„Janikovszky Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Emlékezete: elgépelés
122. sor: 122. sor:


==Emlékezete==
==Emlékezete==
Szegedi szülőházán [[2009]]. [[április 20.|április 20-án]],<ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/04/felavattak-janikovszky-eva-szegedi-emlektablajat/ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)]</ref> budapesti, Bajza utcai lakóházán [[2009]]. [[november 4.|november 4]]-én<ref>{{Cite web |url=http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=292323 |title=Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.) |accessdate=2009-11-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091016191741/http://kultura.hu/main.php?folderID=887 |archivedate=2009-10-16 }}</ref> avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét [[Budapest]]en: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületben]]<ref>{{Cite web |url=http://www.janikovszkyiskola.hu/ |title=A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja |accessdate=2018-11-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517091049/http://janikovszkyiskola.hu/ |archivedate=2014-05-17}}</ref>, valamint jelenleg is a (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a [[Budapest X. kerülete|X. kerületben]]<ref>[http://janikovszky.net/]</ref>.
Szegedi szülőházán [[2009]]. [[április 20.|április 20-án]],<ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/04/felavattak-janikovszky-eva-szegedi-emlektablajat/ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)]</ref> budapesti, Bajza utcai lakóházán [[2009]]. [[november 4.|november 4]]-én<ref>{{Cite web |url=http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=292323 |title=Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.) |accessdate=2009-11-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091016191741/http://kultura.hu/main.php?folderID=887 |archivedate=2009-10-16 }}</ref> avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét [[Budapest]]en: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületben]]<ref>{{Cite web |url=http://www.janikovszkyiskola.hu/ |title=A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja |accessdate=2018-11-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517091049/http://janikovszkyiskola.hu/ |archivedate=2014-05-17}}</ref>, valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a [[Budapest X. kerülete|X. kerületben]]<ref>[http://janikovszky.net/]</ref>.


Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.
Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

A lap 2019. március 16., 14:51-kori változata

Janikovszky Éva
Élete
Született1926. április 23.
Szeged
Elhunyt2003. július 14. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaJanikovszky Béla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
Fontosabb műveiMálnaszörp és szalmaszál (belőle készült az Égigérő fű c. film)
Kire ütött ez a gyerek?
KiadóiMóra Ferenc Könyvkiadó
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat.
Janikovszky Éva emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Bajza utca 8. szám alatt

Janikovszky Éva (született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.

Életpályája

Kucses Éva Etelka Nametta néven született 1926. április 23-án Szegeden.[1] Nevét később Kispálra magyarosította. Szegedi szülőháza a Bolyai utca 19. szám alatt található, amelynek falán ma emléktábla van elhelyezve.

Tanulmányai

1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.

Már diákkorában részt vett baloldali tüntetéseken, és a kommunista mozgalom szegedi egyetemi szervezői között volt.[2]

Munkahelyei

Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.[2] Az 1945 utáni években kifejtett kommunista tevékenységének köszönhetően ekkorra a kommunista párt biztos káderének számított. Még bölcsész egyetemistaként minisztériumi állást kapott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni 1950-ben, először a Nevelésügyi Főosztályon, majd a Tudományügyi Főosztályon előadó, végül a Tankönyvosztály főelőadója 1953-ig. 1952-ben bizalmi állásként Darvas József miniszter beosztottja.[2] 1952 októberében kötött házasságot a még szegedi egyetemistaként, kommunista aktivistaként megismert dr. Janikovszky Bélával, aki házasságkötésükkor az ÁVH magas rangú tisztje (1949-ben az ÁVH tisztjeként a Rajk-perben a kihallgatások és a kínzások egyik vezetője, a Pálffy György és társai, a Sólyom László és társai elleni koncepciós perek egyik irányítója volt).

1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője lett. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–82-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja volt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.

1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.

Az 1950-es évektől a Bajza utca lakója volt. 2003. július 14-én hunyt el, Budapesten.

Írói munkássága

Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.

Magánélete

1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla, (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH kihallgató tiszt). A férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták.[2] Tőle 1955-ben született János nevű fia.[3] Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt,[4] majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[5][6][7]

Művei

  1. 1957 – Csip-Csup (Kispál Éva néven)
  2. 1960 – Szalmaláng (regény)
  3. 1962 – Aranyeső (regény)
  4. 1963 - Te is tudod?
  5. 1965 – Ha én felnőtt volnék
  6. 1966 – Akár hiszed, akár nem
  7. 1967 – Jó nekem
  8. 1968 – Felelj szépen, ha kérdeznek!
  9. 1969 – Bertalan és Barnabás
  10. 1970 – Málnaszörp és szalmaszál
  11. 1972 – Velem mindig történik valami
  12. 1974 – Kire ütött ez a gyerek?
  13. 1975 – Már óvodás vagyok
  14. 1976 – A nagy zuhé
  15. 1978 – A lemez két oldala (felnőtteknek)
  16. 1978 – Már megint
  17. 1980 – Az úgy volt…
  18. 1983 – Már iskolás vagyok
  19. 1983 – Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek)
  20. 1983 - Örülj, hogy lány! (felnőtteknek)
  21. 1985 – A Hét bőr
  22. 1991 – My Own Budapest Guide, Mit mir in Budapest (ifjúsági útikönyv)
  23. 1997 – Felnőtteknek írtam
  24. 1998 – Mosolyogni tessék! (felnőtteknek)
  25. 1999 – Cvikkedli
  26. 2000 – Ájlávjú (felnőtteknek)
  27. 2001 – De szép ez az élet! (felnőtteknek)
  28. 2002 – Ráadás (felnőtteknek)
  29. 2015 - A tükör előtt. Egy kamasz monológja
  30. 2016 - Zoli tortája

Hangoskönyvben megjelent művei

  • Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
  • Mosolyogni tessék! – Kire ütött ez a gyerek?
  • Felnőtteknek írtam
  • A lemez két oldala
  • Már megint
  • Aranyeső - Kiadás éve: 2006 Előadó: Szoboszlai Éva

Díjak, elismerések

Janikovszky Éva sírja Budapesten. Farkasréti temető: 12/1-1-107. Széri-Varga Géza alkotása.

Emlékezete

Szegedi szülőházán 2009. április 20-án,[8] budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[9] avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét Budapesten: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a VII. kerületben[10], valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a X. kerületben[11].

Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában a Velem mindig történik valami és Örkény egyperceseinek angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.

Emlékezetét őrzi a Janikovszky Éva-díj is.

Jegyzetek

  1. ↑ Tradíciók - Hírességeink - Janikovszky Éva, tomorkenygimn.hu
  2. ↑ a b c d Magyar Narancs (magyar nyelven). vakbarat.magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  3. ↑ Ma lenne 86 éves Janikovszky Éva, szeretlekmagyarorszag.hu
  4. ↑ Kire ütött ez az író? , irodalmijelen.hu
  5. ↑ Janikovszky Éva 80 éves lenne – Emlékére díjat alapítottak, kisalfold.hu
  6. ↑ Felnőttek iskolája Janikovszky Éva és a meseírás, magyarnarancs.hu
  7. ↑ Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, mora.hu
  8. ↑ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)
  9. ↑ Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
  10. ↑ A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 4.)
  11. ↑ [1]

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janikovszky_Éva&oldid=21084914”