„Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a [[tőzegmohás nádas]], [[átmeneti láp]], [[dagadóláp]] és a [[nyáras]]. |
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a [[tőzegmohás nádas]], [[átmeneti láp]], [[dagadóláp]] és a [[nyáras]]. |
||
A Mohos-tavak jelenleg [[természetvédelmi terület]]nek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951). |
|||
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. [[Zólyomi Bálint]] (1931) és Dr. [[Czenthe Botond]] (1983)<ref>Dr. Czenthe Botond: ''A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai'' (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)</ref> írt, Zólyomi a [[Másfélmillió lépés Magyarországon]] című, az [[Országos Kéktúra|Országos Kéktúrát]] bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. |
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. [[Zólyomi Bálint]] (1931) és Dr. [[Czenthe Botond]] (1983)<ref>Dr. Czenthe Botond: ''A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai'' (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)</ref> írt, Zólyomi a [[Másfélmillió lépés Magyarországon]] című, az [[Országos Kéktúra|Országos Kéktúrát]] bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. |
A lap 2019. január 8., 13:10-kori változata
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
Terület | 0,569 km² |
Alapítás ideje | 1951 |
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″ |
A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása
A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)
- http://anp.nemzetipark.gov.hu/kelemeri-mohos-tavak-termeszetvedelmi-terulet. Aggteleki Namzati Park Igazgatóság, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 8.)