„Buza Péter” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
'''Buza Péter''' (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) ([[Kispest]],<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=A város múltját keresőknek ír |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=1999-4-1 |év=1999 |hónap=4 |nap=1 |oldal=38 }}</ref> [[1942]]. [[május 22.]]<ref>{{CitWeb |url=http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/buza-peter |cím=A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa |alcím= |közreműködők= |weblap=Széphalom Könyvműhely |nyelvkód=|hely= |kiadó= |év=1994 |oldal= |elér=2017-07-15 }}</ref> –) könyvtáros, újságíró, [[Budapest]]-történész, számos könyv szerzője, a [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja.
'''Buza Péter''' (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) ([[Kispest]],<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=A város múltját keresőknek ír |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=1999-4-1 |év=1999 |hónap=4 |nap=1 |oldal=38}}</ref> [[1942]]. [[május 22.]]<ref>{{CitWeb |url=http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/buza-peter |cím=A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa |alcím= |közreműködők= |weblap=Széphalom Könyvműhely |nyelvkód=|hely= |kiadó= |év=1994 |oldal= |elér=2017-07-15}}</ref> –) könyvtáros, újságíró, [[Budapest]]-történész, számos könyv szerzője, a [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja.


== Pályája ==
== Pályája ==
1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (szerk) |cím=Biográf Ki kicsoda 2002 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Enciklopédia Kiadó |év=2001}}</ref> 2007-től<ref>{{CitPer||cím=Szüret Kadarkáink Kertjében |alcím= |periodika=[[Budapest (folyóirat)]] |év=2015 |oldal=31 |évfolyam=XXXVIII. |szám=10. }}</ref> elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a [[kadarka]] újrahonosítására alakult ''"Kadarka kör"''-nek.
1967-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] magyar-[[Könyvtáros|könyvtár]] szakán, előbb a [[Műszaki Élet]] című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az [[Interpress Magazin]], majd [[1984]]-től a [[Magyar Nemzet]] rovatvezetője, [[1996]]-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. [[1989]]-től a [[Budapesti Városvédő Egyesület]] elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (szerk) |cím=Biográf Ki kicsoda 2002 |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Enciklopédia Kiadó |év=2001}}</ref> 2007-től<ref>{{CitPer||cím=Szüret Kadarkáink Kertjében |alcím= |periodika=[[Budapest (folyóirat)]] |év=2015 |oldal=31 |évfolyam=XXXVIII. |szám=10.}}</ref> elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a [[kadarka]] újrahonosítására alakult ''"Kadarka kör"''-nek.


=== Budapest ===
=== Budapest ===
1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban,<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref> majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] 1992–2003 megjelenő Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt.<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4. }}</ref> [[1985]]-ben két társával (Éder Miklós, [[Horváth Győző (búvár)|Horváth Győző]]) kutatni kezdték a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadéma]] közelében a [[Budapest VIII. kerülete|józsefváros]]i [[Illés-kút]] forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=Józsefvárosi kútkeresők |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=2016-8-19 |oldal=12 }}</ref> [[1990]]-ben [[Zenthe Ferenc]]cel, [[Győrffy Miklós]]sal egyik alapítója volt a [[Herminamező Polgári Köre|Herminamező Polgári Körének]], melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.<ref>{{CitLib|szerző=[[Lett Miklós]] |cím=Herminamező Polgári Köre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Budapesti Honismereti Társaság |év=2006 |url=http://www.bpht.hu/historiak/68.pdf }}</ref> Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a [[Városliget]]ben [[Horváth Jakab]] sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett ''FUIT'' (volt) felirattal.<ref>{{CitWeb |url=https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html |szerző=[[Neszták Béla]] |cím=A FUIT sír rejtélye |weblap=Köztérkép |nyelvkód=|hely= |kiadó= |dátum=2009-03-25 vagy év= |oldal= |elér=2017-7-18}}</ref> A 2002-ben alapított [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.
1979-től publikált a [[Budapest (folyóirat)|Budapest folyóirat]]ban,<ref>Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított ''Elfelejtett épületek'' sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt</ref> majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A [[Népszabadság]] 1992–2003 megjelenő Budapest-mellékletének [[Tóth Ákos]], [[Krajczár Gyula]] és [[Berkó Pál]] után utolsó szerkesztője volt.<ref>{{CitPer|szerző=[[N. Kósa Judit]] |cím=Előszó |alcím= |periodika=[[Budapesti Negyed]] |év=2005 |oldal=1 |évfolyam=13 |szám=3-4.}}</ref> [[1985]]-ben két társával (Éder Miklós, [[Horváth Győző (búvár)|Horváth Győző]]) kutatni kezdték a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] közelében a [[Budapest VIII. kerülete|józsefváros]]i [[Illés-kút]] forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.<ref>{{CitPer|szerző=[[Csordás Lajos (újságíró)|Csordás Lajos]] |cím=Józsefvárosi kútkeresők |periodika=[[Népszabadság]] |dátum=2016-8-19 |oldal=12}}</ref> [[1990]]-ben [[Zenthe Ferenc]]cel, [[Győrffy Miklós]]sal egyik alapítója volt a [[Herminamező Polgári Köre|Herminamező Polgári Körének]], melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.<ref>{{CitLib|szerző=[[Lett Miklós]] |cím=Herminamező Polgári Köre |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Budapesti Honismereti Társaság |év=2006 |url=http://www.bpht.hu/historiak/68.pdf}}</ref> Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a [[Városliget]]ben [[Horváth Jakab]] sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett ''FUIT'' (volt) felirattal.<ref>{{CitWeb |url=https://www.kozterkep.hu/p/66/A_FUIT_sir_rejtelye.html |szerző=[[Neszták Béla]] |cím=A FUIT sír rejtélye |weblap=Köztérkép |nyelvkód=|hely= |kiadó= |dátum=2009-03-25 vagy év= |oldal= |elér=2017-7-18}}</ref> A 2002-ben alapított [[Nagy Budapest Törzsasztal]] tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.


