„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
[[Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában. <br>[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>]]
[[Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában. <br>[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” ''(atheoi)'' görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” ''(atheoi)'' görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és a kritikátlanul elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és a kritikátlanul elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], a [[zen]] vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de még magát a [[tudomány]]t, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.<ref>[http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php A tudományos módszer], szabadgondolkodo.hu</ref>
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de még magát a [[tudomány]]t, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.<ref>[http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php A tudományos módszer], szabadgondolkodo.hu</ref>

A lap 2019. március 24., 10:56-kori változata

Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg
Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában.
Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett[1]
Az „αθεοι” (atheoi) görög szó, jelentése aki Isten nélkül él

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és a kritikátlanul elfogadott hittől függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, a zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.

A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2] A német freidenker kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a felvilágosodás alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az ateistákat, az agnosztikusokat, a szkeptikusokat és a világi humanistákat.[3]

Története

Híres német szabadgondolkodók: Moses Mendelssohn, Gotthold Ephraim Lessing, Johann Kaspar Lavater
Kerti árvácska, hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen[4]

A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[5] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.

Magyarországon az 1911-ben induló Szabadgondolat című folyóiratban így fogalmazott a programadó cikk írója: „Mig a körülöttünk levő világ összefüggéseit nem ismertük, nem voltunk szabadok. A gondolkodás akkor szabadult fel, mikor a a természeti tények szigorú megismerése s okszerű kapcsolatai új világot tártak fel a sötétben tapogatódzó ember előtt s összes eddigi tudását halomra döntötték.[6] is.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk