’kihozni, kiszállítani’), ''ravan bolmaq'' ’útra kelni’ (''ravan'' ’induló, menő’ + ''bolmaq'' ’lenni’). |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2019. július 17., 16:26-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Ujgur nyelv ئۇيغۇرچە / ئۇيغۇر تىلى | |
| Terület | Kína (Hszincsiang) |
| Nyelvcsalád | Altaji nyelvcsalád Török nyelvek Turki nyelvek |
| Írásrendszer | arab |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Kína |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ug |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ئۇيغۇرچە / ئۇيغۇر تىلى témájú médiaállományokat. | |
Az ujgur nyelv (arab írással ئۇيغۇر تىلى, cirill írással Уйғур тили, latin betűkkel Uyghur tili) török nyelv, amelyet a Belső-Ázsia keleti részén, a főként a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgurok beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi csoportban fennmaradt sárga ujgurok vagy jugurok nyelvétől. A mai nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína Sanhszi tartományában, Kazahsztánban (Almati, Kapsagáj, Zsarkent), Kirgizisztánban (Biskek, Tokmok, Karakol, Os), Üzbegisztánban (Ferganai-medence) és Türkmenisztánban (Bajrám-Ali).
Hangtana
A mai ujgur nyelv kialakulásához jelentősen hozzájárult az irodalmi csagatáj nyelv, emellett fejlődésére hatottak a kelet-belső-ázsiai kazak, kirgiz és üzbég nyelvjárások, valamint az iráni nyelvek és a kínai. Magánhangzórendszerében nyolc hang található meg, ezek: a, ɛ, e, i, o, ö, u, ü. Sajátossága, hogy – az üzbéghez hasonlóan – az ujgur nyelv hangkészletéből kikopott a török nyelvekre jellemző veláris ï, valamint a törökségi magánhangzó-harmónia felborulásával járó a > ȧ/e és u > u̇/ü hangváltozás. A mássalhangzó-rendszer területén a törökségi szókezdő k és t zárhangot č réshang váltotta fel, magánhangzóközi állásban pedig a k > šk és t > št változás figyelhető meg. Az ujgur nyelv huszonhat mássalhangzója közül speciálisabbak a veláris q, a palatális k, az x és a h hang, valamint a tiszta ng ejtésű ŋ,
Alaktana
Az ujgur az agglutináló nyelvek közé tartozik. Az alábbi táblázat a névszóragozás főbb eseteit mutatja be.
| Nyelvtani eset | Esetrag | Alapalak | Ragozott alak |
|---|---|---|---|
| Tárgyeset | -ni | tögɛ ’teve’ | tögɛni ’tevét’ |
| Birtokos eset | -niŋ | mɛktɛp ’iskola’ | mɛktɛpniŋ ’az iskolának a’ |
| Részes eset | -qa, -kɛ, -ya, -gɛ | turumtay ’vércse’ tümɛn ’tízezer’ |
turumtayqa ’vércsének’ tümɛngɛ ’tízezernek’ |
| Locativus | -da, -dɛ, -ta, -tɛ | tor ’halászháló’ eyik ’ürü’ |
torda ’halászhálóban’ eyiktɛ ’ürün’ |
A birtokos személyragozás más törökségi nyelvek mintázatát követi: qiz ’lány’; qizim ’lányom’; qiziŋ ’lányod’; qizi ’lánya’; qizimiz ’lányunk’; qiziŋlar ’lányotok’; qizi ’lányuk’. Megjegyzendő, hogy a többes szám második esetében megkülönböztetik a formálisabb, magázó ragozást: qiziŋiz ’az ön lánya’. A melléknevek középfokát a -raq, -rek toldalékkal fejezik ki: qara ’fekete’ → qararaq ’feketébb’; qimnet ’drága’ → qimnetrek ’drágább’. A felsőfokot az ɛŋ prefixummal képzik: ɛŋ qara ’legfeketébb’, ɛŋ qimnet ’legdrágább’. A melléknévvel kifejezett jelentés nyomatékosítására gyakran élnek a más török nyelvekre is jellemző részleges kettőzéssel, például qattiq ’kemény’ → qap-qattiq ’nagyon kemény’.
Igerendszerének egyik legfontosabb sajátossága az összetett igék használata, például turup turmaq ’megvárni’ (turup ’állva’ + turmaq ’állni’), išlɛp čiqarmaq ’létrehozni’ (išlɛp ’dolgozva’ + čiqarmaq ’kihozni, kiszállítani’), ravan bolmaq ’útra kelni’ (ravan ’induló, menő’ + bolmaq ’lenni’).
Forrás
- A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Budapest: Akadémiai. 1999. 1465–1468. o. ISBN 9630575973