== Könyvei ==
== Könyvei ==
42. sor: 42. sor:


== Díjai, elismerései ==
== Díjai, elismerései ==
A magyarországi [[Forbes]] magazin 2017-es ''URBAN'' melléklete „Kik tették a világ legjobb városává Budapestet” címmel egy saját összeállítású névsort tett közzé, melyben szerepelt Buza is.<ref>{{CitPer|szerző=Bagi László |cím=Kik tették a világ legjobb városává Budapestet? |alcím= |periodika=Forbes URBAN |évfolyam=V. |szám=IV. különszám |év=2017|hónap=5 |oldal=37 }}</ref>
A magyarországi [[Forbes]] magazin 2017-es ''URBAN'' melléklete „Kik tették a világ legjobb városává Budapestet” címmel egy saját összeállítású névsort tett közzé, melyben szerepelt Buza is.<ref>{{CitPer|szerző=Bagi László |cím=Kik tették a világ legjobb városává Budapestet? |alcím= |periodika=Forbes URBAN |évfolyam=V. |szám=IV. különszám |év=2017|hónap=5 |oldal=37}}</ref>


*Kőrösi Csoma-emlékérem 1984
* Kőrösi Csoma-emlékérem 1984
*[[Podmaniczky-díj]] 1990
* [[Podmaniczky-díj]] 1990
*[[Budapestért díj|Pro Urbe Budapest]] 1994
* [[Budapestért díj|Pro Urbe Budapest]] 1994
*Szép Magyar Könyv-díj 2003
* Szép Magyar Könyv-díj 2003
*[[Schönvisner István-emlékérem]] 2003<ref>{{CitWeb |url=http://www.forsterkozpont.hu/hirek/forster--es-schonvisner-dij-javaslat/249|cím=Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei |dátum=2010-12-17 |elér=2017-12-03}}</ref>
* [[Schönvisner István-emlékérem]] 2003<ref>{{CitWeb |url=http://www.forsterkozpont.hu/hirek/forster--es-schonvisner-dij-javaslat/249|cím=Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei |dátum=2010-12-17 |elér=2017-12-03}}</ref>
* [[Budapest XIV. kerülete|Zugló]] díszpolgára 2017<ref>{{CitWeb |url=https://www.zuglo.hu/diszpolgarok/|cím=Díszpolgárok|dátum=|elér=2017-10-14}}</ref>
* [[Budapest XIV. kerülete|Zugló]] díszpolgára 2017<ref>{{CitWeb |url=https://www.zuglo.hu/diszpolgarok/|cím=Díszpolgárok|dátum=|elér=2017-10-14}}</ref>


A lap 2019. február 2., 17:57-kori változata

Buza Péter
Született1942. május 22. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
könyvtáros,
helytörténész,
író,
városvédő
Sablon • Wikidata • Segítség

Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest,[1] 1942. május 22.[2] –) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.

Pályája

1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke.[3] 2007-től[4] elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a kadarka újrahonosítására alakult "Kadarka kör"-nek.

Budapest

1979-től publikált a Budapest folyóiratban,[5] majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság 1992–2003 megjelenő Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt.[6] 1985-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a Ludovika Akadémia közelében a józsefvárosi Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.[7] 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.[8] Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett FUIT (volt) felirattal.[9] A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.

Könyvei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Díjai, elismerései

A magyarországi Forbes magazin 2017-es URBAN melléklete „Kik tették a világ legjobb városává Budapestet” címmel egy saját összeállítású névsort tett közzé, melyben szerepelt Buza is.[10]

Források, jegyzetek

  1. ↑ Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
  2. ↑ A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  3. ↑ Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.  
  4. ↑ Szüret Kadarkáink Kertjében. Budapest (folyóirat), XXXVIII. évf. 10. sz. (2015) 31. o.
  5. ↑ Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
  6. ↑ N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
  7. ↑ Csordás Lajos: Józsefvárosi kútkeresők. Népszabadság, (2016. augusztus 19.) 12. o.
  8. ↑ Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.  
  9. ↑ Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  10. ↑ Bagi László: Kik tették a világ legjobb városává Budapestet? Forbes URBAN, V. évf. IV. különszám. sz. (2017. május) 37. o.
  11. ↑ Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei. www.forsterkozpont.hu (2010. december 17.) (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  12. ↑ Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buza_Péter&oldid=20943404”